A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20539/2017/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 56/A. § (1) bek.] Bírók: Csordás Csilla, Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.539/2017/5.

A Fővárosi Ítélőtábla az Erdős Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Erdős György ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Péteri Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Bíró Csaba ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. február 1. napján kelt 9.UP.24.487/2012/47. számú ítélete ellen az alperes részéről 49. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperest megillető nem vagyoni kártérítés összegét - a kamatfizetési kötelezettség változatlanul hagyása mellett - 15.000.000 forintról 8.000.000 (Nyolcmillió) forintra leszállítja; a felperes perköltségfizetési kötelezettségét felemeli 680.000 (Hatszáznyolcvanezer) forintra, az alperes illetékfizetési kötelezettségét leszállítja 520.000 (Ötszázhúszezer) forintra, míg az állam által viselt illeték összegét felemeli 980.000 (Kilencszáznyolcvanezer) forintra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg a felperesnek 150.000 (Százötvenezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

A fellebbezési eljárási illetékből 560.000 (Ötszázhatvanezer) forintot az állam visel.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 2005. szeptember 21-től társasutazáson vett részt ..., ahol szeptember 24-én elütötte egy motoros; a balesetben baloldali csípőtáji törést szenvedett. A felperest az alperesi kórházba szállították, ahol a törés ellátása céljából szeptember 27-én megoperálták. Kórházi ellátása során a felperes tomportörést szenvedett, és újabb műtét elvégzése vált szükségessé, melynek során kicseréltek egy túl hosszú csavart. A felperesnél október 3-án és október 6-án 39 ºC körüli lázat mértek. Október 9-én Magyarországra szállították, itt változatlanul lázasan, szeptikus állapotban vették fel az .... Az intézetben haladéktalanul megkezdték az antibiotikus terápiát, a mikrobiológiai vizsgálat kórházi baktériumot mutatott ki, melynek azonosítását követően célzott antibiotikumot alkalmaztak. A seb kitisztítása céljából több alkalommal feltárták a műtéti területet, és úgynevezett szívó-öblítő kezelést végeztek. A felperest láztalan állapotban 2005. november 5-én bocsátották az otthonába. Az utókezelések ellenére a baloldali csípőmozgás beszűkülése változatlanul fennmaradt, a felperes két bot segítségével tudott járni, és csak kisebb távok megtételére volt képes; lehajolni és lépcsőzni nem tudott, ezért nem tudta használni a tömegközlekedési eszközöket. A felperes a baleset következtében 50%-os egészségkárosodást szenvedett, amelyet 40%-os mértékben az alperesi intézményben végzett műtét szövődményeként kialakult sebfertőzés idézett elő. Azóta a felperes állapota más betegségei miatt tovább romlott.

A felperes módosított keresetében a görög Polgári Törvénykönyv (görög Ptk.) irányadó rendelkezései alapján 20.000.000 forint nem vagyoni és 58.510.000 forint vagyoni kártérítés, valamint ezen összegek törvényes mértékű késedelmi kamatának a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állítása szerint maradandó egészségkárosodása azért alakult ki, mert az alperesi intézményben nem megfelelően végezték el a törést helyreállító műtétet, és nem kezelték a műtét következtében kialakult sebfertőzést.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal védekezett, hogy a felperes kezelése során nem vétett orvosszakmai hibát, a sebfertőzés a műtét szövődményei közé tartozik, különös tekintettel arra, hogy a felperes korábban diagnosztizált diabétesze és magas vérnyomása növelte a sebfertőzés kialakulásának a kockázatát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000.000 forintot 2005. szeptember 27. napjától járó késedelmi kamatával, 3.175.000 forintot 2011. február 18. napjától járó késedelmi kamatával, 5.649.500 forintot 2011. március 16. napjától járó késedelmi kamatával, 6.759.165 forintot, valamint 2016. június 1. napjától kezdődően havi 105.000 forint járadékot, továbbá 635.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 570.000 forint kereseti illetéket az állam javára, megállapítva, hogy további 930.000 forint kereseti illetéket, valamint 575.934 forint fordítási költséget és 245.359 forint szakértői költséget az állam visel.

