A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20093/2017/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §, 349. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 148. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.093/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Jámbor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jámbor László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Nagy József Gyula ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. szeptember 19. napján meghozott 16.P.20.387/2015/23. számú ítélete ellen a felperes részéről 25, 28. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 37.500 (harminchétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 120.000 (százhúszezer) forint fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:519. §-ára, 6:548. §-ára, valamint a 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 143. § (1)-(3) bekezdésére, a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 148. § (1) bekezdésére alapított keresetében 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és 2015. június 2. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Előadta, hogy jogerősen kiszabott büntetését 2013. október 16. napja óta az alperesi bv. intézetben töltötte, ahol felszerelték az intézet által előírt formaruhával, lábbelivel. Az utóbbi egy magas szárú munkavédelmi bakancs, melynek viselete egész évben kötelező, ha kilép a zárkából. A munkavédelmi bakancs munkavédelmi okból, baleset elkerülése céljából, munkaidőben használandó, egész napos használata különböző betegségeket okozhat hosszú távon. Az ízületek és a gerinc terheltsége egyenlőtlen, mely térd- és gerincfájdalmakat eredményezhet, a szalagok megnyúlnak, az izmok elgyengülnek, lúdtalp is kialakulhat. Ha túl merev a bakancs talpa, nem tudja követni a láb alakváltozását, megváltozik a járás normális dinamikája és a testtartás is, amely gerincproblémát okozhat. Térd- és gerincfájdalmai enyhítésére talpbetétet hordott. Azzal, hogy a bv. intézet kötelezi a magas szárú bakancs állandó viselésére, szándékosan károsítja az egészségét. Az alperes közhatalmi tevékenységének gyakorlása során 1.500.000 forint összegű kárt okozott, mely rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. A bejelentett kártérítési igénye a 2016. május 26. napján kelt határozattal, mint megalapozatlan elutasításra került. A határozatban foglaltakkal nem értett egyet, ezért a Bvtv. 143. §-a alapján a kárt okozó bv. intézet ellen keresettel élt. Az ügyészi meghallgatás során előadott panaszait kivizsgálva a ... Megyei Főügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Csoportja a 2015. március 5-én kelt Bv.400/2015/2-I. számú iratában tájékoztatta: alapos az a panasza, miszerint a bv. intézet nem biztosított a számára az évszaknak megfelelő lábbelit. A saját cipő viselésére az alperes csak 2015. október 9-én adott engedélyt. Valójában csak papucs viselését engedélyezte a zárkában, azon kívül napi két-három órában a bakancsot kell hordania.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperest is, mint minden fogvatartottat olyan, a büntetés-végrehajtás vállalata által gyártott lábbelivel látta el, mely az évszaknak megfelelő. A fogvatartott kérelmezheti saját cipő viselését, melyet döntően az egészségügyi szakszolgálat engedélyez. A felperes esetében azonban az orvos a 2015. május 25-i feljegyzés szerint nem látta indokoltnak a saját cipő viselését. A ... Megyei Főügyészség feljegyzése e tárgyban nem releváns, ugyanis nem vizsgálta a körülményeket és semmivel nem támasztotta alá a panasz valós voltát. A civil cipő viselésének elmaradása nem okozott a felperesnek sem kárt, sem sérelmet. Magyarországon a bv. intézetek döntő többségében a felperes által is használt általános viselet a ... Cipőgyár által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező 593 modellszámú szakmai használatú munkalábbeli bokacipő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000 forint perköltséget. Egyebekben akként rendelkezett, hogy a le nem rótt 90.000 forint eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a 2013. évi CLXXVII. törvény 54. §-a szerint az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépése előtt megkezdődött folyamatosan tanúsított károkozó magatartásra akkor is az új Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a károkozó magatartás befejezése, illetve a károk bekövetkezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik. Az alperes közhatalmi feladatot lát el, így tevékenysége során okozott kárért a Ptk. 349. § (1) bekezdése alapján felel. Az 1979. évi 11. tvr. 35. § (1) bekezdése szerint a felperes a keresetlevél benyújtását megelőzően kártérítési igényt terjesztett elő az alperesnél, amely a 2005. május 26. napján kelt 30522/1716-2/2015. számú határozattal elutasításra került. Az alperes kártérítési felelősségének vizsgálatakor a Ptk. 339. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel kellett lenni. A Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes jogellenes magatartást tanúsított és ezzel okozati összefüggésben nem vagyoni hátránya keletkezett. Az aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján megállapítható volt, hogy a felperesnél a bakancsviselésre visszavezethető egészségi károsodás nem igazolható. Nem bizonyított sem a jogellenes magatartás, sem a kár bekövetkezése, ezért a felperes keresetét el kellett utasítani. Az orvosszakértői vélemény kiegészítésére vonatkozó felperesi indítványt az elsőfokú bíróság azért mellőzte, mert a szakértő a per eldöntése szempontjából minden releváns kérdésre aggálytalan választ adott, másrészt önmagában azért, mert a felperes egészségkárosodása nem bizonyított, a kártérítési felelősség további feltételének vizsgálata szükségtelen.

A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljesítését kérte.

Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem hívta fel az orvosszakértőt a szakvélemény kiegészítésére, holott a szakvélemény több pontban is ellentmondásos és hiányos. A szakértő túllépte a kompetenciáját, mivel orvosszakértő nem adhat szakvéleményt arról, hogy a bakancs az egészségügyi előírásoknak megfelel-e vagy sem. A szakvéleményben nincs magyarázat arra, mit jelent, hogy a felperes által előadott panaszok sorsszerű betegség következményei. Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a büntetés-végrehajtási szerv felett törvényességi felügyeletet gyakorló főügyészség alaposnak tekintette a felperes panaszát, mert az alperesi bv. intézet nem biztosította az évszaknak megfelelő lábbelit. Az ügyészségi határozat megállapítása ellentétes a szakvéleményben foglalt megállapítással, ezért indokolt lett volna a szakvélemény kiegészítése, de legalábbis a szakértő személyes meghallgatása az ellentmondások tisztázására. A tényállás a szakértői bizonyítás hiányosságai okán felderítetlen maradt, ezt meghaladóan pedig az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének annyiban, hogy az ügyészi határozatot nem értékelte, jóllehet az abban foglaltak a felperes javára szolgáltak. A lábbeli megfelelőségét adott esetben igazságügyi tárgyszakértő jogosult vizsgálni. Az orvosszakértői vélemény egyebekben nem tartalmazza, hogy mely adatok vizsgálatán alapul. A feltett kérdéseket az orvosszakértő csupán megválaszolta, de válaszait javarészt semmilyen módon nem indokolta.