A Kúria Bfv.29/2013/5. számú precedensképes határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 271. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Csák Zsolt, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

A garázdaság bűncselekményével halmazatban zaklatás nem állapítható meg, ha a terhelti kijelentések nem célzatosan fenyegető, félelemkeltésére irányuló kijelentéseket tartalmaznak, hanem a testbántalmazó indulat kifejezését, levezetését szolgálják. Ugyanakkor ha a késekkel történő fenyegetőzés során a terhelt a sértett testét nem érinti és arra nem is törekszik, kizárólag zaklatás valósul meg.

Kapcsolódó határozatok:

Ajkai Járásbíróság B.180/2011/14., *Kúria Bfv.29/2013/5.* (BH 2013.11.294)

***********

KÚRIA

Bfv.II.29/2013/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év május hó 6. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Ajkai Városi Bíróság B.180/2011/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3000 (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

Az Ajkai Városi Bíróság a 2012. június 27-én kihirdetett, és perorvoslatok hiányában 2012. július 2-án első fokon jogerőre emelkedett B.180/2011/14. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétségében, és a Btk. 176/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti zaklatás vétségében, és ezért két évre próbára bocsátotta. Bűnjelek elkobzásáról rendelkezett és a felmerült bűnügyi költség részbeni viselésére kötelezte a terheltet.

A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2010. december 3-án délután, az utcán szóváltásba keveredett a sértettel. A szóváltás során a terhelt, három kést a kezében tartva kaszáló mozdulatokat tett a sértett felé, miközben megfenyegette, hogy "megdöglesz". A terheltet a sértett és annak édesapja lefogta, a sértett édesanyja tőle a késeket elvette. Azonban a terhelt ezt követően is tovább fenyegette félelemkeltés céljából a sértettet azzal, hogy "megdöglik, kinyírja őket".

A sértettben a fenyegető kijelentések komoly félelmet keltettek. A terhelt kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A sértett zaklatás vétsége miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

A jogerős határozat ellen a terhelt terhére törvényes határidőn belül - 2012. december 27-én - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Veszprém Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, anyagi jogszabályt sértő minősítés és törvénysértő intézkedés alkalmazása miatt, hatályon kívül helyezés és új eljárás elrendelése érdekében.

Az indítvány lényege szerint anyagi jogszabálysértéssel minősítette vétségnek az első fokú bíróság a terhelt által megvalósított garázdaság bűncselekményét. Az irányadó tényállás szerint a terhelt az elkövetés során az élet kioltására objektíve alkalmas eszközöket - késeket - tartott magánál, így a cselekményt felfegyverkezve [Btk. 137. § 4/b. pontja] követte el. A felfegyverkezve elkövetés a garázdaság bűncselekményének a (3) bekezdés d) pontja szerint minősítő körülménye. Ebben az esetben a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetés, amely mellett a törvény próbára bocsátás alkalmazását nem engedi meg.

Ugyanakkor az irányadó tényállásból az a következtetés vonható le, hogy a terhelt részéről az erőszakos cselekmény elkövetésével fenyegető kijelentések indulati állapotban, a test bántalmazási szándék verbális kifejezésre juttatásaként hangzottak el, ekként indulatának levezetését célozták. A kilátásba helyezett súlyos következménnyel való fenyegetettség így a sértettre nem nyugtalanságot kiváltó lelki teherként nehezedett. Ezért a terhelttel szemben a garázdaság bűncselekményével halmazatban a zaklatás vétsége, miután annak a felhívott - vagy egyéb - törvényi tényállását nem merítette ki, nem lett volna megállapítható.

Az iratok alapján az ügy nem bírálható el a felülvizsgálati eljárásban, ezért az ítélet hatályon kívül helyezése, és új első fokú eljárás elrendelése indokolt.