A Fővárosi Törvényszék G.44942/2014/15. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 140. §, 162. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. §, 10. §, 27. §, 33. §, 34. §, 54. §, 55. §, 58. §] Bíró: Juhász Csaba

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

9.G.44.942/2014/15.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bencze Bálint ügyvéd - címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fabók Zoltán ügyvéd - címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül az alperesnek fizessen meg 4.064.000,- (Négymillió-hatvannégyezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A z érvénytelenítési per alperese a 2007. június 18-án megkötött szerződéssel adott megbízást meghatározott ügy ellátására és munka elvégzésére az érvénytelenítési per felperesének. E megbízás szerint kellett a megbízottnak a megjelölt és honvédelmi célra feleslegesnek minősített eszközöket meghatározott vételár ellenében és fizetési feltételek kikötése mellett a H. Zrt.-től megvásárolni. A megbízás kiterjedt arra is, hogy a megvásárolt készletet a megbízó rendelkezései szerint a megbízott elemeire bontsa, és az így kialakított fémhulladékot és alkatrészcsomagokat értékesítse a közösen kialakított árakon a megbízó által megjelölt partnereknek. Rendelkeztek a megbízási szerződéssel a vételár összegéről, megfizetésének módjáról és határidejéről, az igazolásáról és a számlázásról. A megbízottat megbízási díj illethette meg az ügy ellátása szerint a külön-külön számított mértékben. A megbízási szerződéssel vegyesen a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, amely szerint a "vitás kérdések peresítése esetén" a jogvitáik elbírálására jogosultként a "Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot" (továbbiakban: választottbíróság) jelölték ki. A választottbírósági szerződéssel rendelkeztek a felek a választottbírók számáról és jelölésének rendjéről, a tárgyalás nyelvéről és a magyar jog alkalmazásáról.

Miután az érvénytelenítési per felperesének fizetési kötelezettségével összefüggésben a felek között jogvita alakult ki, a 2013. október 25-én benyújtott keresetlevelével indította meg az érvénytelenítési per alperese a választottbíróság előtt azt a polgári eljárást, amelyben elsődlegesen a pénzbeni szolgáltatás teljesítésének követelését jelentő jogot, másodlagosan a károsodásának megszüntetését igénylő jogot érvényesítve követelte marasztalási kérelmével 1.800.238,- USD és ennek 2011. június 24-étől járó kamata megfizetését. Az érvényesített joga alapjául szolgáló tényként idézte fel a keresetlevelében a 2007. június 18-án megkötött megbízási szerződés tartalmát, illetve a szerződést módosító megállapodást. Eszerint hivatkozott arra a választottbírósági eljárás felperese, hogy az ellenérdekű fél köteles volt gondoskodni arról, hogy az eszközök vevői a 2.600.000,- USD vételárat a megjelölt határidőben az eljárás felperesének átutalják. Arra az esetre pedig, ha a vevői kötelezettség nem lett volna teljesített, az ellenérdekű fél kötelezettséget vállalt ennek az összegnek - mint megtérítési összegnek - az írásbeli felszólítás átvételétől számított tizenöt napos határidőn belüli megfizetésére. A választottbíróság előtt indított keresettel érvényesített joga szerint állította az eljárás felperese, hogy a kiadott felszólításainak közlését követően az eljárás alperese a teljesítést jogos ok nélkül tagadta meg. Hivatkozott a K-ben, 2011. augusztus 2. napján felvett jegyzőkönyvben írtakra, amely szerint az eljárás alperese elismerte a 2.600.000,- USD összegű fizetési kötelezettség fennállását. Utalt arra az eljárás felperese, hogy az ő tulajdonában álló eszközök közül a legnagyobb értéket képviselő helikoptereket egy etióp fél részére az eljárás alperese 2.400.000,- USD vételár ellenében értékesítette. Részteljesítésként utalt át 799.762,- USD részletet, ezt az eljárás felperese szerint az eljárás alperese maga is csak részleges teljesítésnek minősítette. Kérte volna az indított keresetével azt is az eljárás felperese, hogy a választottbíróság kötelezze a vele szerződő felet a 2.400.000,- USD vételárral való elszámolásra. Az eljárás felperese a neki járó összeget 1.543.582,- USD összegben jelölte meg. A hozzájárulása nélküli értékesítés miatt állította, hogy az áron aluli értékesítésből következően legalább 256.656,- USD összegű kára keletkezett. A választottbíróság előtti keresetindítást a megbízási szerződéssel vegyesen megkötött választottbírósági szerződésre alapította. Hivatkozott még arra is a választottbírósági eljárás felperese, hogy az állam bírósága előtt indított és a felszámolás elrendelését igénylő polgári nemperes eljárásban határozatot hozó fellebbviteli bíróság ténymegállapítása volt az, hogy az eljárás felperesét megillető követelés esedékessé tételére a 2012. július 17-én írt levél volt alkalmas. A kézbesítés megtörténte e levelet érintően volt igazolt.

