BH 2000.5.194 Nem sért személyhez fűződő jogot, ha a sajtó a nyilvánosságot egy büntető- vagy polgári eljárás megindításáról tájékoztatja. Az érintett azonban követelheti az eljárás befejezésének, eredményének a közlését. [Ptk. 78. §, 84. § (1) bek. b)-c) pont, PK 14. sz.].

A jogerős ítélet megállapította: az alperes az Új K. E. K. hetilap 1998. szeptember 13-i, szeptember 27-i és október 11-i számában megjelent szerkesztőségi levélbe foglalt azon kitételekkel, mely szerint "H. K. a D. Kft. nevében olyan tulajdont adott el, amelyet egy személyben nem lett volna jogosult, és a közöttünk lévő jogvitát már csak bírósági eljárás keretében lehet megnyugtató módon rendezni, figyelembe véve az időközben elindított büntetőeljárást is", a felperes jó hírnevét megsértette, ezért az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül fizetett hirdetésként az E. című kereskedelmi hetilapban az "ítélet rendelkező részével azonos tartalommal adjon elégtételt".

Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I. r. felperes az 1997. március 3-án kelt adásvételi szerződéssel eladta a K. E. című hirdetési újság kiadói és névhasználati jogát, amely szerződésben a vevő vállalta egy kft. alapítását. Ez meg is történt, ez a cég az alperes. Az alperes ezt követően kiadta az Új K. E. K. hetilapot. Ennek 1998. szeptember 13-i, szeptember 27-i és október 11-i számában szerkesztőségi levél jelent meg, amelyben szerepelt az az állítás, hogy a felperes jogtalanul adta el a kiadói jogokat. Az ebből eredő jogvita már csak bírósági eljárás keretében rendezhető, figyelembe véve az időközben elindított büntetőeljárást is.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes a sajtóközleménnyel megsértette a felperesnek a Ptk. 78. §-ában védett jó hírnevét. A lapeladással kapcsolatos tényállítások valótlanok, illetve a valóságot hamis színben tüntetik fel, mert bár valóban indult büntetőeljárás a felperessel szemben, az az alperes ügyvezető igazgatójának a feljelentése alapján történt. Ezt nem közölte a sajtóközlemény, így az olvasókat nem megfelelően tájékoztatta.

A jogerős ítéletet az alperes támadta felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. A felülvizsgálati kérelem lényegi álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően állapította meg az alperes terhére a személyhez fűződő jog megsértését, mert nem vizsgálta azt a tényt, hogy az alperes minden állítása a valóságnak megfelelt.

A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján.

A felülvizsgálati kérelem alapos.