A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21381/2007/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 77. §, 84. §, 85. §] Bírók: Czifra Veronika, Kovács Zsuzsanna, Lesenyei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.381/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárás során a RÉVÉSZ Ügyvédi Iroda (.... ügyintéző: dr. Révész Ilona ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Kiss M. Tibor ügyvéd (....) által képviselt ... (....) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. április 24. napján kelt 19.P.22.206/2006/12. számú ítélete ellen az alperes által 13. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezéssel érintett rendelkezéseit helybenhagyja.

Köteles az alperes 15 nap alatt a felperesnek 12.000 (Tizenkettőezer) Ft másodfokú perköltséget megfizetni.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 24.000 (Huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket az alperes köteles megfizetni az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a felperes domain név regisztrálási szándékának megismerését követően a ....hu domain nevet változatlanul magának tartotta fenn, megsértette a felperes névviseléséhez fűződő személyiségi jogait. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a jogsértés abbahagyására, továbbá arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a felperes 2004-ben kívánta regisztráltatni a családnevével egyező "....hu" domain nevet. Ekkor kapott tájékoztatást arról, hogy ez a domain név 2000. március 27-én már regisztrálásra került az alperesi társasági részére. Azzal egyidejűleg számos magyar családnévnek megfelelő domain nevet is igényelt a regisztrátortól. A "....hu" domain név weblapja tartalmat nem hordoz. A felperes felhívta az alperest, hogy mondjon le a névhasználati jogról, de a kapcsolattartóként megjelölt személy, ... az alperes részéről a lemondás fejében 1.000.000 Ft-ot igényelt, az ajánlatot a felperes visszautasította.

E tényállás alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - az Alkotmány 2. és 8. §-a, a Ptk. 4., 5., 75., 77. és 85. §-aira hivatkozva - nagyobb részben alaposnak találta. A felhívott jogszabályok mellett az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy az internet, a jogi szabályozás tekintetében speciális terület, mert bár a 2001. évi CVIII. törvény ad bizonyos szabályokat, alapvetően azonban egyfajta önszabályozás valósul meg, amelynek egyik fóruma az Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) a tevékenysége, szabályzatai, valamint kitért a Domain Regisztrációs Szabályzatának bizonyos fogalom-meghatározásaira és szabályaira, továbbá az Európa Bizottság 874/2004. EK rendeletére.

Az elsőfokú bíróság a felperes - alperes által vitatott - kereshetőségi jogát fennállónak látta. Az ítélet szerint a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy csak a teljes név alapján lehetne jogvédelmet kérni és önmagában az, hogy ugyanazon vezetéknévvel számos más személy is felléphetne, nem jelenti, hogy a felperes önállóan nem léphet fel jogai védelmében, ugyanazon jognak egyidejűleg több jogosultja is lehet. Ezért a keresetet érdemben vizsgálta.

A jogsértés kapcsán az elsőfokú ítélet szétválasztotta a regisztrációt és a domain név használatának a felperesi igény ismeretében történő fenntartását. A domain név alperes általi regisztrációja tényét önmagában nem találta jogsértőnek, azzal indokolva, hogy nem merült fel arra adat, miszerint 2000-ben nem tartották volna be a regisztráció akkor hatályos szabályait és az adott pillanatban az alperes nem tudhatott arról, hogy a felperesnek igénye lesz. Ezért az erre irányuló keresetet elutasította.

A domain név használatának fenntartása kapcsán azonban a keresetet alaposnak találta az elsőfokú bíróság. Megállapította, hogy az alperes valótlanul állította a perben, miszerint azért delegálták a maguk részére a perbeli domain nevet, mert a név ... munkatársuk beceneve volt. Ezt kizárttá tette ... tanú, aki - a vallomása szerint - évekkel a delegálás után került az alperesi céghez. Jelentőséget tulajdonított annak is az elsőfokú bíróság, hogy az alperes nem tudta érdemben cáfolni azt a felperesi előadást, hogy munkatársa a domain átruházásért jelentős összeget kért a felperestől. Továbbá a domain név tényleges használatát sem látta az alperes által bizonyítottnak, ezért megállapította, hogy annak létezése formális volt. Ilyen körülmények mellett az elsőfokú bíróság megállapíthatónak látta, hogy a domain név használat visszaélésszerűvé vált, amikor a felperesi igényről tudomást szerezve az alperes önként nem mondott le arról. Mindennek alapján - utalva arra, hogy ez összhangban áll az ISZT tanácsadó testületének egyik állásfoglalásával - a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapította, hogy a felperes vezetéknevével azonos domain név használata sérti a felperes névhasználathoz fűződő jogait.

A jogsértés megállapítása mellett, a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltotta attól, amely az elsőfokú ítélet szerint azt jelenti, hogy az alperes továbbiakban nem használhatja a perbeli domain nevet és arról le kell mondania. Ezt követően azonban majd a nyilvántartónak kell döntenie a regisztrálási kérelemről. Nem látott lehetőséget arra, hogy a domain név átruházását rendelje el, ezért azt a felperesi kérelmet is elutasította.

Az alperes fellebbezett az ítélet ellen. Elsődlegesen annak részbeni megváltoztatását és valamennyi kereseti kérelem elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte.

A fellebbezés elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályokat sértve hozta meg ítéletét. Egyrészt nem döntött a felperes keresetének egy részéről, mivel a felperes a domain név átruházása kapcsán azt a kérelmet is előterjesztette, hogy amennyiben az nem teljesíthető, akkor a kötelezze a bíróság az alperest a domain visszavonására és a regisztrátor erről való értesítésére. Az alperesi álláspont szerint erre a kérelemre az ítélet indokolása nem tért ki, így az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (2) bekezdésében és a 213. §-ában írt szabályokat megszegte. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú ítélet a Pp. 221. §-át sértő módon, nem indokolta meg ... tanú meghallgatására vonatozó bizonyítási indítvány elutasítását. Végül kifogásolta, hogy nem döntött az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, amellyel a Pp. 156. §-ában írtakat sértette meg.

Ezt meghaladóan a fellebbezés az elsőfokú ítélet anyagi jogi jogszabálysértéseire is hivatkozott, továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság olyan "normákra" alapította döntését, amelyek nem minősülnek jogszabálynak, így jogsértést azok alapján nem lehet megállapítani.