A Kúria Kfv.35631/2013/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 50. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A költségvetési források felhasználásának átláthatósága a felelős gazdálkodás törvényalkotói céljához igazítottan, a rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályainak megsértése alól mentesítő feltételrendszer konjunktív, azaz együttes fennállás esetén eredményezheti az állami támogatásra való jogosultságot.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.631/2013/8.szám

A Kúria a Dr. Nagy Tibor Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Farkas-Sütő Ákos jogtanácsos által képviseltalperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. június 18. napján kelt 9.K.30.265/2013/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.30.265/2013/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az alperes első fokon eljárt hatósága elutasította a felperesnek az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. r. (a továbbiakban: Nr.) alapján benyújtott, 2013. évre vonatkozó normatív állami támogatásra vonatkozó igénylését és a felperest a 2013. január - február hónapokra folyósított 14.947.200 forint visszafizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes nem felelt meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésében, valamint annak alapján a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (2) bekezdése szerinti konjunktív feltételeknek. Ezért az első fokú hatóság a 2013. január-februárra teljesített kifizetés visszafizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Indokolásában jogszerűnek ítélte az elsőfokú hatóság jogi álláspontját, mivel a felperessel szemben 19 munkavállalója kapcsán a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve munkaügyi jogsértés miatt 30.000 forint bírságot szabott ki. Az alperes megállapította, hogy a felperes nem felelt meg az R. 6. § (2) bekezdése szerinti konjunktív feltételeknek.

A felperes keresete folytán eljárt Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2013. június 18-án kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában osztotta az alperes határozatában elfoglalt azon álláspontot, hogy az R. 6. § (2) bekezdése szerinti feltételrendszernek együttesen kell érvényesülni ahhoz, hogy a felperes az állami támogatásra jogosulttá váljon. A Bíróság értelmezése szerint csak a legenyhébb jogsértést elkövető kérelmezők mentesülhetnek a támogatásból való kizárás szankciója alól. Ezzel szemben a feltételek vagylagos értelmezése a több tízmillió forintos bírság kiszabására okot adó kérelmezőt sem zárná ki a támogatás felhasználásból.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, azzal, hogy a Bíróság ítéletét - az elsőfokú alperesi határozatra is kiterjedően - helyezze hatályon kívül, az alperes az R. 6. § (2) bekezdése szerinti feltételek vagylagos értelmezése mellett állapítsa meg a felperes támogatásra való jogosultságát és mentesítse a felperest a 2013. január-február havi támogatások visszafizetésének kötelezettsége alól. Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy az R.-hez nem kapcsolódik jogalkotói értelmezés, ezért a Bíróság ítéleti értelmezése nélkülözött minden alapot. Az alperes és nyomában a Bíróság méltánytalanul és jogsértő módon értékelte a felperes munkaügyi hatóság által megállapított, adminisztratív okokra visszavezethető jogsértését, amely miatt a munkaügyi hatóság a felperessel szemben 30.000 forint bírságot szabott ki. A felperes 19 munkavállalóját érintő hiányosság mellett 74 munkavállalót foglalkoztat és tevékenységével 546 rászorulót lát el. Ennek függvényében pedig aránytalan a felperes kizárása a támogatásból.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a Bíróság ítéletének hatályában történő fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

Előjáróban a Kúria utal arra, hogy a Pp. 273. § (5) bekezdés első fordulata értelmében - igazodva a rendkívüli jogorvoslati jelleghez - a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. A felperes határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelmében az R. 6. § (2) bekezdésének bírósági értelmezését, annak törvényességét vitatta. A nyilvános tárgyaláson felülvizsgálati kérelmét kiterjesztette arra is, hogy az alperesi határozat visszafizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezése is törvénysértő. Mivel ez utóbbi kérdéskör a felülvizsgálati kérelem megváltoztatását eredményezte volna, ezért ezzel a felvetéssel a Kúria a törvényi keretekre tekintettel nem foglalkozhatott.

A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának abban a jogértelmezési kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az R. 6. § (2) bekezdése szerinti feltételek az R.-ben megfogalmazott jogkövetkezmények alóli mentesülést együttesen avagy egyenkénti is biztosítják-e.