A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21267/2006/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 200. §, 375. §, 486. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 18. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Szabó Klára, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.267/2006/12.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Főváros Ítélőtábla dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (1095 Budapest, Gabona u. 10. II./1.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek magánfél hozzátartozó (hozzátartozó címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű, IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű, a személyesen eljáró V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű és VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű, valamint dr. Néveri István ügyvéd (2600 Vác, Köztársaság u. 7.) által képviselt IX.rendű alperes neve (IX. rendű alperes címe) IX. rendű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2006. június 1. napján kelt 13.P.21.574/2004/45. számú ítélete ellen 48. és 51. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a IX. rendű alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében a II-VII. és IX. rendű alpereseket elsődlegesen arra kérte kötelezni, hogy a felperesi jogelőd tulajdonát képező és az ingatlan kiürítése kapcsán általuk jogalap nélkül elvitt ingóságokat a felperesnek adják vissza. Ha az ingóságok nincsenek meg, másodlagosan az alpereseket egyetemlegesen 31.580.000 forint kártérítés és ezen összeg után 2000. április 26. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az elsődleges kereset jogalapjaként a Ptk. 192. §-ának (2) bekezdését, a másodlagos kereseti kérelem jogalapjaként a Ptk. 339. §-ának (1) és 349. §-ának (1) bekezdését jelölte meg.

Előadta, hogy az ingatlan résztulajdonosa E. J. 1991. január 16-án a tulajdonát képező 12/48 tulajdoni hányadot apportálta a ... Kft-be. Az apportálást a cégbíróság bejegyezte, ezért a tulajdonszerzés tényét jogszerűen vitatni nem lehet. Az apportálással az ingatlanhányad a ... Kft. törzsbetétjének része lett, amellyel szabadon rendelkezhetett, függetlenül attól, hogy a tulajdonosváltozás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került-e. A ... Inc. 1991. december 29-én tagi kölcsönt nyújtott a ... Kft-nek. A kölcsön visszafizetési határideje eredménytelenül telt el, ezért az ingatlant 1997. május 1. napján a szerződésben kikötött opciós joga alapján a ... Inc. megvásárolta. Az ingatlan birokba vételekor megvásárolta a ... Kft. ingatlanon lévő ingóságait is. Az alperesek annak ellenére, hogy tudták az ingatlan lekerített ¼ részének a ... Inc. a tulajdonosa, az ingatlanba jogszerűtlenül behatoltak és ott lévő vagyontárgyakat megrongálták, megsemmisítették vagy eladták, illetve a III-VI. rendű alperesek erre a IX. rendű alperesnek megbízást adott. A felperes a ... Inc. követelésének érvényesítését a 2001. január 22-én és 2005. július 28-án kelt engedményezésre alapította.

Az alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték, perköltséget csak a IX. rendű alperes igényelt a jogi képviselőjével kötött megállapodás alapján. (A II. és VII. rendű alperesekkel szemben az elsőfokú eljárás során a per jogerős megszüntetésére került sor.)

Az I., V. és VI. rendű alperesek álláspontja szerint a ... Kft. tulajdonjogot az ingatlanon nem szerzett, mert annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem került sor. A ... Inc. nem szerzett jogcímet az ingatlan használatára, ezért a tulajdonosok felszólították K. L.-t az ingatlan kiürítésére, amelynek azonban nem tett eleget. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal határozatát sem hajtotta végre, amely az engedély nélkül létesített épületek lebontását rendelte el. Az engedély nélkül épített és lebontásra ítélt épületek után a felperest kártérítés nem illetheti meg. A Jegyző 1999 márciusában felszólította az ingatlan tulajdonosait az elhanyagolt ingatlan kitakarítására. Időközben az ingatlanra vevő is jelentkezett, amely a IX. rendű alperes megbízását indokolta.

A VIII. rendű alperes álláspontja szerint jogellenes magatartást nem tanúsított, minden intézkedést megtett az elkövetők személyének felderítése érdekében, de az nem vezetett eredményre.

A IX. rendű alperes kifejtette, hogy eljárása jogszerű volt, mert a III-VI. rendű alperesek megbízása alapján végezte a tevékenységét. Megbízási díjat nem kapott munkájáért csak a befolyt bevétel illette meg. Az ingatlanon egyébként csak értéktelen roncs autók voltak.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg a IX. rendű alperesnek 500.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy ezt meghaladóan a felek maguk viselik költségeiket, a le nem rótt kereseti illetéket pedig az Állam viseli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított releváns tényállás szerint a ... Kft. 1995. május 24-én a .... helyrajzi számú ingatlan E. J. tulajdonaként nyilvántartott 12/48 tulajdoni hányadára apport jogcímén tulajdonjog bejegyzési kérelmet nyújtott be. A bejegyzési kérelem a ... Kft. 1991. január 16-ai taggyűlési határozatán alapult. A kérelmet a földhivatal elutasította, de a Pest Megyei Bíróság a bejegyzés elutasításáról szóló első- és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította földhivatalokat. A bejegyzési eljárás felfüggesztésre került. A ... Kft. az 1990. december 13-án megkötött társasági szerződés alapján 1991. január 17-ei hatállyal jegyezték be, és 1998. június 8-ai hatállyal megszűntnek nyilvánították.

A ... Kft. 1991. december 29-én kölcsönszerződés opcióval elnevezésű szerződést kötött a ... Inc. nevű céggel, akitől a szerződés szerint 2.000.000 forint "tagi" kölcsönt kapott. A visszafizetési határidő 1997. április 30. napja volt. A szerződés szerint a ... Kft. hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönadó a szerződés bemutatásával tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse, ha a kölcsönt határidőre nem fizeti vissza. A ... Inc. 1997 májusában kérte tulajdonjoga bejegyzését, amelyre még nem került sor.

A ... Inc. az USA Delaware államában bejegyzett cég, képviselője a D.C.A. Inc. A ... Inc. az ingatlant nem vette birtokba, az ingatlanon gazdasági tevékenységet nem folytatott.

A perbeli ingatlan egy részének (kb. 500 m2 területnek) 1986. május 30-től a V. Kisszövetkezet volt a bérlője, akinek az elnöke K. L. volt. A Kisszövetkezetet 1999. február 9-én törölték a cégnyilvántartásból. Az ingatlan tulajdonosai 1996-ban több alkalommal megkísérelték a bérleti szerződés felmondását - bérleti díj fizetésének elmulasztása miatt -, de a felmondó leveleket a Kisszövetkezet nem vette át. A bérbe adott terület állapota fokozatosan romlott, karbantartásáról senki nem gondoskodott, az épületeket és konténereket senki nem őrizte. A Jegyző 38-2/1999. számú, 1999. március 2-án kelt levelében felhívta az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosokat, hogy a teljesen elhanyagolt ingatlan karbantartásáról, tisztaságának fenntartásáról gondoskodjanak. A III-VI. rendű alperes 1999. július 9-én megbízta a IX. rendű alperest az ingatlan kiürítésével az ingóságok eltávolításával. K. L. feljelentést tett 2000. április 17-én, lopás miatt ismeretlen tettes ellen, ahol előadta, hogy fia rendelkezik a körbekerített telephellyel, ahol gépkocsikat, építőanyagokat, konténereket és más anyagokat tárol. Az I-VI. rendű alperesek 2000. október 27-én az ingatlant értékesítették.