A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21300/2011/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/D. § (1) bek., (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 16. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.300/2011/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Zsignár Bernadette ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ...jogi főelőadó által képviselt Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Pest Megyei Bíróság 2011. április 28. napján meghozott, 12.P.24.509/2010/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes 2009. július 4. napján a ... ... rendezvényén a felperessel szemben alkalmazott kényszerintézkedéssel - előállítással - megsértette a felperes személyes szabadsághoz, véleménynyilvánításhoz és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi az alperest, hogy az elkövetett jogsértésekért 15 napon belül a felperes részére eljuttatott magánlevélben fejezze ki sajnálkozását.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 (négyszázezer) forint nem vagyoni kártérítést.

Ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 48.000 (negyvennyolcezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Államnak külön felhívásra, míg a fennmaradó 48.000 (negyvennyolcezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

A peres felek az egyéb költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Ítélőtábla a 2009. július 2. napján kelt, 5.Pf.20.738/2009/7. számú jogerős ítéletével a Fővárosi Bíróság által hozott, a ...et feloszlató elsőfokú ítéletét helybenhagyta. Erről az országos rendőr-főkapitány körlevélben tájékoztatta a rendőrségi vezetőket. Tájékoztatása kiterjedt az egyesülési joggal való visszaélés bűncselekményének és a garázdaság szabálysértésének megvalósulása, az ezzel összefüggő gyülekezés feloszlatásának lehetősége feltételeire.

A ... 2009. július 4. napján lakossági fórumot tartott ...ön ...ban. felperes neve felperes a rendezvényen szimpatizánsként és rendfenntartói minőségében is jelen volt. Ezen alkalommal fekete katonai gyakorlóruhát, kesztyűt és barettet viselt.

Korábban ugyanerre a helyszínre és ugyanerre az időpontra a ... tagtoborzást is hirdetett, de a szervezet feloszlatására tekintettel erre nem került sor. A később helyszínre érkezett rendőrök néhány felvételi adatlapot is lefoglaltak.

Lakossági bejelentés alapján, a ...i Rendőrkapitányságon szolgálatot teljesítő ... és ... rendőrök érkeztek a helyszínre. ... rendőr őrnagy felszólította az épület előtt várakozókat, köztük a felperest is, hogy ruházatuk másokban megbotránkozást és riadalmat kelthet, ezért hagyjanak fel tevékenységükkel és távozzanak el a helyszínről.

A felperest szabálysértés gyanúja miatt a ...i Rendőrkapitányságon 2009. július 4. napján 10 óra 20 perckor előállították, és 15 óra 05 perckor szabadon bocsátották, mely időszakban a kihallgatására is sor került.

A ...i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya 13010/2617/2009.bü számú határozatával a feloszlatott társadalmi szervezet vezetésével elkövetett egyesülési joggal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást, amit bűncselekmény hiánya miatt megszüntettek.

A Budaörsi Városi Bíróság 1.Sze.878/2009/7. számú végzésében, a felperessel szemben, garázdaság szabálysértése miatt indított eljárást megszüntette.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz, lelkiismereti szabadsághoz és egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogait. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest saját költségén egy országos és egy helyi napilapban való nyilatkozattal történő elégtételadásra, valamint 800.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is.

Előadta, hogy a személyiségi jogait az alperes azon magatartásával sértette, hogy a ... választási rendezvényét megelőzően előállította, így politikai nézeteinek kinyilvánítását akadályozta. A helyszínen viselt ruházata a nemzeti radikális voltát fejezte ki, ugyanakkor nem minősült a betiltott ... egyenruhájának. Megállapítható ezért, hogy az eljáró rendőrség nyíltan vállalt politikai véleménye miatt alkalmazott vele szemben joghátrányokat. A rendőrhatóság jelenlevő képviselője előtt nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy magatartása nem alapozza meg semmifajta intézkedés szükségességét. A vele szemben indult szabálysértési eljárás megszüntetése a személyes szabadságában való korlátozást is jogellenessé tette. A személyes szabadságnak sérelme az életminősége hátrányos megváltozásával járt és súlyos hátrányt jelentett a számára.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a felperes keresete elkésett.

Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felperes által sérelmezett intézkedés jogszerű volt, függetlenül attól, hogy az intézkedő rendőrök tévesen ítélték garázdaságnak a felperes magatartását. A felperes meghallgatására és a vele szembeni eljárás megindítására végül az egyesülési joggal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt került sor. Hivatkozott arra, hogy napokkal korábban került csak sor a ... jogerős feloszlatására, ezért a helyszínen eljáró rendőröknek rövid idő alatt kellett olyan kérdésben dönteni, amely politikai, közéleti viták kereszttüzében, bonyolult jogalkalmazási kérdést jelentett. A felperes előállítása nem volt jogszabálysértő, lelkiismereti szabadságának sérelme sem következett be, mert nem került olyan helyzetbe, ami meghasonláshoz vezetett volna. Vitatta továbbá, hogy a felperesnek nem vagyoni kára keletkezett volna az intézkedésével összefüggésben.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 48.000 forint kereseti illetéket, továbbá 15 napon belül az alperesnek 50.000 forint perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az Alkotmány 55. § (1) bekezdését, 60. § (1) bekezdését, utalt az 58. § (1) bekezdésére, 54. § (1) bekezdésére és a 70/D. § (1) bekezdésére. Ismertette továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212/A. §-át, az 1999. évi LXIX. törvény 142/A. § (1) bekezdését, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (2) bekezdésének b) pontját, és (3) bekezdését.

Az elsőfokú bíróság nem osztotta az alperes permegszüntetésre irányuló kérelmét, tekintettel arra, hogy a kereset előterjesztésének elkésettsége nem volt megállapítható, mert a felperes nem közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt terjesztett elő kérelmet.