A nonprofit gazdasági társaságok (HVG-ORAC, 498 A/5 oldal, 2010)

DR. BOGNÁR PIROSKA

Második, hatályosított, bővített kiadás

© Dr. Bognár Piroska, 2010

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010

A kézirat lezárva: 2010. január 1.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 084 5

Budapest, 2010

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., kiadása

Felelős kiadó: Lipovecz Éva, a kft. ügyvezető igazgatója

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: Dr. Szentpétery Petronella

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Bors Kriszta

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

ELŐSZÓ

A nonprofit gazdasági társaságok a gazdasági társaságok sajátos működési formái. A Gt. 4. §-a teremti meg a társaságok nem nyereségorientált (nonprofit) működésének lehetőségét. A nonprofit működés során a társaság tagjai nem részesülhetnek a társaság nyereségből, hanem a képződött nyereséget a társaság nonprofit tevékenységére fordítják. A nonprofit gazdasági társaság nem önálló társaság, alapításukra, működésükre, megszűnésükre a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseit a gazdasági társaságokra irányadó szabályozás szerint kell alkalmazni. A nonprofit működési forma a gazdasági társaságok mind a négy formájában megengedett: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság.

Ahol törvény gazdasági társaságot említ, ott a nonprofit gazdasági társaságokat is értenünk kell, kivéve ha a jogszabály kifejezetten tiltja a nonprofit jellegű működést. Ezért a Ptk. 685. § c) pontja sem nevesíti külön a gazdálkodó szervezetek felsorolása között a nonprofit gazdasági társaságot.

A Gt. 4. §-a és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. évi törvény 2. §-a teremti meg a nonprofit gazdasági társaságok közhasznú szervezeti minőségét. A közhasznú működéssel olyan többlet kötelezettségeket vállalnak a társaságok, amelyek biztosítják a közhasznúsághoz kapcsolódó többletkedvezményeket. A közhasznúsági kategória odaítélése a nyilvántartásba vételre jogosult bíróság hatásköre.

A könyv kifejezett célja, hogy bemutassa a közhasznúsággal járó kötelezettségek jogszabályi rendelkezéseit az elmúlt tíz év jogalkalmazói gyakorlata tükrében és felhívja a figyelmet a közhasznúsággal együtt járó kedvezményekre.

Kifejtésre kerül, hogy a nyereség felosztásának tilalma és a közhasznú minősítés mennyiben módosítja a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit. A Gt. 4. §-a csak általánosságban mondja ki a nyereségfelosztás korlátozását konkrét jogszabályi rendelkezések helyett, ezért a jogalkalmazói gyakorlat feladata és felelőssége a nonprofit működésre vonatkozó jogi normák értelmezése. Így különös jelentősége van a gyakorlati jogalkalmazás ismertetésének, összehangolásának.

Részletes elemzésre kerül a közhasznú szervezetek nyilvánosságának követelményrendszere, törvényességi felügyelete, politikai szerepvállalásuk korlátozása, a közhasznú tevékenységek jellemzői, az alkotmánybírósági, és másodfokú bírói döntésekkel megerősített vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazása.

Bemutatja a könyv, hogy a nyilvánossági szabályok kötelező alkalmazása mennyiben módosítja a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok működését az alapító személyek számától függően, azaz az egy személy és több személy által létrehozott társaságok esetében.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételi eljárás ismertetésével világít rá a könyv, hogy a közhasznú szervezet alapítójának jogi státusza mennyiben befolyásolja az eljárást annak függvényében, hogy az alapító állami/önkormányzati vagy attól független szervezet. Ezért külön fejezetben kerül bemutatásra az államháztartás alrendszerei által létrehozott közhasznú nonprofit gazdasági társaságok szabályozási rendszere.

A közhasznúsággal együtt járó kedvezményekre a jogszabályhelyek felhívásával csak utalni kíván a könyv, ugyanakkor a társasági adómentesség feltételeit részletesen elemzi.

A nonprofit gazdasági társaság minden olyan közhasznú tevékenység gyakorlására létrehozható, amely szerepel a közhasznú szervezetekről szóló törvény felsorolásában. Különösen népszerű a gazdaságfejlesztő, foglalkoztatási, településfejlesztési célú szervezetek körében. De jelentősen nő népszerűségük a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaihoz, illetve a közvetlen brüsszeli pályázati forrásokhoz való kapcsolódásuk tekintetében.