Döntésének jogi indokolása szerint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Magánjogi tvr.) 56/A. § (1) bekezdése és a 44/2001/EK rendelet 5. cikkének 3. pontja értelmében a kártérítési kereset elbírálása magyar bíróság joghatóságába tartozik, mivel a kár nem a károkozás helyén, hanem Magyarországon következett be. Ugyanakkor a 867/2007/EK (Római II.) rendelet értelmében a jogvita elbírálására a károkozás helyén hatályos jogot, vagyis a görög jogot kell alkalmazni. Az alperesi intézmény felelősségét a görög Ptk. 334. cikke alapján állapította meg, melynek értelmében az orvosi ellátást végző személyek tevékenységéért a kórház tartozik felelősséggel. Az aggálytalan orvosszakértői vélemény alapján kifejtette: az orvosi dokumentáció hiányosságai miatt nem állapítható meg, hogy történt-e műtéttechnikai hiba a törés rögzítését célzó első műtét elvégzése során, az azonban általánosságban megállapítható, hogy a kelleténél hosszabb méretű csavar behelyezésére nagy valószínűséggel orvosi gyakorlatlanság miatt kerülhetett sor. A második műtét megnövelte a seb elfertőződésének a kockázatát, és ugyanez volt a hatása a csípőízületi tok indokolatlan kiirtásának is. A felperes egészségkárosodását döntően a seb elfertőződése idézte elő, melynek a gyanúját a beteg magas láza már ... jelezte. Arra azonban nincsen adat, hogy az alperesi intézményben végeztek-e tenyésztést a sebváladékból, illetve tettek-e valamit a sebfertőzés megakadályozása ellen. Az ...-ban végzett vizsgálatok egyértelműen kimutatták a sebfertőzést, a baktériumtenyésztés az alperesi intézményben kezdődő kórházi fertőzést igazolt. Ebből következően már az alperesi intézményben meg kellett volna kezdeni a sebfertőzés kezelését, és az antibiotikus kezelés mellett a sebgennyedést is ki kellett volna tisztítani. A görög Ptk. 330. cikke értelmében vétkes mulasztása miatt az alperes felelősséggel tartozik mindazokért a vagyoni és nem vagyoni károkért, amelyek okozati összefüggésben állnak a tevékenységével (görög Ptk. 914. cikk). A felperest megillető vagyoni kártérítés összegét a görög Ptk. 298. cikke alapján állapította meg. Ezen belül a felperes gondozási díjjal felmerült kiadásait összesen 3.175.000 forintban határozta meg, és ezen a jogcímen havi 60.000 forint járadékot ítélt meg a részére. A gyógymasszázs költségeit a fürdőbelépőkkel együtt 5.616.000 forintban határozta meg azzal, hogy ezen a jogcímen a felperes nem tarthat igényt járadékra, mivel utóbb diagnosztizált betegségei miatt ma már nem veheti igénybe ezt a kezelést. Élelemfeljavítás jogcímén 270.000 forint egyösszegű kártérítést állapított meg. A rezsi többletköltségek közül kizárólag a többlet otthontartózkodásból eredő többlet áramfogyasztással kapcsolatos kiadásokat fogadta el, ezen a címen 585.500 forint egyösszegű kártérítést és havi 5.000 forint járadékot állapított meg. Megalapozottnak találta a felperes közlekedési többletköltség címén érvényesített követelését, és a keresetnek e tekintetben helyt adva 5.000.000 forint egyösszegű kártérítést és havi 40.000 forint járadékot állapított meg. A jövedelemveszteség címén érvényesített keresetet ugyancsak megalapozottnak találta, és ezen a jogcímen 1.143.165 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Kulturális többletköltség jogcímén - a keresetnek e tekintetben is helyt adva - 585.500 forint egyösszegű kártérítést és havi 5.000 forint járadékot állapított meg. A görög Ptk. 299. és 932. cikke alapján megalapozottnak találta a felperes nem vagyoni kártérítés iránti igényét is azzal a megjegyzéssel, hogy annak összegét a felperes eltúlzottan jelölte meg. Rámutatott: a felperes a káresemény idején 56 éves volt, és a hátralévő életét befolyásoló 40%-os egészségkárosodását az alperes felróható magatartása idézte elő. A felperes élete alapvetően megváltozott, mozgáskorlátozottsága miatt mindennapi életében, szabadidejében, és a munkájában is akadályozott, minden téren segítségre szorul. A felperes által átélt trauma súlyosságára és a károsodás idején érvényesülő ár- és értékviszonyokra figyelemmel 15.000.000 forintban határozta meg a felperest megillető nem vagyoni kártérítés tőkeösszegét. A Pp. 81. § (1) bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség arányában osztotta meg a felek között a perköltségeket.