A Pécsi Ítélőtábla Pf.20361/2008/5. számú határozata egyezség érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 629. §, 651. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet, Veszeley József

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.361/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szabó Mónika Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Mónika ügyvéd 8600 Siófok, Sorház utca 6.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a I.rendű alperes neve alperes leánykori neve (címe) I. rendű és a Bartha és Eperjesi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Eperjesi Magdolna ügyvéd 1024 Budapest, Lövőház utca 19.) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen egyezség érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 2008. július 2. napján kelt 24.P.20.758/2008/3. számú ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II. rendű alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és a II. rendű alperes édesapja, az I. rendű alperes házastársa, dr. S.Gy. 2004. április 19. napján elhunyt. Dr. S.Gy. örökhagyó két írásbeli magánvégrendeletet készített, az egyiket T-n 1998. szeptember hó 16. napján, melyet saját kezűleg írt, azt aláírta és két tanú is ellátta aláírásával. Ennek a végrendeletnek az eredeti példánya az örökhagyó halála után nem volt fellelhető. A másik végrendelet 2003. augusztus 31. napján kelt, amely gépírással készült, azt az örökhagyó aláírásával ellátta, de arról a tanúk aláírása hiányzik.

A hagyatéki eljárást dr. Z.E. s-i közjegyző folytatta le Kjö.273/2004. ügyszám alatt. Az első hagyatéki tárgyaláson a felperest dr. P.Zs. ügyvéd képviselte, s a tárgyaláson a felperes személyesen is megjelent. A felperes a jogi képviselőjétől tájékoztatást kapott arról, hogy a 2003. augusztus 31. napján kelt végrendelet érvénytelen, míg a csak másolatban meglévő, 1998. szeptember hó 16. napján kelt, végrendeletre nézve olyan tájékoztatást kapott, hogy "valószínűleg nem lehet ezzel kezdeni semmit". A közjegyző a 2004. szeptember 17-én megtartott tárgyaláson mindkét végrendeletet kihirdette, s egyben tájékoztatta az érdekelteket arról, hogy az örökhagyó korábbi végrendeletének eredeti példányát feltehetőleg megsemmisítette, ezért készült újabb végintézkedés. Tájékoztatást adott arról, hogy a végrendelet érvénytelenségére, hatálytalanságára ki hivatkozhat. A felperes mindkét végrendeletet érvényesnek ismerte el, a II. rendű alperes mindkét végrendelet érvénytelenségére hivatkozott. A felperes és a II. rendű alperes egyezségkötési szándékát nyilvánította ki. A felperes a későbbiekben dr. P.Zs.ügyvéd részére adott megbízási szerződést megszűntette, dr. P.Zs. az I. rendű alperes képviseletében járt el a hagyatéki eljárásban a továbbiakban. A felperes, illetőleg az alperesek a 2005. január 14. napján tartott hagyatéki tárgyaláson a ráépítés, házastársi vagyonközösség, végrendelet érvényességének megállapítása iránti perek elkerülése céljából osztályos egyezséget kötöttek. A közjegyző a megállapodást jegyzőkönyvbe foglalta, majd 19. sorszámú végzésével a hagyatékot az osztályos egyezség alapján teljes hatállyal átadta.

A felperes 2005. február 8. napján a hagyatéki eljárás megismétlése és a végrehajtás felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet a közjegyzőnél, a közjegyző azonban a kérelmet elutasította. Végzését a Somogy Megyei Bíróság helybenhagyta.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a dr. Z.E. s-i közjegyző által Kjö.273/2004/19. számú jegyzőkönyvbe foglalt, felek között létrejött, osztályos egyezség a Ptk.210.§-ának (1) és (2) bekezdésében írt okból érvénytelen, mert annak megkötésekor a felperes a végrendelet érvényességét illetően tévedésben volt, amit a II. rendű alperes és az eljárt közjegyző okoztak, illetőleg tévedését felismerhették. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a közjegyző tájékoztatásának hiányában nem volt tudomása a betudás és az osztályrabocsátás jogintézményéről. Hivatkozott arra is, hogy a közjegyző eljárása nem volt szabályszerű.

Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a T-n, 1998. szeptember 16-án kelt végrendelet érvényes, s a végrendeletben megjelölt vagyontárgyakat kérte a tulajdonába adni végrendeleti öröklés jogcímén, özvegyi jogtól mentesen. Másodlagos keresetében az osztályrabocsátás és a betudás szabályainak alkalmazásával a hagyatéki vagyon megállapítását és örökrészének a törvényes öröklés rendje szerinti megállapítását kérte.

Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes az osztályos egyezség megkötésekor tévedésben lett volna, s különösen azt, hogy a tévedését ő okozta vagy felismerhette volna. Hivatkozott arra is, hogy a közjegyző a jogszabályok tartalmára semmilyen téves tájékoztatást nem adott, s a felperes a jogi képviselőjétől is megkapta a megfelelő felvilágosítást.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította azt, hogy a közjegyző eljárásában szabálytalanul, nem egyidejűleg készült hangfelvételen rögzítette a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvét, azonban a felperes és a II. rendű alperes egyezően úgy nyilatkozott, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak a tárgyaláson ténylegesen elhangzottak. Megállapította, hogy a felperesnek az osztályos egyezség megkötésénél a célja a jogviszony körüli bizonytalanság végleges megoldása, a különböző perek elkerülése volt. Nem lehetett megállapítani, hogy a felperest az egyezségkötésre a végrendeletek érvénytelenségének feltételezése indította volna. Azt is megállapította, hogy a közjegyző a jogszabály tartalmára nézve téves tájékoztatást a feleknek nem adott. Az a tény pedig, hogy a felperes nem kapott tájékoztatást az osztályrabocsátás, betudás szabályairól, nem jelent törvénysértő eljárást a közjegyző részéről, mert az irányadó jogszabály szerint a ténylegesen felmerülő jogi kérdésekben köteles útbaigazítást adni a közjegyző.

Nem volt ezért olyan körülmény, amelyre tekintettel a Ptk.210.§-ának (1) vagy (2) bekezdése alapján az osztályos egyezség érvénytelensége megállapítható lett volna. Miután az osztályos egyezség megtámadása nem volt sikeres, a perbeli végrendeletek érvényességét a bíróságnak vizsgálnia nem kellett. Ebből következően a törvényes öröklés rendje szerinti örökrész megállapítására és kiadására irányuló másodlagos kereset sem volt teljesíthető.

Mellőzte a felperes bizonyítási indítványainak teljesítését, mert a bejelentett tanúk vallomásától olyan többletadat nem volt várható, ami a felperes kereseti állításainak alátámasztásául szolgálhatott volna.

Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresetének teljesítése iránt, a felperes fellebbezett. Fellebbezésében sérelmezte a felajánlott bizonyítás mellőzését. Ennek pótlása érdekében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését is indítványozta.