A Gyulai Törvényszék G.40004/2007/9. számú határozata kártalanítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 108. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 39. §, 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (Kkt. Vhr.) 30. §] Bíró: Zámbori Tibor

A Békés Megyei Bíróság, Gyula.

15.G.40.004/2007/9. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Békés Megyei Bíróság a dr. Bártfai Róbert ügyvéd által képviselt ... felperesnek - a dr. Endreffy Zoltán ügyvéd által képviselt ... alperes ellen kártalanítás iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 800.000,- (nyolcszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve 3 példányban. A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a./ az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 251.§-ában, illetve a 252. §.(1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

b./ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

c./ a felek ezt kérték.

A felek a b./ pont esetén a fellebbezésükben kérhetik a tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S :

A felperes és B. Város Önkormányzattal 1991. október hó 17. napján adásvételi szerződést kötött, amelyben az önkormányzat az 1990. december 13. napján kelt 54/1990.(XII.13.) közgyűlési határozat alapján eladta a b-i ... hrsz-ú, összesen 13 ha 5.341 m2 alapterületű ingatlant, amelyen a vevő bevásárlóközpontot kívánt létesíteni. A vételárat 1.624.092,- német márkában határozták meg, egyúttal rögzítették, hogy adásvételi szerződés készül a b-i ... (ténylegesen ...) hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan is, mert ennek hiányában a vevő által tervezett építkezés veszélyeztetve van. Az eladó mindkét ingatlanra vonatkozóan kinyilvánította, hogy az elvi építési engedélyt előzetesen megadja, és a további szükséges dokumentumok benyújtását követően az építési engedély is megadásra kerül majd.

1993. március 4. napján B. Város Polgármesteri Hivatalának Közigazgatási Irodája határozatot hozott, amelyben engedélyt adott a benyújtott tervdokumentáció szerint B .... és .... hrsz-ú ingatlanokon bevásárlóközpontok felépítésére. Az építéssel kapcsolatos kikötések között szerepelt az is, hogy (a .... hrsz-ú ingatlanról) a 44-es közúthoz csatlakozásra a b-i Közúti Igazgatóság engedélyét be kell szerezni.

Az építkezést a felperesi társaság nem kezdte meg, azonban az engedélyt minden évben további egy évvel meghosszabbították.

Időközben a 44-es közút bővítésre került akként, hogy a korábbi kétsávos út helyébe négysávos út lépett. Az útépítéshez a ... Közlekedési Felügyelet BE/UV/NA/A/78/0/2002. számon adott engedélyt, majd az útépítés engedélyese helyébe később az alperesi társaság lépett. Az engedély III./ pontja szerint az elsőrendű főút négynyomósítása miatt az út menti területek megközelítésére szerviz úthálózat építendő ki a terv szerint, és ugyanez került megfogalmazásra a feltételek között is: "Minden ingatlan megközelítését szilárd burkolattal kiépített szervíz utakról kell biztosítani, amlyet részletesen meg kell tervezni és a (Városüzemeltetési) Irodával le kell egyeztetni. /.../ A szerviz útra csatlakozó ingatlanok, földterületek megközelítési lehetőségét az útépítési munkák ideje alatt is biztosítani kell. A végleges állapot elérését - bejárók kialakításával - kell biztosítani. Az építési engedély ellen az érintettek fellebbezést nem nyújtottak be, így az 2002. március hó 1. napján jogerőre emelkedett.

Az alperesi társaság az építési engedélyben foglaltak szerint elvégezte a munkát, amelyet követően a Közlekedési Felügyelet a BE/UV/NS/A/1005/20/2003. szám alatt a forgalomba helyezést 2003. december hó 19. napjával engedélyezte. E határozatban külön is kihangsúlyozásra került, hogy az alperes egyebek mellett a szerviz utakat is a korábban kiadott határozat előírásai, valamint a megvalósulási terven átvezetett, egyeztetett módosítások szerint készítette el. A négysávos úttal közvetlen szomszédságban álló ingatanok tulajdonosait a fentiekről levél formájában, míg a többi érdekeltet közszemlére tétellel értesítette.

Már ezt megelőzően 2003. szeptember hó 11. napján egyeztetést tartottak a peres felek, az önkormányzat, a ... Kht., a ... Rt., valamint a ... Kft. képviselői. Ezen a felperes részéről ismertetésre került, hogy az új közlekedési rend eredményeképpen a korábban tervezett (és jogerős építési engedéllyel bíró) fejlesztésnek a közúti kapcsolata már nem biztosítható, és kérelemmel fordult az önkormányzat és a közútkezelő hatóság képviselőihez az útkapcsolati lehetőség további megléte érdekében. Az alperes nevében nyilatkozó AA kifejtette, hogy a felperesi ingatlan közúti csatlakozásának kiépítése nem része a beruházásnak, de a könnyebb megközelíthetőség érdekében a körforgalom terveztetése és kiépítése úgy történt, hogy annak 5. ága a felperesi ingatlan kapcsolódását (is) szolgálja. A felperes vállalta, hogy a körforgalom fenti ága csonkjától a .... hrsz-ú telek határáig a szükséges bekötő utat a ... hrsz-ú telken keresztül megtervezteti, míg az önkormányzat képviselői kinyilvánították, hogy intézkedni fognak az említett ... hrsz-ú ingatlan művelési ágból való kivonása, közterületté nyilvánítása érdekében. Megegyezés született arra vonatkozóan is, hogy az út engedélyezési terveinek elkészültét követően a felperes és az önkormányzat képviselői újra egyeztetnek és megállapodnak az útszakasz kivitelezési költségeinek megosztásáról.

A többszöri tárgyalásokat követően 2006. március 30. napján a felperes - a telekmegosztásokat követően ... hrsz. és ... hrsz. alatti megjelölésű - ingatlanokat a felperes megvásárolta B. Város Önkormányzatától mindösszesen 21.938.400,- forint + ÁFA = 26.326.080,- forint vételár ellenében. A megállapodás 7./ pontjában külön kihangsúlyozásra került, hogy a megvásárolt ingatlanokon a felperes a .... hrsz-ú ingatlan megközelítését biztosító, közforgalom elől el nem zárt magánutat kíván létesíteni, és a jogügylet létrejötte kizárólagosan az említet ingatlan megközelíthetőségének célját szolgálja.

A felperes 2006. augusztus hó 4. napján felszólította az alperest a fenti vételár megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a négysávosítást követően a közvetlen közúti kicsatlakozási lehetősége megszűnt, és ahhoz, hogy a bevásárlóközpont megközelítése megtörténhessen (kárenyhítési kötelezettségének eleget téve), rákényszerült egy másik ingatlan megvásárlására is. Az alperes a felperesi igényt nem ismerte el, utalva arra, hogy az általa végzett építés a jogerős építési engedély alapján valósult meg, és a felmerülő többletköltségek megosztásáról a felperesnek B város önkormányzatával kell megállapodnia.

A bíróság a fenti tényállást a felek előadása és a csatolt iratok alapján állapította meg.

A felperes leszállított keresetében kártalanítás címén 21.938.400,- forint, eljárási illeték, mint kár címén 2.632.610,- forint, valamint a fenti összegek 2006. április hó 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.