A Pécsi Törvényszék P.20160/2007/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 163. §, 164. §, 206. §, 213. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §] Bíró: Gelencsér Zoltán

A Baranya Megyei Bíróság

11.P.20.160/2007/10. szám

Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Hubay Gábor ügyvéd által képviselt I. rendű felperes nev (címe) I. r., II.rendű felperes neve (címe) II. r., III.rendű felperes neve (címe) III. r., IV.rendű felperes neve (címe) IV. r., V.rendű felperes neve (címe) V. r., VI.rendű felperes neve (címe) VI. r., VII.rendű felperes neve (címe) VII. r., VIII.rendű felperes neve (címe) VIII. r., IX..rendű felperes neve (címe) IX. r., X.rendű felperes neve (címe) X. r., XI.rendű felperes neve (címe) XI. r., XII.rendű felperes neve (címe) XII. r., XIII.rendű felperes neve (címe) XIII. r., XIV.rendű felperes neve (címe) XIV. r., XV.rendű felperes neve (címe) XV. r., XVII.rendű felperes neve (címe) XVII. r., XVIII.rendű felperes neve (címe) XVIII. r., XIX.rendű felperes neve (címe) XIX. r., XX.rendű felperes neve (címe) XX. r., XXI.rendű felperes neve (címe) XXI. r., XXII.rendű felperes neve (címe) XXII. r., XXIII.rendű felperes neve (címe) XXIII. r., XXIV. rendű felperes neve (címe) XXIV. r., XXV.rendű felperes neve (címe) XXV. r., XXVI.rendű felperes neve (címe) XXVI. r., XXVII.rendű felperes neve (címe) XXVII r., XXVIII.rendű felperes neve (címe) XXVIII. r., XXIX. rendű felperes neve (címe) XXIX. r., XXX.rendű felperes neve (címe) XXX. r., XXXI.rendű felperes neve (címe) XXXI.r., XXXII.rendű felperes neve (címe) XXXII. r., XXXII.rendű felperes neve (címe) XXXIII. r., XXXIV.rendű felperes neve (címe) XXXIV. r., XXXV. rendű felperes neve (címe) XXXV. r., XXXVI.rendű felperes neve (címe) XXXVI. r., XXXVII. rendű felperes neve (címe) XXXVII. r. felpereseknek a dr. Trinn Tamás ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A megyei bíróság megállapítja, hogy az alperes felelősséggel tartozik a felperesek felé a (hrsz). alatt felvett ingatlanon megépített transzformátor állomás létesítésével okozati összefüggésben a felperesek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékcsökkenése miatt bekövetkezett károkért.

Az közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Baranya Megyei Bíróságnál írásban, három példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A megyei bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes megvásárolta a (hrsz.) alatt felvett, (helységnév) az (utcanév) utca és a (utcanév) utca sarkán található ingatlant, amely a (város) Megyei Jogú Város általános rendezési terv szerint ipari terület.

A (város) székhelyű Területi, Műszaki, Biztonsági Felügyelet 2003. június 4-én kelt (szám)-ú határozatával az alperesnek, mint kérelmezőnek engedélyt adott a (helységnév) 120/10 kV-os transzformátor állomás, mint sajátos építményfajtának minősülő villamos távvezeték csatlakozó létesítmény elhelyezésére. A határozatot az alperes, a (város) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, az ÁNTSZ, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Tűzoltóparancsnokság, a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatala, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Tömegközlekedési Rt., a MATÁV Rt., a PVV Rt. és a Pécsi Vízmű Rt. részére kézbesítették. Miután az alperes és a transzformátor állomással érintett földrészlettel közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosa (város) Megyei Jogú Város Önkormányzata az építési engedélyt adó elsőfokú határozat elleni fellebbezés jogáról lemondott, az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a perbeli határozat, annak kiadása napján 2003. június 4-én jogerőre emelkedett és végrehajtható.

Az építkezést kezdettől fogva széles körű lakossági tiltakozás előzte meg, amelynek során lakossági fórumot is tartottak. A felperesek részéről már 2003. augusztusában is több panaszlevél érkezett a beruházóhoz, illetve (város) Megyei Jogú Város Polgármesteréhez.

Az alperes a lakossági tiltakozás és fórumok ellenére az építkezési munkákat megkezdte és azt be is fejezte.

A felperesek 2003. augusztus 26-án jogorvoslati kérelemmel fordultak a Műszaki, Biztonsági Főfelügyelethez. Sérelmezték, hogy a környék lakói a transzformátor állomás építési engedélyéről határozatot nem kaptak annak ellenére, hogy az jogaikat, jogos érdekeiket sérti. Beadványukban kérték ügyféli minőség megállapítását és az elsőfokú határozat kézbesítését. A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 2003. szeptember 29-én kelt (szám)-ú átiratával tájékoztatta a felpereseket, hogy beadványukat az előzményi iratok felkérése után felülvizsgálta és megállapította, hogy az ügyféli jogok nem sérültek. A felperesek 2003. október 2-án ismét a fenti szervhez fordultak azzal, hogy jogszabályellenesen ajánlott levélben bírálták el beadványukat, erre ismételten elutasító választ kaptak.

A felperesek ezt követően bírósághoz fordultak. A Baranya Megyei Bíróság 2004. június 10-én kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett, 31. számú ítéletével a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 2003. szeptember 29-én kelt, (szám)-ú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította ítéletének indokolásában, hogy a felperesek az akkor hatályban volt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. IV. törvény 3. § /4/ bekezdése értelmében ügyfelek, jogaikat, jogos érdekeiket az ügy érinti, a perbeli építési engedélyezési eljárás nyomán kereshetőségi joggal rendelkeznek. Az új eljárásban előírta a közigazgatási hatóságnak, hogy a felperesek ügyféli minőségét megállapítva kell eljárnia, az elsőfokú határozat kézbesítését követően nyílik meg a felpereseknek az érdemi határozat felülvizsgálatára vonatkozó fellebbezési joga. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság 10. számú, 2005. március 8-án kelt ítéletével a Baranya Megyei Bíróság fent hivatkozott ítéletét hatályában fenntartotta.

A fenti eljárás tartama alatt helyezte az alperes üzembe a teljesen elkészült transzformátor állomást.

A Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Pécsi Területi Műszaki Biztonsági Felügyelősége a Baranya Megyei Bíróság fenti ítélete folytán (szám)-ú határozatával engedélyezte az alperes részére a transzformátor állomás, mint sajátos építményfajtának minősülő villamos távvezeték csatlakozó létesítményének építését. A határozat megállapította, hogy az új eljárásban néhány, viszonylag kisebb jelentőségű műszaki előírással ki kellett egészíteni a korábbi határozatot.