BH 1991.11.445 Vállalkozói munka minősége mintával - ún. referencia munka minőségével - meghatározható. A mintának ,meg nem felelő minőségű munkavégzés esetén - hibás teljesítés miatti érdekmúlás címén - a megrendelő elállhat a szerződéstől [Ptk. 306. § (3) bek., 319. § (3) bek., 320. § (2) bek., 372. § (1) bek.].

Az alperes irodaépületének III. emeleti folyósója falburkoló munkáinak kivitelezésére a felek 1989. február 22-én szerződést kötöttek. A felperes a szerződés 1. pontjában I. osztályú minőségben vállalta a munkát, a szerződés mellékletét képező tervdokumentáció szerint. Tervdokumentáció azonban nem készült. Az alperes és a felperes illetékes ügyintézői, P. G. és K. J. a munka elvállalása előtt közösen megtekintették a MC DONALD'S Étteremben készült burkolatot, az alperes ennek megfelelő kivitelezést kért. A felperes a munka elvégzéséhez tervdokumentációt, illetve rajzot nem igényelt.

Az alperes 1989. május 2-án (A/4) levélben kifogást jelentett be a munka minőségével kapcsolatban. Az alperes szerint a munka nem I. osztályú minőségű, a felhasznált anyag mintázata eltérő, a fa erezetének illesztése nincs összhangban, a felső táblák mintázata nem találkozik az alsó táblákéval stb. Az alperes kérte észrevételeinek figyelembevételét a kivitelezésnél, illetve a kijavításnál és az I. osztályú minőség biztosítását. Közölte, hogy csak ilyen minőség esetén veszi át és fizeti ki a munkát.

Az alperes - a korábbi minőségi kifogásaira hivatkozva - a felperes 652 031 Ft összegű számláját az 1989. július 10-i levelével visszaküldte. Utalt arra, hogy a felperes nem intézkedett a kijavítás, illetve a csere érdekében, kérte az I. osztályú minőség érdekében szükséges intézkedés megtételét.

A felperes 1989. december 19-én keresetet terjesztett elő az alperes ellen 652 031 Ft tőke és ennek 1989. július 10-től járó évi 20 %-os kamata és a perköltség megfizetése érdekében. Arra hivatkozott, hogy a felhasznált anyagot az alperes választotta ki, és annak beépítése ellen a kivitelezés során nem emelt kifogást. Vitatta a minőségi hibát, állítása igazolására tanúk meghallgatását, szakértő kirendelését kérte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a pert megelőzően a felpereshez írt leveleiben foglaltakra. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a munka nem felel meg a referenciaként kiválasztott és a felek által közösen megtekintett minta minőségének, nem I. osztályú, esztétikailag elfogadhatatlan. Bejelentette, hogy amennyiben a felperes anyag és kivitelezés tekintetében nem képes, vagy nem hajlandó I. osztályú, a referencia munka szerinti minőségű teljesítésre, a szerződéstől eláll. Kéri, hogy ez esetben a felperes a burkolatot bontsa el, az anyagot szállítsa el.

Az elsőfokú bíróság K. J. felperesi és P. G. alperesi ügyintézőket tanúként meghallgatta, majd a vitás kérdések tisztázása végett szakértői bizonyítást rendelt el. K. M. Gy. szakértő szerint a felperes által kivitelezett burkolat hibás. A hibákat a szakvélemény 3.1. pontjában az a)-e) pontban tartalmazza. A szakértő a munka minőségével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a perbeli faburkolatra nem készült olyan szabvány, amely meghatározná az osztályba sorolás feltételeit. A szakértő szerint abban az esetben, ha a felperes a hibákat javítással, illetve cserével mintegy 250 órai munkaráfordítással megszünteti, a burkolat a rendeltetésszerű használatra alkalmassá válik.

A szakvélemény alapján az alperes úgy nyilatkozott, hogy a nyújtott szolgáltatás alkalmatlan, nem kéri annak javítását, eláll a szerződéstől.

A szakértő fenntartotta véleményét. Előadta, hogy a falburkolatnak erezet szerint - szabvány hiányában is - egymással illeszkednie kell.

Az elsőfokú bíróság a fenti adatok alapján meghozott ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes jogosan gyakorolta a Ptk. 306. §-a (3) bekezdésében biztosított elállási jogát. Az aggálytalan szakvélemény szerint ugyanis a falburkolat osztályon alulinak minősül. Az alperesi intézet jellegére tekintettel a falburkolat a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A felperes a kijavítást sem az eljárás előtt sem az eljárás alatt nem vállalta, így az alperesnek nem kell külön bizonyítania az érdekmúlást. A bíróság rámutatott arra, hogy a Ptk. 320. §-ának (2) bekezdése és a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése értelmében a jogszabályszerű elállás a szerződést visszamenő hatállyal felbontja, a már fizetett szolgáltatások visszajárnak. Ezért a felperes jogosult a hibás falburkolatot lebontani, a lebontott anyagot elszállítani, illetve köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Az alperes pedig nem köteles vállalkozói díjat fizetni.