A közhasznú társaságokkal szemben a nonprofit gazdasági társaságnak már nem feladata a társadalmi közös szükséglet kielégítése, azaz nem kínál alternatív megoldást állami szervek feladatainak, és főleg alkalmazottainak sem burkolt, sem burkolatlan lehetőséget az átmenekítésre. Így a jogi szabályozás alkalmazkodik a jogalkalmazói gyakorlathoz, mivel az elmúlt évtizedben egyre inkább háttérbe került az állami feladatok indokolatlan kihelyezése ezekbe a cégekbe, helyette olyan tőkeerős társaságok jöttek létre akár az állami szféra, nemzetközi szervezetek, intézmények, magánszemélyek vagy akár forprofit társaságok által, amelyek elsősorban gazdasági (pl.: munkaerő-szabályozás), tudományos, kutatási, szociális, kulturális érdekeket képviselnek.

Ma már az állami és a magánszférában is elfogadott tény, hogy egyes költségvetési intézmények gazdaságossági, eredményességi szempontok alapján, vagy a költségvetési szervezeti forma jellegére tekintettel meghatározott feladatok ellátása célszerűbbnek mutatkozhat akár forprofit, akár nonprofit társaságban. Pl. MTA, mint a költségvetési törvényben önálló fejezettel rendelkező költségvetési köztestület meghatározott feladatainak (kutatás-fejlesztés...) nonprofit cégekbe történő kihelyezése az Akadémia ún. "szatelit" szervezeteként (a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény).

Kísérletet kíván tenni a könyv arra is, hogy felhívja olyan profitorientált formában működő cégek figyelmét, amelyeknek minden feltétele adott ahhoz, hogy közhasznú szervezeti formában működjenek, és így jogosultak legyenek a közhasznú működés kedvezményeire, pl.: társasági adómentességre. E kötelezettségek és előnyök megismerése után dönthetnek csak megalapozottan az érintettek pl. a háziorvosok arról, hogy milyen érdekeltséggel működtessék cégüket anélkül, hogy új céget kellene létrehozniuk.

A könyv célja és szerkezete

A könyv célja a nonprofit gazdasági társaságok szabályainak átfogó ismertetése úgy, hogy egyetlen könyvben megtalálható legyen a gazdasági társaságok nonprofit jelleggel történő alapítására, működésére és megszűnésére vonatkozó jogszabályok ismertetése, a közhasznú minősítésű nonprofit társaságok feltételrendszerének részletes elemzése, közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele, a közhasznú szervezeti működés jellemzői, törvényességi felügyelete, gazdálkodásuk jellemzői, a kedvezmények rendszere. Ezenkívül kitér a könyv az állami/önkormányzati tulajdonú nonprofit társaságok speciális szabályozási rendszerére.

Három nagy részből áll a könyv.

Az első rész a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályokat, az egyes cégformára vonatkozó külön szabályokat mutatja be és a Gt. 365. §-ának kötelező alkalmazását.

A könyv második része a közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaságokat az 1997. évi CLVI. törvény részletes elemzésével mutatja be.

A könyv harmadik része pedig az államháztartás alrendszerei és a költségvetési szervek által alapított nonprofit gazdasági társaságok szabályozási rendszerét taglalja.

A könyv terjedelmére tekintettel kimarad a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések közül a Gt. fejezetei közül az I. rész IV. fejezet: A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata; a kisebbségi jogok védelme; hitelezővédelem, 1. Cím: Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata, kizárás, 2. Cím: Kisebbségi jogok; 3. Cím: Hitelezővédelem; V. fejezet: Befolyásszerzés, elismert vállalatcsoport, 1. Cím: A minősített többséget biztosító befolyásszerzésre vonatkozó szabályok; 2. Cím: Az elismert vállalatcsoport; 3. Cím: A tényleges vállalatcsoport; VI. fejezet: A gazdasági társaságok megszűnése; 2. Cím: Jogutód nélküli megszűnése; 3. Cím: Az átalakulás közös szabályai; 4. Cím: Gazdasági társaságok egyesülésére vonatkozó külön szabályok ismertetése; 5. Cím: A gazdasági társaság szétválására vonatkozó külön szabályok; 6. Cím: Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok; X. fejezet: Részvénytársaság; 3. Cím: A nyilvánosan működő részvénytársaság; A nyilvánosan működő részvénytársaság által kibocsátható részvények; A nyilvánosan működő részvénytársaság alapítása; A részvényes jogai és kötelezettségei; A nyilvánosan működő részvénytársaság szervezete; A közgyűlés; A nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése; Az alaptőke felemelése és leszállítása.