A Kúria Pfv.21296/2015/7. számú precedensképes határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §]

Az ügy száma: Pfv.II.21.296/2015/7.

A tanács tagjai:

a tanács elnöke

előadó bíró

bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Az alperesek:

I. rendű alperes

II. rendű alperes

Az I. rendű alperes képviselője:

A per tárgya:

Házastársi közös vagyon megosztása

A felülvizsgálatot benyújtó fél:

Felperes

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 5.P.XVIII.21.385/2010/71.

A másodfokú bíróság neve és jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 50.Pf.641.689/2014/5.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy az államnak felhívásra fizessen meg 392.000 (háromszázkilencvenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felülvizsgálati kérelemmel érintett tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes (továbbiakban: felek) 2000 augusztusától élettársi kapcsolatban, majd 2006. szeptember 9-től házassági életközösségben éltek. Életközösségük véglegesen és mindenre kiterjedően 2010. március 11-én szűnt meg.

[2] Az I. rendű alperes a II. rendű alperes (a nagymamája) holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten öröklés jogcímén szerezte meg a perbeli, a B., helyrajzi szám alatt felvett, természetben a B., Sz. út szám alatti ingatlant.

[3] A felek elhatározták, hogy a leromlott állapotú ingatlant teljesen felújítják és bővítik. Az építkezés anyagi fedezetének megteremtése érdekében az I. rendű alperes 2008. október 2. napján 16.500.000 forint vételárért értékesítette a B., T. u. 54. szám alatti különvagyoni ingatlanát. A vevő a vételárból 7.000.000 forintot a felperes, 8.000.000 forintot az I. rendű alperes UniCredit Banknál vezetett számláira utalt.

[4] A felperes rendelkezett egy 1999. augusztus 27. napján megkötött szerződés alapján lakás-előtakarékossági számlával, amelyen 2007. október 31-én a befizetésekkel kamatozó összeg 1.161.272 forint volt, az állami támogatással növelt összeg 1.481.444 forintot tett ki.

[5] Az építkezés 2009 szeptemberében kezdődött meg, a felek a felépítményt a pincefödémig visszabontották és kialakították a jelenlegi épületet. Az életközösség megszűnésekor a felépítmény 60%-os készültségi fokban készült el, az építkezést ezután az I. rendű alperes folytatta, az ingatlanba további 4.872.000 forintot ruházott be. A felek közös vagyonát képezte még két személygépjármű is.

Kereseti kérelem, ellenkérelem

[6] A felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság az I. rendű alperessel megkötött házasságát - a kiskorú gyermekkel kapcsolatos járulékos kérdések rendezése mellett - bontsa fel. Kérte a házastársi közös vagyon megosztását is: a közös vagyont képező két személygépjármű tulajdonjogának rendezésével egyidejűleg a bíróság állapítsa meg, hogy a perbeli ingatlanon házastársi közös vagyon jogcímén 9/48-d részben tulajdoni hányadot szerzett. A tulajdonjog megállapítását követően kérte a közös tulajdon megszüntetését: a bíróság az I. rendű alperest kötelezze 9.000.000 forint megváltási ár megfizetésére. A II. rendű alperest a tulajdonjoga megállapításának, illetőleg a közös tulajdon megszüntetésének tűrésére kérte kötelezni.

[7] A felperes a tulajdonjog megállapítása iránti keresetét az 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 27. § (1) bekezdésére alapította, mivel az építkezés a házassági életközösség időtartama alatta történt és az ingatlan túlnyomó részben el is készült. Elismerte, hogy az ingatlan az I. rendű alperes különvagyonát képezte. Levezetése szerint az életközösség megszűnésekor a teljes ingatlan mintegy 48.000.000 forintos értéket képviselt, amelyből a telek értéke 10.000.000 forint, a II. rendű alperes haszonélvezeti jogának értékét pedig 4.000.000 forintban határozta meg. A felperes nem vitatta, hogy az építkezésre felhasználták az I. rendű alperes 16.000.000 forint összegű különvagyonát, a fennmaradó - beruházott - 18.000.000 forint azonban közös vagyonnak minősül, amelynek fele része - 9.000.000 forint - a házastársi közös vagyoni jutójaként őt megilleti. A felperes az építkezés költségeinek bizonyítására kimutatásokat, számlákat csatolt és tanúkat jelölt meg. Az építkezés közös vagyoni forrásának igazolására csatolta az OTP tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyeivel kapcsolatos szerződéseket, a kifizetéseket igazoló tranzakciós kimutatásokat, továbbá az OTP lakástakarék-pénztárnál vezetett szerződés banki bizonylatait. Állítása szerint autókarosszéria lakatosként jelentős - az adóhatóság felé be nem vallott - havi jövedelemre tett szert, amelyből rendszeresen megtakarított, ezt részben készpénzben otthon tartotta. A felperes a szakvélemény ismeretében azt is állította, hogy az életközösség megszűnése után elvégzett beruházások 4.790.000 forint bekerülési költségét az I. rendű alperes úgy tudta kifizetni, hogy az édesanyja vidéki házában, a széfben őrzött közös vagyont képező megtakarítást használta fel.