BH 1973.2.63 A tulajdonos akkor követelhet a haszonélvezőtől biztosítékot, ha a dolgot szándékosan rongálja, a rendeltetésszerű használatra vonatkozó kötelezettséget súlyosan sérti, s ezzel a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását kimutathatóan veszélyezteti [Ptk. 159. §].

A perbeli házas-ingatlant az alperes haszonélvezeti jogával terhelten az első házasságból származott gyermekek örökölték, akik azt a felperesnek eladták.

A felperes 40 000 Ft biztosíték letétbe helyezéséig az alperes haszonélvezeti joga gyakorlásának felfüggesztését kérte.

Az első fokú bíróság az alperest 3000 Ft biztosíték adására kötelezte, ennek megtörténtéig a házas-ingatlanra az alperes javára bejegyzett haszonélvezeti jog gyakorlását felfüggesztette.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a biztosíték összegét 1500 Ft-ra mérsékelte.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Ptk. 159. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezet eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet, ha pedig a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti.

Helytálló az óvásban kifejtett az a jogi álláspont, amely szerint a jogszabály csak súlyos, a tulajdonos érdekeit alapvetően veszélyeztető olyan esetekre korlátozza a biztosíték követelésének és a haszonélvezeti jog gyakorlása felfüggesztésének a jogát, amikor a haszonélvező a dolgot szándékosan rongálja, a rendeltetésszerű használatra vonatkozó kötelezettségeit súlyosan sérti, és a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását kimutathatóan veszélyezteti. A tulajdonos ezeket a jogait az említett esetekben is csak akkor gyakorolhatja, ha a tiltakozása és előzetes felhívása nem vezetett eredményre.

A per során a felperes csak általánosságban utalt arra, hogy az alperes a perbeli házingatlant rendeltetésellenesen használja, de közelebbről nem jelölte meg, hogy ez miben áll. Az eljárt bíróságoknak tehát a felperest közelebbi tényállításainak megjelölésére fel kellett volna hívniuk.