A Kúria Pfv.21498/2015/7. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Ha a villamos energia-szolgáltatás megszüntetésére jogszerűen kerül sor, nincs jogalapja a következmények kapcsán előterjesztett kártérítési igénynek.

***********

Pfv.IV.21.498/2015/7.szám

A Kúria a dr. Komár Gábor ügyvéd által képviselt elperesnek a dr. Kalló János Márk ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 26.P.88057/2014. számon indult és a Fővárosi Törvényszék 57.Pf.631.196/2015/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 1.000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás értelmében a felperes és családja által lakott Budapest VIII. kerület .. számú fogyasztási helyen az alperes a villamos energia kereskedő. A fogyasztás elszámolása havi részszámlázással történt éves leolvasás mellett. 2007 januárja és 2008 novembere között havi részszámlák kerültek kiállításra, elszámoló számla azonban nem készült. A 2008 szeptemberében elvégzett mérőleolvasás adatai alapján ellenőrző leolvasást rendelt meg az alperes, ennek során megállapították, hogy a perbeli fogyasztási helyen működő fogyasztásmérő a számlázási rendszerben négy számjeggyel került nyilvántartásba, holott a mérőszámjegy szerkezete öt egész számjegyet tartalmaz. Ezt követően a 2003 októberétől 2008 októberig terjedő időszakban kibocsátott számlákra érkezett teljesítéseket jóváírták, és a helyesnek tartott mérőállás alapján kiszámlázták a fenti időszak módosított fogyasztását. A felperest 2009 februárjában 2.184.146 forint összegű hátralékról értesítették. Az alperes 2010. március 11-én kelt levelében a felperest 2.236.203 forint tartozás megfizetésére hívta fel azzal, hogy ennek hiányában a szerződést felmondottnak tekinti. Az áramszolgáltatást 2010. április 28-án kapcsolták ki, a mérőóra végleges leszerelésére 2011. május 9-én került sor.

Budapest Főváros Kormányhivatalának Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a felperes által kezdeményezett eljárás során határozatával előbb 500.000 forint, majd e határozat visszavonása után 350.000 forint bírsággal sújtotta az alperest a számlázási hiányosságok, problémák miatt. A Fővárosi Törvényszék 24.K.31.235/2012/8. számú ítéletével a határozatot hatályon kívül helyezte arra való hivatkozással, hogy az első fokon a határozat visszavonásával jogerős érdemi határozat született.

A felperes keresetében az alperest kérte kötelezni arra, hogy fizessen meg részére 10.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, továbbá kérte annak megállapítását, hogy tartozása nem áll fenn, valamint kérte az alperest kötelezni az elektromos szolgáltatás visszaállítására. A felperes szerint jogsértést követett el az alperes akkor, amikor nyilvántartási kötelezettségét megszegte, nem készített elszámoló számlákat, illetve megtévesztette a felperest akkor, amikor 2008. június 6-án ún. nullás igazolást állított ki, így a felperes abban a hiszemben lehetett, hogy tartozása nem áll fenn. A felperes szerint az alperes magatartása megsértette a vonatkozó üzletszabályzat több rendelkezését, valamint a villamos energiáról szóló törvényi végrehajtás rendelkezésének bizonyos szabályait, illetve a követelésének egy része el is évült. A felperes szerint ezen jogellenes magatartással okozati összefüggésben került sor az áramszolgáltatás kikapcsolására, amelyből következően a felperes és kiskorú gyermekei mindennapi élete tartósan és súlyosan megnehezült, egészségi állapotuk folyamatosan romlik. A felperes előadta azt is, hogy a kimutatott tartozás miatt számos támogatástól elesett, gyermekei tanulmányi eredménye az alperesi magatartással okozati összefüggésben romlott, a kialakult helyzet veszélyezteti a gyermekek testi, lelki fejlődését. A felperes álláspontja szerint az alperes jogsértő magatartásával megsértette az egészséghez, illetve az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.