Miután a választottbírósági eljárás felperese az állam bírósága előtt a választottbírósági szerződésre is hivatkozással terjesztett elő biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet, kérve 1.800.238,- USD és 2011. június 24-étől járó kamata szerinti pénzkövetelés biztosítását, az állam bírósága a 2014. január 15-én meghozott végzésével a biztosítási intézkedés iránti kérelmet elutasította. Tényként állapította meg e végzés azt, hogy a követelés létrejötte, mennyisége és lejárta minősített okiratokkal igazolt volt, valamint tényként volt figyelembe vehető, hogy a választottbírósági eljárás is megindult, azonban a polgári nemperes eljárásban nem volt valószínűsített az, hogy a választottbírósági eljárás felperesének követelését érintően a későbbi kielégítés veszélyben lett volna. Értékelte e következtetésénél az állam bírósága azt is, hogy részteljesítésként 799.762,- USD átutalt volt a választottbírósági eljárás felperesének számlájára. Önmagában - e döntés szerint - a megvásárolt eszközök előzetes jóváhagyás nélküli értékesítése a pénzkövetelés biztosítását nem indokolta.

A választottbírósági eljárás alperese a választottbíróság felhívására előterjesztett írásbeli védekezésével a keresetet mint alaptalant, illetve mint idő előttit kérte elutasítani. A létrejött és tartalma szerint bizományosi szerződésnek minősülő megállapodás kiegészítéséről rendelkező szerződéses nyilatkozatokat az eljárás alperese semmisnek tekintette. Vitatta az érvényesített anyagi jogot érdemében is, értelmezve egyúttal a 2011. augusztus 2-án K-ben felvett jegyzőkönyv tartalmát. A "K-i Jegyzőkönyvben" írt jognyilatkozatokat szintén semmisnek minősítette állított ál-képviselet miatt, de megtámadási kifogással is élt megtévesztés okán. A "K-i Jegyzőkönyvben" írtak az eljárás alperese szerint jogcímet nem jelöltek meg, ezért jogcím nélkül tartozás nem állhatott fenn. Az eljárás alperese az ellenérdekű fél követelését nem-létezőnek nevezte. Arra az esetre, ha a bizományosi szerződés kiegészítése és a "K-i Jegyzőkönyvben" írtak alapján a kötelezettség teljesítésének követelése mégis lehetséges lett volna, úgy állította, hogy a keresetet idő előttiség okán kellett volna elutasítani. Az utolsó vételárrész beérkezte után kellett volna ugyanis továbbutalni a befolyó vételárat, ez azonban "a beérkezést követően a Felperes részére megfizetésre fog kerülni, ez az összeg Alperes tartozását csökkenti, így a Keresetben állított követelés hibás, idő előtti". Vitatta az írásbeli védekezésével az eljárás alperese, hogy elszámolási kötelezettség teljesítését mulasztotta volna el. Vitatta, hogy jogellenes magatartásával összefüggésbe hozhatóan a követeléssel élő felet károsodás érte volna.