BH 1999.2.55 A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személynek nincs szülői felügyeleti joga, ezért nem követheti el a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét; ebből a szempontból nincs tartalmi különbség a szülői felügyeleti jog megszüntetése vagy szünetelése között [Btk. 195. § (1) bek., Csjt. 91. § (1) bek. a) pont].

Az elsőfokú bíróság a II. r. vádlottat - a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt ellene indult büntetőeljárást megszüntetve - megrovásban részesítette.

A vádlott a debilitás-imbecillitás határán álló súlyos fokú gyengeelméjűségben szenved, gondolkodása, emlékezése szegényes, ismeretanyaga hiányos, intellektuális készségei hiányoznak vagy hiányosan fejlettek. Otthoni munkáját is csak irányítással képes elvégezni. Ezen állapota következtében a cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésében és az e felismerésnek megfelelő cselekvésben súlyos fokban korlátozva volt.

A polgári bíróság jogerős ítéletével 1989-ben a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, arra hivatkozva, hogy az önálló életvitelre teljesen alkalmatlan.

A történeti tényállás szerint a II. r. vádlott és élettársa - az I. r. vádlott - az 1994 januárjában született közös gyermekük állandó és megfelelő felügyeletét nem oldották meg, így a csecsemő ki volt téve féltékeny, 14 hónapos bátyja bántalmazásainak. A szülők gondatlansága miatt is elszenvedett sérüléseivel sem vitték orvoshoz a gyermeket, aki végül 1994 szeptemberében került kórházba a különböző időben, idegen kezű bántalmazásból eredő, a koponya falcsontjának törésével, bordatöréssel, bőr alatti bevérzésekkel, vérömlennyel és égési sérüléssel. Az nem volt megállapítható, hogy a súlyos sérüléseket ki, mikor és milyen módon okozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a jogi indokolása szerint a Csjt. 71. §-ának (2) bekezdése a szülői felügyeleti jog tartalmi elemeként sorolja fel a gyermek gondozásának, nevelésének, vagyonkezelésének, törvényes képviseletének, továbbá gyámnevezésének és kizárásának a jogát. Ezek a jogosultságok mindazokat megilletik, akiknek a szülői felügyeletét polgári vagy büntetőbírói ítélet nem szüntette meg. A dolog természetéből adódóan a szülői felügyeleti jogoknak a szerződéskötésekben, jognyilatkozatok tételében megnyilvánuló - cselekvőképességhez kötött - részjogosultságait a cselekvőképtelen személy nem gyakorolhatja, a gyerek gondozásától azonban nem lehet őt eltiltani, ha arra fizikailag vagy szellemileg képes.

A vádlott önálló életvitelre ugyan nem képes, de élettársa és egyben gyámja - az I. r. vádlott - irányítása és segítsége mellett a háztartást és a gyermekeket is képes volt ellátni.