A Budapest Környéki Törvényszék M.70060/2020/21. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. § (1) bek.] Bírók: Antal Istvánné, Pokorny Gabriella, Sinkó Mihályné

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék M.70060/2020/21.*, Fővárosi Ítélőtábla Mf.31263/2020/6. (ÍH 2021.61), Kúria Mfv.10068/2021/5. (BH 2022.2.52)

***********

Budapest Környéki Törvényszék

Munkaügyi Kollégiuma

22.M.70.060/2020/21.

A Budapest Környéki Törvényszék a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (cím2, dr. Balázs Ildikó kamarai jogtanácsos) által képviselt Felperes1 (cím1) felperesnek - dr. Pintér-Heves Dóra ügyvéd (cím4.) által képviselt Alperes1 (cím3) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek kártérítés címén 250.780,- (kétszázötvenezer-hétszáznyolcvan) Ft elmaradt munkabért és 98.400,- Ft cafetériát.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 81.063,- (nyolcvanegyezer-hatvanhárom) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a benyújtó1 felhívására - a felhívásban közölt időben és módon - fizessen meg az Állam részére 20.500,- (húszezer-ötszáz) Ft illetéket. A felperest terhelő 107.700,- (százhétezer-hétszáz) Ft illeték az Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet három példányban jelen bíróságnál kell benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblának címezve. Az a fél, aki a kapcsolatot papír alapon tartja a bírósággal a fellebbezést írásban köteles benyújtani. Az a fél, aki elektronikus úton tartja a kapcsolatot a bírósággal, a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a régi Pp. 251. §-ában, illetve 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték viselésére, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, illetve ha a másodfokú bíróság megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. A felek ezekben az esetekben is kérhetik tárgyalás tartását. A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását

I n d o k o l á s

A bíróság a tárgyalás anyaga alapján a következő t é n y á l l á s t állapította meg.

A felperes 2016. január 11. napjától állt az alperes alkalmazásában forgácsoló gépkezelő munkakörben. A felperes munkaszerződés szerinti bére 120.000,- Ft volt, ami október 1-jén 160.000,- Ft-ra, majd 178.080,- Ft-ra emelkedett, e mellett havi 8.200,- Ft cafetéria juttatásban részesült.

A felperes gyeden lévő élettársával és bölcsődés korú gyermekével él egy háztartásban helység1. Felperes élettársa 2016. decemberben jelezte korábbi munkáltatója felé, hogy újra munkába kíván állni, így 2016. december 25-én ismét aktív állományba került, majd szabadsága kivételét követően 2017. március 24-én kezdett dolgozni.

Az alperes a 2017. április 3-án közölt felmondásával - 30 nap felmondási idővel - 2017. május 3. napjával megszüntette a felperes munkaviszonyát.

A felperes 2017. május 4. napjától 48 napon keresztül napi 3.861,- Ft, összesen 185.328,- Ft álláskeresési járadékban részesült. A felperes 2017. május 4-től 2017. szeptember 12-ig volt regisztrált álláskereső, majd a Hivatal törölte a rendszerből, mert jelentkezési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes 2019. március 14-én regisztrált ismét álláskeresőként.

A felperes 2017. április 25-én keresetet terjesztett elő a felmondás jogellenességének megállapítása és annak jogkövetkezményeként kártérítés megfizetése iránt.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2018. szeptember 26-én kelt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyszáma számú kijavított ítéletével a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kötelezte az alperest a felperes részére 1.590.580,- Ft elmaradt jövedelem mint kártérítés, 98.400,- Ft elmaradt cafeteria juttatás mint kártérítés, 59.360,- Ft szabadságmegváltás és 26.305,- Ft perköltség megfizetésére. Kötelezte az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 105.000,- Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2019. június 3-án kelt Budapest Környéki Törvényszék ügyszáma számú rész-közbenső ítéletével a munkaviszony jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei tekintetében - a perköltség és illeték viselésére kiterjedően - az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, azonban a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei és a felperes kárenyhítési kötelezettsége kapcsán nem mellőzhette volna az alperes által indítványozott bizonyítás lefolytatását, így az elsőfokú bíróságnak az eljárást a jogellenesség jogkövetkezményei vonatkozásában kellett folytatnia.

A felperes személyesen jelentkezett a ceglédi cég1-nél CNC gépkezelő munkakörbe, illetve munkaerő közvetítő útján a szintén helység1 található cég2-hez összeszerelő operátor munkakörbe. Mindkét helyen részt vett egy tesztíráson, azonban az álláslehetőséget nem fogadta el, mivel a szóbeli elbeszélgetésen kiderült, hogy a cég1-nél három műszakban és időnként hétvégén, az cég2-nél pedig négy műszakban kellett volna dolgozni.

A felperes egyik volt kollégája az cég3-nél helyezkedett el csoportvezetőként és jelezte felperesnek, hogy egy műszakos munkarendben lehetne dolgozni 6:00-16:00 óráig. A felperes a felajánlott állást nem fogadta el, mivel a 6:00 órás munkakezdés miatt gyermekét nem tudta volna bölcsödébe vinni.

A felperes 2017. június 28. és június 30. napja között 3 napot, majd 2017. július 3. és július 4. napja között 2 napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében a cég4-nél összesen 24.920,- Ft jövedelmet szerzett.