1078/1993. (XII. 20.) Korm. határozat

a bank- és adóskonszolidáció megvalósításának feladatairól

A Kormány megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta a bank- és adóskonszolidációra vonatkozó főbb elveket és eljárási szabályokat.

I.

1. A Kormány a bankkonszolidációba 10 bankot, valamint az integrációba belépett és a konszolidációba bejelentkezett azon takarékszövetkezeteket fogadja be, amelyeknél a tőkemegfelelési mutató 4% alatt van. A bankkonszolidációt két szakaszban kell végrehajtani.

2. Amennyiben a konszolidációba bevont bankok követelésekkel összefüggő vesztesége meghaladja a prognosztizált mértéket, akkor a második szakaszban meg kell vizsgálni, hogy ez az adósok megváltozott fizetési, illetve a bank módosuló hitelezési magatartásával kapcsolatos-e. Ha a növekvő veszteség mögött a bank vagy az adós felróható magatartása tapasztalható, akkor az elmarasztalható félnél meg kell vizsgálni a személyi felelősségrevonás lehetőségét, illetve a feltőkésítés mértékének differenciálásánál figyelembe kell venni a bank fenti kérdésben tanúsított magatartását; az adós esetében az adóskonszolidáció során kell erre tekintettel lenni.

3. A hitelkonszolidációs kötvény kondícióit úgy kell kidolgozni, hogy azok piacképesek, forgathatók, a könyvvizsgálók által 100%-os értéken elfogadhatók legyenek.

4. Ki kell dolgozni az alárendelt kölcsöntőke nyújtására szolgáló konstrukciót.

5. A bankok feltőkésítésének feltétele a konszolidációs szerződés aláírása. Azoknál a bankoknál, amelyeknél a tőkeemelés során szerzett részvények értéke az állami tulajdonosok számára együttesen nem biztosítja a 75%-os szavazati arányt, ott a tulajdonosok szindikátusi szerződésben rendelkeznek az állam mint tulajdonos meghatározó szerepének érvényesítésére, a bankkonszolidációhoz kapcsolódóan az intézkedési terv, a konszolidációs program, valamint a bank éves üzleti tervének elfogadása kérdésében.

6. A bankok konszolidációs szerződéseiben elő kell írni, hogy[1]

- abban az esetben, ha az adóskonszolidációs egyeztető eljárásban részt vevő szereplők - állami vagyonkezelő szervezetek, bank, állami hitelezők (APEH, VPOP, OMFB), a társadalombiztosítás, ágazati minisztériumok - elfogadják az adós cég kibontakozási tervét, a bank a követeléseinek egy részéről lemond, azt átütemezi vagy tulajdonná konvertálja, az egyeztetett tervben foglaltak szerint;

A Kormány megbízza a pénzügyminisztert, a privatizációért felelős tárca nélküli minisztert és az igazságügyminisztert, hogy a szerződést véglegesítsék.

7. Létre kell hozni az újratőkésítést ellenőrző rendszert.

8. Az újratőkésített bankoknak az állam által megvásárolt részvényeivel kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a pénzügyminiszter gyakorolja. A pénzügyminiszter e részvényeket megbízási szerződés keretében az Állami Vagyonkezelő Rt. birtokába bocsátja, és megbízza az Állami Vagyonkezelő Rt.-t, hogy a megbízási szerződés korlátai között a pénzügyminiszter nevében gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A Kormány megbízza a pénzügyminisztert, a privatizációért felelős tárca nélküli minisztert és az igazságügyminisztert a szerződés tervezetének elkészítésével, felhatalmazza továbbá a pénzügyminisztert az Állami Vagyonkezelő Rt.-vel való szerződés megkötésére.

9. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert az 1. pontban meghatározott bankokkal a konszolidációs szerződés megkötésére.

II.

10. Az adóskonszolidációs folyamat tulajdonosi és vállalkozási formától függetlenül, azokra az adós cégekre terjed ki, amelyek kétes, rossz minősítésű hitellel vagy beváltott, illetve beváltandó garanciából származó adóssággal rendelkeznek az 1993-as bankkonszolidációban részt vevő bankoknál, illetve, amelyek reorganizációjáról e határozat elfogadásáig a Kormány döntött. Mindkét esetben feltétel, hogy az adós cég reorganizációs javaslatában távlati életképességét igazolni tudja. Az adóskonszolidációhoz kapcsolódó eljárási szabályokat, döntési, ellenőrzési rendszert a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter egyetértése mellett az érintett ágazati minisztérium bevonásával kell kialakítani.

11. Az állami hitelezők (APEH, VPOP, OMFB) részére meg kell teremteni annak jogszabályi feltételét, hogy a bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció során követeléseiket tulajdonná konvertálhassák - vagy a pénzügyminiszter egyetértése alapján - lemondhassanak arról.

12. Az adós által kidolgozott reorganizációs tervet az állami hitelezők csak abban az esetben fogadhatják el, ha az tartalmazza a környezeti állapot felmérését és a környezetvédelmi tervet is.

13. Az állami hitelezők (APEH, VPOP, OMFB) követeléseinek tulajdonná konvertálása esetén a tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonügynökség vagy az Állami Vagyonkezelő Rt. gyakorolja.

14. Ki kell dolgozni az adóskonszolidáció során alkalmazandó egyeztetési mechanizmus végleges forgatókönyvét. Az állami hitelezők és a társadalombiztosítási önkormányzatok abban az esetben vesznek részt az egyeztetési mechanizmusban, ha követelésük van az adós céggel szemben. Az adóskonszolidációban részt vevő adósok részére az eljárási szabályokat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek közzé kell tennie.

15. Tárgyalni kell a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel arról, hogy miként tudnak részt venni az adóskonszolidációban szereplő vállalatok reorganizációjában.

16. Annak érdekében, hogy a bankkonszolidációhoz kapcsolódó adóskonszolidáció során a bank a követelések elengedése tekintetében ugyanúgy járhasson el, mintha a csődtörvény által szabályozott csődegyezség szerint tenne engedményeket, szükséges a pénzintézeti törvény módosítása.

17. A mezőgazdaság adósságterheinek enyhítése érdekében a Kormány támogatja az 1990. évi aszálykárok enyhítésére a 71/1990. (X. 17.) Korm. rendelet szerint felvett hitelek még fennálló részének, valamint a korábbi időszakban visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott meliorizációs forráskiegészítés meg nem fizetett részének elengedését.

18. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy abban az esetben, ha a magántulajdonban lévő vállalkozások által kidolgozott reorganizációs tervet a bank nem fogadja el, de az egyeztetésben szereplő valamennyi fél jónak minősíti azt, egy meglévő állami vagyonkezelő szervezet számára miként lehet a banki követelésre vételi jogot biztosítani.[2]

19.[3]

20. A Kormány felkéri a társadalombiztosítási önkormányzatokat, hogy vizsgálják meg a bank- és adóskonszolidációs folyamatba történő bekapcsolódásuk lehetőségét.

21. Azon vállalkozások esetében, amelyek tartozásai az 1992. évi hitelkonszolidáció keretében az állam által megvásárlásra kerültek, és amelyek egyben az 1993. évi adóskonszolidáció során reorganizálhatók, lehetőséget kell biztosítani a tartozások azonos módon történő kezelésére.