A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20093/2017/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §, 349. §, 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 148. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20387/2015/23., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20093/2017/3.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.093/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Jámbor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Jámbor László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Nagy József Gyula ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. szeptember 19. napján meghozott 16.P.20.387/2015/23. számú ítélete ellen a felperes részéről 25, 28. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 37.500 (harminchétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 120.000 (százhúszezer) forint fellebbezési illetéket a felperes költségmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:519. §-ára, 6:548. §-ára, valamint a 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 143. § (1)-(3) bekezdésére, a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 148. § (1) bekezdésére alapított keresetében 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és 2015. június 2. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Előadta, hogy jogerősen kiszabott büntetését 2013. október 16. napja óta az alperesi bv. intézetben töltötte, ahol felszerelték az intézet által előírt formaruhával, lábbelivel. Az utóbbi egy magas szárú munkavédelmi bakancs, melynek viselete egész évben kötelező, ha kilép a zárkából. A munkavédelmi bakancs munkavédelmi okból, baleset elkerülése céljából, munkaidőben használandó, egész napos használata különböző betegségeket okozhat hosszú távon. Az ízületek és a gerinc terheltsége egyenlőtlen, mely térd- és gerincfájdalmakat eredményezhet, a szalagok megnyúlnak, az izmok elgyengülnek, lúdtalp is kialakulhat. Ha túl merev a bakancs talpa, nem tudja követni a láb alakváltozását, megváltozik a járás normális dinamikája és a testtartás is, amely gerincproblémát okozhat. Térd- és gerincfájdalmai enyhítésére talpbetétet hordott. Azzal, hogy a bv. intézet kötelezi a magas szárú bakancs állandó viselésére, szándékosan károsítja az egészségét. Az alperes közhatalmi tevékenységének gyakorlása során 1.500.000 forint összegű kárt okozott, mely rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. A bejelentett kártérítési igénye a 2016. május 26. napján kelt határozattal, mint megalapozatlan elutasításra került. A határozatban foglaltakkal nem értett egyet, ezért a Bvtv. 143. §-a alapján a kárt okozó bv. intézet ellen keresettel élt. Az ügyészi meghallgatás során előadott panaszait kivizsgálva a ... Megyei Főügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Csoportja a 2015. március 5-én kelt Bv.400/2015/2-I. számú iratában tájékoztatta: alapos az a panasza, miszerint a bv. intézet nem biztosított a számára az évszaknak megfelelő lábbelit. A saját cipő viselésére az alperes csak 2015. október 9-én adott engedélyt. Valójában csak papucs viselését engedélyezte a zárkában, azon kívül napi két-három órában a bakancsot kell hordania.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperest is, mint minden fogvatartottat olyan, a büntetés-végrehajtás vállalata által gyártott lábbelivel látta el, mely az évszaknak megfelelő. A fogvatartott kérelmezheti saját cipő viselését, melyet döntően az egészségügyi szakszolgálat engedélyez. A felperes esetében azonban az orvos a 2015. május 25-i feljegyzés szerint nem látta indokoltnak a saját cipő viselését. A ... Megyei Főügyészség feljegyzése e tárgyban nem releváns, ugyanis nem vizsgálta a körülményeket és semmivel nem támasztotta alá a panasz valós voltát. A civil cipő viselésének elmaradása nem okozott a felperesnek sem kárt, sem sérelmet. Magyarországon a bv. intézetek döntő többségében a felperes által is használt általános viselet a ... Cipőgyár által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező 593 modellszámú szakmai használatú munkalábbeli bokacipő.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 75.000 forint perköltséget. Egyebekben akként rendelkezett, hogy a le nem rótt 90.000 forint eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.