A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27067/2019/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bíró: Hum Ferenc

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Vásárhelyi Ügyvédi Iroda (dr. Vásárhelyi János ügyvéd; fél címe 2) által képviselt I.rendű felperes neve (... I. rendű, II.rendű felperes neve (... II. rendű, III.rendű felperes neve (....) III. rendű, IV.rendű felperes neve (....) IV. rendű, V.rendű felperes neve (... V. rendű, VI.rendű felperes neve (....) VI. rendű és VII.rendű felperes neve (... VII. rendű felperesnek, dr. Léber Viola főosztályvezető által képviselt alperes neve (....) alperes elleni ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében eljárva meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelesek a felperesek, mint egyetemleges kötelezettek az alperesnek tizenöt napon belül 20.000 Ft perköltséget megfizetni.

Kötelesek a felperesek az államnak, mint egyetemleges kötelezettek az állami adóhatóság felhívására a közölt módon és időben 30.000 Ft eljárási illetéket megfizetni.

A felperesek viselik az általuk előlegezett költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek nyilatkozatai, a közigazgatási eljárás iratanyaga, illetve a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján a következő tényállást állapította meg.

A perbeli ingatlan a dombóvári .... helyrajzi számú földterület, amelynek tulajdonosa a ... Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet.

A tulajdonjogot bejegyző határozat száma ... A rendelkezésre álló tulajdoni lapból megállapítható, hogy az egyes tulajdonjogokat - így a felperesekét is - a külön lapok 1-28. sorszám alatt tartalmazzák.

Az ingatlan korábban megosztott állapotban volt.

Három önálló helyrajzi számú ingatlan volt az érintett területen, az I-II. rendű felperesé a ... a III-IV. rendű felperesé a ... az V-VI. rendű felperesé pedig a ... szám alatti ingatlan.

A felperesek a saját ingatlanaikon külön-külön építési engedély alapján építkeztek, mind a telek, mind pedig a felépítmény az ő tulajdonukban volt.

1978-ban új helyrajzi számok kerültek kiosztásra, amelynek alapján az I-II. rendű felperesé a ..., a III-IV. rendű felperesé a ..., az V-VI. rendű felperesé, illetve a VI-VII. rendű felperes jogelődjéé pedig a .... helyrajzi számú ingatlan volt.

A későbbiekben - a felperesek tudta és hozzájárulása nélkül - telekalakítást hajtottak végre, amelynek során a .... helyrajzi számhoz egyesítették az afölötti helyrajzi számokat.

A fentiek eredménye az lett, hogy a telek, azaz a fundus a ... Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet tulajdonába került, a felperesek már csak a felépítmény új alátöréses helyrajzi számú tulajdonjogával bírtak.

A felperesek az elbirtoklás megállapítása iránt keresetet nyújtottak be a ... Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezettel szemben a ... Járásbíróságon.

A bíróság a per tárgyalását a hatósági telekalakítási engedély beszerzéséig felfüggesztette.

Az elsőfokú hatóságnál az I. rendű felperes nyújtott be telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet.

A kérelem melléklete volt egy tervezői nyilatkozat (műszaki leírás), amely a tervezett telekalakítási tevékenység kapcsán rögzítette, hogy annak helye a ... .... helyrajzi számú ingatlan. A műszaki leírás szerint a felperesek célja a három érintett ingatlan leválasztása volt az eredeti állapotnak megfelelően.

A ... Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 2016. július 18-án kelt .... számú szakhatósági állásfoglalásával a telekalakítási engedély kiadásához hozzájárult.

A jegyző a 2016. augusztus 11-én kelt .... számú végzésében a alperes neve... Járási Hivatal Földhivatali Osztályának megkeresésére közölte, hogy műszaki nyilvántartásában fellelhető a III-IV. rendű felperes részére kiadott .... számú építési engedély terv. Az építési engedély a sorházi lakás emeleti részének bővítéséről szólt, vagyis a gépkocsitároló feletti részen lakószoba építéséről. A tervdokumentációból látható, hogy a bővítés úgy valósul meg, hogy a földszinti részen a gépkocsitároló sarkainál 0,38×0,70 méteres pillérek készülnek, az emeleti részen pedig csak a keleti és nyugati oldalon készülnek falazatok.

A fenti bővítésre a műszaki nyilvántartás nem tartalmaz használatbavételi engedélyt, továbbá nem tartalmaz adatot az ingatlanok közműhálózatáról sem.

A jegyző szerint a fentiekből megállapítható, hogy amennyiben a bővítés az engedélyezett módon valósul meg, akkor nem teljesülnek a telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.) FVM. rendelet (R.) 3. § (5) bekezdésében foglalt feltételek.

A alperes neve... Járási Hivatala a 2016. augusztus 15-én kelt ... számú határozatával az I. rendű felperes telekalakítási engedélykérelmét elutasította. Az indokolás idézte a fenti végzés tartalmát, annak kiemelése mellett, hogy nem teljesül a R. 3. § (5) bekezdésében írt feltétel. A jogszabályhely szerint, ha az építésügyi jogszabályoknak megfelelő telekalakítás a telken álló épületet, melléképítményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az épületet, melléképítményt elbontják, áthelyezik, vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá az épületgépészeti és villamosenergia-hálózat, a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműbe csatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké alakították át.

Az elsőfokú hatóság összefoglaló álláspontja szerint a fentiek nem teljesülnének az I. rendű felperesi kérelem helyt adással történő elbírálásával.

A fenti határozattal szemben a felperesek nyújtottak be fellebbezést.

Az alperes 2016. október 24-én helyszíni szemlét foganatosított. A helyszíni szemléről készült, 2016. október 26-án kelt .... iktatószámú feljegyzés a következőket rögzítette.

A földszinten a gépkocsitárolóknál a lakások között egy közös határolófal van, mely egyben a déli oldalon található lakás északi főfala. A gépkocsitárolók fölötti emeleti szinten a kéménykürtőket tartalmazó falszakasznál (lakásokat elválasztó határolófal) ugyanez elmondható.

Az emeleten a közös 38-as tégla falazatú főfalból 13-15 cm. kiugró - kéménykürtőket tartalmazó - falszakasz belső síkját megtartva a kémény mindkét oldalán 1-1 darab utcára merőleges irányú válaszfal készült a főfal mellett, így a 13-15 cm-es kiugrás megszűnt, kiegyenlítésre került.

A kéménypillér a jelenlegi vázrajz szerinti megosztás után kialakuló szomszédos ingatlanra átnyúlik. A tetősík felett a megosztás után kialakuló önálló ingatlanokat elválasztó tűzfal nincs. A telekalakítással érintett épületek tetőszerkezete északi irányban a telekmegosztás után kialakuló szomszédos telkekre átnyúlik, ami zártsorú beépítésnél nem engedhető meg.

Az egyes lakások az épületet részekre osztó vonal mellett külön határfalakkal nem rendelkeznek, a tetőzet és a tetőfedés teljes szétválasztása nem történt meg, ekként az R. 3. § (5) bekezdésében előírt feltételek nem teljesülnek. A tervezett megosztással kialakítandó épületek nem tekinthetők önálló épületeknek.