BH 1986.6.241 Azt a személyt, akit a fél a szerződés megkötésénél keletkezett véleményeltérés egyeztetésén való részvétellel megbíz, a szerződési nyilatkozat megtételével meghatalmazott képviselőnek kell tekinteni [Ptk. 205. § (1) bek., 219. §, 223. § (1) bek.].

A felek között elárusító csarnok kivitelezésére alvállalkozási szerződés jött létre. A felperes által szállított acélszerkezetek egy része szállítás és szerelés közben megsérült, és a festés javításra szorult. A felperes a festést saját alvállalkozójával kijavíttatta. Az építési napló tanúsága szerint ezt követően a festési költség 30%-át a felperes, 70%-át pedig a generálkivitelező alperes vállalta.

A felperes ennek alapján állította ki számláját, minthogy azonban azt az alperes nem egyenlítette ki, fizetési meghagyás kibocsátása iránt benyújtott kérelmében az alperest 73 006 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes a kibocsátott fizetési meghagyást ellentmondással támadta meg, és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperesnek az alvállalkozói díjat megfizette, annak további igénye nem lehet. A költségviselés arányában való megállapodás tényét ugyan nem vitatta, de azt adta elő, hogy a perbeli munka nem pótmunka, így annak ellenértéke a vállalkozói díjon felül nem érvényesíthető.

Az első fokú bíróság szakvéleményt szerzett be, majd a szakértő által meghatározott 70 770 Ft és ennek kamata megfizetésére kötelezte az alperest.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a szerződés mellékletét képező véleményeltérési nyilatkozat 13. pontja szerint a felperes kötelessége volt a szállítás és a szerelés során bekövetkező mázolási hibák kijavítása. Az ezzel ellentétes megállapodást a megfelelő meghatalmazással nem rendelkező dolgozója kötötte, tehát a megállapodás nem érvényes.

A fellebbezés alaptalan.