A Fővárosi Törvényszék Bf.7262/2007/6. számú határozata önkényuralmi jelkép használatának vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 20. §, 269. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 188. §, 266. §, 348. §, 351. §, 352. §, 353. §, 371. §, 372. §, 416. §] Bírók: Csákányi Ildikó, Házi Lajos, Székely Ákos

Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság

25.Bf.7262/2007/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2008. június 10. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2007. március 22. napján kihirdetett 16.B.21.571/2004/15. számú ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában részben megváltoztatja.

A vádlottak cselekményét társtettesként elkövetettnek minősíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindként vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A kerületi bíróság I.rendű vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt 200 napi tétel, napi tételenként 600,- Ft, összesen 120.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte, míg II.rendű vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. Rendelkezett egyben az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, illetve kiadásáról, valamint az I. r. vádlottat érintően a bűnügyi költség viseléséről is.

Az ítélet ellen a vádlottak, valamint I.rendű vádlott védője a bűnösség megállapítása miatt, felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

Utóbb II.rendű vádlott perorvoslati kérelmének írásbeli indokolásában a fellebbezés céljaként a vörös csillag viselését tiltó törvénynek az Országgyűlés, illetve az Alkotmánybíróság általi megsemmisítését jelölte meg.

Sérelmezte a szocializmust, mint társadalmi rendszert önkényuralomnak minősíteni, továbbá hivatkozott a szabad véleménynyilvánítási jogának csorbítására, egyben kifejtette, hogy fellebbezésének alapja nem az első fokú ítélet minősítése, hanem az egész eljárás megkérdőjelezése. A másodfokú bíróságtól a vörös csillag és a sarló-kalapács viselését tiltó törvény megsemmisítésében való hathatós közreműködését kérte.

I.rendű vádlott védője a nyilvános ülésen felszólalva - a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának közeljövőben várható döntésére tekintettel - az eljárás felfüggesztését indítványozta, majd ennek elutasítása után érdemben felszólalt.

Ennek során tényállási pontonként adta elő kifogásait, melyek lényege szerint a cselekmények egy része ismeretterjesztő célú, történelmi tájékoztatás, vagy történelmi megemlékezés volt; ezért ezek a magatartások a Btk. 269/B.§ (2) bekezdésére figyelemmel nem büntethetők. Sérelmezte, hogy az első fokú bíróság figyelmen kívül hagyta az általuk becsatolt színskálát, amelynek segítségével bizonyítható lett volna, hogy a felhasznált jelkép nem felel meg a törvényi kritériumoknak, mert a csillag színe eltér a hagyományos vörös színtől.

A fentiekre figyelemmel védence felmentését kérte; ellenkező esetben bizonyítás felvételét: az inkriminált csillagok színének pontos megállapítása céljából szakértő kirendelését, majd a szakértői vélemény fényében a Btk. 269/B.§ hatályos megszövegezéséből eredő jogbizonytalanság kapcsán alkotmánybírósági normakontrollt indítványozott.

A vádlottak a másodfokú nyilvános ülésen utolsó szó jogán a korábban már előadottakat foglalták össze.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.12053/2007/1. számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a védelmi indítványokat, fellebbezéseket nem találta alaposnak.

A fellebbviteli bíróság mindenek előtt rögzíti, hogy az eljárás felfüggesztésére nem látott okot.

A védelem az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásra hivatkozó ugyanezen indítványát már az elsőfokú bíróság első tárgyalásán is megtette; a Be.266. §-ra - és az ott hivatkozott Be. 188.§ taxatív felsorolására - figyelemmel a jelen büntetőeljárás ez okból való felfüggesztésére törvényi lehetőség egyébként sincs; adott esetben a rendkívüli jogorvoslat [Be. 416.§ (1) bek. g.) pontja] lehetősége nyílhat meg.

Ugyanígy: a Btk. 269.§/B.§ szerinti törvényi tényállás kapcsán a normakontrollt az Alkotmánybíróság a 14/2000.(V.12.) AB számú határozatában már elvégezte. Erre figyelemmel a jelen büntetőeljárásban ezirányú újabb vizsgálódás, különösen szakértői bizonyítás nem indokolt.

Íly módon a másodfokú bíróság nem látta gátját az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatának, ezért azt megtette.

Ennek során a Be.348.§-ban írt jogkörében eljárva a kerületi bíróság ítéletét - az azt megelőző bírósági eljárás egészét is értékelve - bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit maradéktalanul megtartotta.

A kerületi bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, az ügy ténybeli és jogi megítélése alapjául szolgáló bizonyítékokat feltárta, azokat a törvénynek és a logika szabályainak megfelelően értékelve a tényállást lényegében hiánytalanul állapította meg.

Azt a másodfokú bíróság a Be.352.§ (1) bekezdés a/ pontjára figyelemmel mindössze az alábbiak szerint egészíti ki, illetve helyesbíti.

Kiegészítendő a 3. pontban írt tényállás azzal, hogy a vádlottak előzetes megbeszélés alapján tűzték magukra a tiltott önkényuralmi jelképet, amikor a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészségen idézésre megjelentek (az elsőfokú ítélet ... oldala; a II.r. vádlott nyomozati vallomása, - ......../....sz. nyomozati irat ... oldala - alapján).

A másodfokú bíróság ugyanakkor kirekeszti az 5. tényállási pontból az utolsó mondatot (elsőfokú ítélet 4.oldal 1.bekezdése), mivel az a jogi indokolás körébe tartozóan már részletesen kifejtett elsőbírói jogi álláspont. E helyen mindössze annak rögzítése szükséges, hogy a vörös csillag önkényuralmi jelképnek minősül.