A Fővárosi Törvényszék P.21126/2014/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/9.szám

a Fővárosi Törvényszék

a dr. Zétényi Zsolt (ügyvéd címe. szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe. szám alatti lakos) felperesnek

a dr. Kárpáti Miklós Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Kárpáti Miklós (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

alperes neve(alperes címe. szám alatti lakos) alperes ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) forint perköltséget ÁFA-val növelten, s a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000,- (negyvennyolcezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

2014 januárjában kezdte meg működését a intézet neve Intézet, mely intézmény főigazgatójává felperest nevezték ki. 2014.január 17-én az MTI egy hírt tett közzé, amelyben a távirati iroda kérésére a közvélemény tájékoztatása céljából adott interjú részleteit tárta a nyilvánosság elé. A híradás a intézet neve intézet megalakulásáról, működése megkezdéséről szólt, beszámolva arról, hogy három kutatócsoportba szervezve foglalkoznak az 1867 és az 1990 közti időszak történetével. A felperes az MTI-nek adott interjúban az intézmény terveiről beszélt, hogy konferencia címe címmel szerveznek egy konferenciát, amely az 1944.március 19-i német megszállás utáni időszaktól tekinti át, a magyar történelem 1944-45-ös éveit, beleértve a szovjet megszállást, annak következményeit, illetve a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt magyarok tragikus sorsát. Az intézményt létrehozó kormányzati szándékról beszélve azt közölte a felperes, hogy vannak a magyar történelemben olyan időszakok, melyek eddig kevésbé kerültek reflektorfénybe, ezekkel érdemes foglalkozni, és elfogultság mentesen kell ezeket bemutatni. A történettudomány egy fejlődő tudomány, az egyes témák feldolgozásánál fontos, mire helyezik a hangsúlyokat. A történelmi forrásokat kizárólag úgy lehet felhasználni, hogy abból az utókor számára reális kép alakuljon ki az adott korszak eseményeiről, ennek megvalósítása a intézet neve feladata is. Azt is megemlítette felperes, hogy azt a tévhitet is el kell oszlatni a köztudatban, miszerint a németek provokálták Magyarország hadbalépését 1941-ben településnél ledobott bombákkal. Illetve arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, mikor a német haderő bevonult Magyarországra, és az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált: 1944.március 19.után. Utalt arra, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben név történt az első deportálás a II.világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncoltak ki. Mikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, 1-es személy belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra, hangsúlyozta a riportban felperes.

2014.január 19-én az TV csatorna neve műsor címe című műsorának felperes volt a vendége, mielőtt azonban a sajtóban széles körben vitatott kijelentéséről, a név deportálással kapcsolatban tett nyilatkozatáról az idegenrendészeti eljáráskénti megemlítéséről ezen eseménynek kérdezték volna az adásban, a műsorvezető felvezetője után bejátszották a felperesi nyilatkozatot, majd az alperes kommentálta felperes nyilatkozatát. 2-es személy az alábbi konferálással vezette be alperes nyilatkozatát: Felháborodást okozott felperes neve történész, az új intézet neve Intézet frissen kinevezett főigazgatója azon állításával, hogy 1941-ben idegenrendészeti eljárás volt a zsidók deportálása név. alperes neve történész szerint ez szélsőjobboldali provokáció.

Az alperes a felperesi szöveg bejátszását követően azt nyilatkozta, hogy felperes neve tézise, ami megjelent a televízió, a média minden formájában, nem egy tudományos üzenet. A magyar történetírásban ilyen álláspont nincsen, hogy a holokauszt az idegenrendészeti ügy, vagy idegenrendészeti esemény volt. Ez egy szélsőjobboldali politikai provokáció, nyilatkozott az alperes, ami szerinte törvényes eszközökkel is büntethető lenne, hisz relativizálja a holokausztot, súrolja a holokauszt tagadását. Ezt követően 3-as személy történészt idézi, aki evidenciaként állapította meg, hogy az 1941.évi nyári deportálásokat a szuverén Magyarország kormánya a honvéd vezérkar kezdeményezésére rendelte el. Hozzátette az alperes, hogy világos konszenzus volt ebben a kérdésben, és nem is olvasott más, komolyan vehető történelmi elemzést, mint ezt. Azt a kérdést kell tehát feltenni, mi végre mondta ezt felperes neve, amit mondott, mi a célja ezzel a szélsőjobboldali provokációval. Majd saját kérdését megválaszolva közli alperes, hogy két alapvető cél lebeg előtte, az új intézet neve intézet új ideológiai megfontolásaival függ össze, az új tekintélyuralmi rendszer tisztára kell, hogy mossa az elődjét, a -es személy-rendszert. Nyilvánvaló, hogy ez a dolog erről szól, igyekszik kimosni magát 4-es személyt is a népirtás bűnéből, de mint hozzáteszi alperes, nem lehet, a Magyar Állam háborús bűnös, 4-es személy és a 4-es személy-rendszer nem mentegethető. Másik célként jeleníti meg alperes, hogy az új rendszernek végig kell gondolnia saját elődeihez való viszonyát, és azokhoz a történészekhez tud csak fordulni támogatásért, akik hajlandók ezt az ideológiát követni. Ez azt jelenti, hogy a történészek többsége, akik szakmailag jutottak valamire, ilyen szélsőséges pozíciót nem fognak követni, csak azokat az embereket lehet megbízni ilyen kormányintézetek vezetésével, akik szakmailag, erkölcsileg, politikailag a szélsőjobboldal irányába nyitottak, a 4-es személy-rendszer restaurációjában gondolkodnak szellemileg.