A Kúria Knk.38258/2018/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2010. évi XLIII. törvény (Ksztv.) 61. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Horváth Tamás

A KÚRIA

v é g z é s e

Az ügy száma: Knk.IV.38.258/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt

(1073 Budapest, Erzsébet krt. 40-42. fszt. I-1.)

A kérelmező képviselője: Dr. Kuthán Viktória ügyvéd

cím1

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: A Nemzeti Választási Bizottság 1042/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1042/2018. számú határozatát helybenhagyja.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A népszavazásra javasolt kérdést a szervező - meghatalmazott útján - 2018. október 17-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A szervező a következő kérdésben kíván országos népszavazást kezdeményezni:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az államtitkárt megillető juttatások körébe ne tartozzon kiemelt egészségügyi ellátás

[2] A Nemzeti Választási Bizottság az 1042/2018. számú határozatában a kérdés hitelesítését megtagadta.

[3] 1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy az államtitkárok jogállásával kapcsolatos rendelkezéseket a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) tartalmazza. A Ksztv. 75. § (1) bekezdése felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az államtitkár juttatásait. A Ksztv. felhatalmazása alapján kiadott, az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.rend.) 7. §-a rendelkezik az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásáról. A Korm.rend. 7. § (1) bekezdése szerint az állami vezető - a helyettes államtitkár kivételével - térítésmentes kiemelt egészségügyi ellátásra jogosult, melyet a választása szerinti kijelölt egészségügyi szolgáltató biztosít. Az egészségügyi szolgáltatóval a Miniszterelnöki Kormányiroda köt megállapodást, melyben rendezésre kerülnek az ellátás igénybevételének részletei.

[4] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A Nemzeti Választási Bizottság idézett a Kúria Knk.37.807/2012/2. számú határozatából, majd megállapította, hogy az Országgyűlés saját akaratából lemondott az államtitkárok illetményen kívüli juttatásainak szabályozásáról. Mivel népszavazás útján csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntés vonható el, a népszavazási kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek.

[5] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyezte, hogy az államtitkárok számára kormányrendeleti szinten biztosított kiemelt egészségügyi ellátás tárgyköre semmiképpen nem tekinthető az ország sorsát érintő legfontosabb ügynek.

[6] 2. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott választópolgári egyértelműség követelményének sem. A Ksztv. alapján elválik egymástól az államtitkár és a "közigazgatási" jelzővel ellátott államtitkári tisztség. A Ksztv. 49. § (1) bekezdése az államtitkárt elsődlegesen a miniszter teljes jogkörű helyetteseként definiálja, a 61. § (1) bekezdése pedig a közigazgatási államtitkárt, mint a minisztérium hivatali szervezetének vezetőjét határozza meg. A kérdés nem vonatkozik a közigazgatási államtitkárokra, a választópolgárok számára azonban ez a különbségtétel - a differenciált szabályozás felismerése - nehézségekbe ütközik. A választópolgár ugyanis joggal gondolhatja azt, hogy az államtitkári tisztség olyan gyűjtőfogalom, amely valamennyi olyan állami vezetőt magában foglal, akinek megnevezésében, az államtitkár - a helyettes kivételével - bármilyen jelzővel szerepel.

[7] 3. Végül a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a szervező kérdése a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes, valamint a szervező magatartása sérti a Ve. szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény Általános részének hatálya - az Nsztv 1. §-ában foglaltaknak megfelelően - kiterjed az országos népszavazási eljárásra is, ezért a választási eljárás alapelvei az országos népszavazásra irányuló eljárásban is alkalmazandóak.

[8] A Nemzeti Választási Bizottság a hitelesítési eljárás során figyelembe vette a szervezőnek a kérdéssel kapcsolatban tett azon nyilatkozatát, amelyben "szimbolikus"-nak minősítette a kezdeményezést, ami arra enged következtetni, hogy annak benyújtása során a szervezőt nem az alanyi jogosultság célja, szándéka vezérelte, nevezetesen, hogy a kérdésben állásfoglalásra késztesse a választópolgárokat. A Nemzeti Választási Bizottság figyelemmel volt továbbá arra is, hogy bár a kérdés tárgya lényeges jogalkotási tárgykört érint, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyben olyan kérdés lenne, amelynek népszavazás útján való megváltoztatása a polgárok jogait és kötelezettségeit hosszú távon határozná meg, alapvető befolyással bírna a társadalmi életre, a polgárok életviszonyaira, vagy összefüggésben állna valamely alapjoggal. Ennek alapján a kérdés nem összeegyeztethető az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdésében megfogalmazott azon rendelkezéssel sem, amely szerint a népszavazás a demokratikus hatalomgyakorlás kivételes formája.

[9] 4. A fent kifejtett okok miatt a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a kezdeményezés hitelesítését megtagadta.