A Kúria Gfv.30239/2020/3. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §] Bírók: Bajnok István, Tibold Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A ténytanúsítványra vonatkozó szerződéses rendelkezés érvényességét, ezen belül tisztességtelenségét a szerződés megkötésekor fennálló tények, és érvényben lévő jogszabályok tükrében kell vizsgálni. 1959. IV. tv. 209. § (1), 18/1999. (II.5.) Korm. r. 1. § (1) bekezdés i), j) pontok

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41257/2017/13., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20875/2019/6., *Kúria Gfv.30239/2020/3.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Gfv.VII.30.239/2020/3.

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Bajnok István előadó bíró

Dr. Tibold Ágnes bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Dr. Lantos Bálint Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Lantos Bálint ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.875/2019/6/II. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 17.G.41.257/2017/13. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelemmel érintett részében helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint 82.700 (nyolcvankétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperes - személyes költségmentessége folytán - meg nem fizetett 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és a perben félként nem szereplő két másik személy mint adósok és az alperes mint hitelező 2006. március 17-én jelzálogjoggal biztosított deviza elszámolási alapú kölcsönszerződést kötöttek.

[2] A kölcsönszerződés I.2 pontja egyebek mellett az alábbi rendelkezést tartalmazza:

"Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a teljesítési kötelezettség lejárata megállapítása, valamint bármely egyéb, a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái, és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el, mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot.