A Kúria Bfv.934/2016/5. számú precedensképes határozata szolgálati visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 319. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 6. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Nincs helye értékegybefoglalásnak, ha az annak alapjául szolgáló szabálysértések elévültek.

***********

KÚRIA

Bfv.I.934/2016/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év november hó 22. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A szolgálati visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a szerződéses főtörzsőrmester III. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 43(III.)Kb.933/2014/44. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.101/2015/5. számú ítéletének III. rendű terheltre vonatkozó részét megváltoztatja,

III. rendű terheltet az ellene kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétsége [1978. évi IV. törvény 319. § (1), (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti,

az ellene 24 rendbeli tulajdon elleni szabálysértés [2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés c) pont] miatt indult eljárást megszünteti.

Egyebekben a megtámadott határozatokat III. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2015. augusztus 12. napján kihirdetett 43(III.)Kb.933/2014/44. számú ítéletével a szerződéses főtörzsőrmester III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] és kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségében [1978. évi IV. törvény 319. § (1) és (2) bekezdés]; ezért megrovásban részesítette. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

A védelmi fellebbezés alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2016. február 10. napján meghozott 6.Kbf.101/2015/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének III. rendű terheltre vonatkozó részét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a III. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozva.

Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok törvénysértően állapították meg védence bűnösségét, mivel az irányadó tényállás szerint a terhelt parancsnoka parancsát teljesítette. A paranccsal kapcsolatban a Magyar Honvédségről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mht.) vonatkozó rendelkezéseire utalt, kiemelve az 51. § (1) bekezdését, mely szerint a katona szolgálat teljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el, és álláspontja szerint az irányadó tényállásból is megállapíthatóan a szolgálati időben, szolgálati helyen, szolgálati viszony alatt az elöljárótól érkező, kifejezett munkaviszonnyal összefüggésben elhangzó kijelentés, amely a munkaviszonnyal összefüggő rendelkezést tartalmazott, parancs volt; ezt a parancsot a III. rendű terhelt jogosan nem tagadhatta meg, miután tudata nem fogta át, hogy ezzel bűncselekményt követ el.

A magánokirat-hamisítás kapcsán pedig megítélése szerint az eljáró bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna, hogy amennyiben védence tudata eshetőlegesen át is foghatta az okirat-hamisítást, úgy reálisan számíthatott-e az esetleges parancsmegtagadással kapcsolatban büntetőjogi szankciókra, emellett a bűncselekmény elkövetési magatartásának jellegéből adódóan a magánokirat-hamisítás kizárólag szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia a felhasználás jogtalanságát is.

Ezért elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra, másodlagosan pedig azt, hogy a Kúria a terheltet az ellen emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben alaposnak találta.

Álláspontja szerint törvénysértően állapították meg az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt bűnösségét hűtlen kezelés vétségében, mivel a szabálysértési cselekményeket érték-egybefoglalással minősítették bűncselekményként, ezért vizsgálniuk kellett volna, hogy az annak alapjául szolgáló szabálysértések nem évültek-e el.

Megítélése szerint - figyelemmel a BKv 87. vélemény 3. pontjában foglaltakra is - valamennyi, a bűncselekmény alapjául szolgáló szabálysértés elévült az elsőfokú bíróság ítéletének meghozataláig.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a parancs bűncselekmény elkövetésére vonatkozó jellege a tényállás alapján egyértelműen felismerhető volt, így azzal III. rendű terhelt büntetőjogi következmények nélkül szembehelyezkedhetett volna, így a bíróságok a büntető anyagi jog megsértése nélkül állapították meg a terhelt bűnösségét a magánokirat-hamisítás vétségében.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg, a terheltet az ellene hűtlen kezelés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel, a szabálysértési eljárást pedig szüntesse meg, és miután a terhelttel szemben az eljárt bíróságok megrovást alkalmaztak - a bűnösség szűkülése ellenére - a joghátrány mérséklésére nincs törvényes lehetőség, egyebekben tartsa azokat hatályban.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

Ilyen eljárási szabálysértést azonban egyik bíróság eljárásában sem észlelt.

A Be. 416. § (1) bekezdés - indítványozó által felhívott - a) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésévek került sor, a b) pont szerint pedig a felülvizsgálat lehetősége megnyílik, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak.

A Kúria a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel - ugyan eltérő indokok alapján - a felülvizsgálati indítványt megalapozottnak találta a terhelt terhére megállapított hűtlen kezelés vétsége kapcsán.

A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható.

Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el.