BH 1989.3.115 Nem értékelhető a károsult terhére és nem ad okot kármegosztásra a kár elhárításában, enyhítésében mutatkozó olyan tevékenység elmulasztása, amely - a szakmai gyakorlat szerint - nemcsak nem kötelező, hanem el sem várható [Ptk. 310. §., 340. § (1) bek.].

Az alperes átalánydíjas szerződés alapján végzi a felperes veszprémi ABC-jében üzemelő "Tyrel" típusú mélyhűtőpultjának a karbantartását. 1987. szeptember 7-én (hétfő) reggel a bolt dolgozói észrevették, hogy a hűtőpult nem működik, a benne levő áru megromlott. Erről jegyző könyvet vettek fel, e szerint 15 704,70 Ft értékű árut kellett kiselejtezni. A felperes szerint a kár azért keletkezett, mert az alperes nem megfelelően végezte a hűtőpult karbantartását, ezért a fenti összeg és annak kamata iránt keresetet terjesztett elő az alperes ellen.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, tagadta, hogy a kár a nem megfelelően végzett karbantartás következménye. Szerinte a hűtőpult más okból, valamelyik alkatrész természetes elhasználódása vagy áramingadozás miatti kikapcsolás folytán nem működött. Előadta, hogy nem sokkal a kár bekövetkezése előtt végzett karbantartási munkát. Ekkor a mélyhűtőn ventillátor motorcserét végeztek, a készüléket - szemrevételezéssel - egyébként műszakilag megfelelőnek találták. Az elvégzett tevékenység nincs összefüggésben a bekövetkezett meghibásodással. Vitatta az összegszerűséget is, mert szerinte a felperes a tönkrement áruinak csak a nagykereskedelmi áron számított értékével károsodott. Szerinte a felperes megelőzhette volna a kár keletkezését, ha a hűtőpultban tárolt mirelit árut a hétvégére a zárt hűtőkamrában helyezte volna el.

Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő véleménye szerint a kárt az okozta, hogy a gépházban levő egyik kompresszoron elektromos zárlat keletkezett. A szakvélemény szerint a rendszeres karbantartás keretében az elektromos érintkezéseket is rendszeresen ellenőrizni kell.

Az alperes a szakvéleményt vitatta. A felperes fenntartotta keresetét arra hivatkozva, hogy sem lehetőség, sem előírás nincs arra, hogy munkaszüneti napokon - nyitott előadótéri mélyhűtő-pultokból - a mélyhűtő-kamrába helyezzék el a mirelit árut.

Az elsőfokú bíróság az alperest arra kötelezte, hogy 7852 Ft kártérítést és ennek kamatát, valamint 1472 Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A bíróság a szakvéleményt elfogadta az ítélkezés alapjául, és az abban foglaltak alapján állapította meg az alperesnek a Ptk. 310. §-a szerinti kártérítési felelősségét. Ugyanakkor a bíróság úgy találta, hogy a felperes felelőssége is megállapítható, mert mulasztott a kár elhárítása, illetve csökkentése terén. A bíróság a felperes terhére értékelte, hogy munkaszüneti napokon nem gondoskodott a hűtőpultok felügyeletéről, így nem volt megoldott, hogy ha a hűtőgép meghibásodik, a kár megelőzése érdekében másik mélyhűtőbe kerüljön átrakásra az áru. A bíróság megítélése szerint a felperesnek ez a magatartása 50 %-os kármegosztást tesz indokolttá.

A fenti ítélet ellen annak részbeni megváltoztatása, a teljes keresetnek való helytadás érdekében a felperes fellebbezett. Sérelmezte a kármegosztást, arra hivatkozott, hogy a bíróság tévesen értékelte a terhére azt, hogy munkaszüneti napokon nem gondoskodik a hűtők felügyeletéről. Előadta, hogy ilyen előírás vagy gyakorlat nincs, de a bíróság által felállított követelmény teljesítésére - apparátus hiányában - nem is képes.

Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte azzal, hogy a felperes a karbantartási tevékenység meg nem felelő voltát nem tudta bizonyítani, ezt a szakvélemény sem támasztja alá.