A Kúria Bfv.188/2012/5. számú precedensképes határozata vesztegetés bűntette (HIVATALI vesztegetés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 225. §, 250. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Horváth Ibolya, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

Hivatali vesztegetés bűntettének megállapítását, ezen belül jogtalan előny ígéretének a hivatali működéssel kapcsolatosan elfogadását vitató alaptalan felülvizsgálati indítvány.

***********

KÚRIA

Bfv.I.188/2012/5.szám

A Kúria Budapesten, 2012. év április hó 24. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt a terehelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által, védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 14.B.427/2010/15. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 6.Bf.74/2011/4. számú ítéleteit a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s :

A Fővárosi Bíróság a 2011. január 17-én kihirdetett 14.B.427/2010/15. számú ítéletével a felülvizsgálattal érintett II. rendű terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés szerint minősülő vesztegetés bűntettének. Ezért két év - végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, emellett a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Kötelezte az eljárásban felmerült bűnügyi költségből 11.258 Ft megfizetésére.

Tényállásként lényegében a következőket állapította meg:

A Rendőrkapitányság állományában szolgálatot teljesítő I. rendű terhelt és a K-W. Kft. alkalmazottjaként autódarus munkák szervezésével és engedélyezésével foglalkozó III. rendű terhelt baráti kapcsolatban álltak egymással. A III. rendű terhelt munkája végzése során több ízben is az I. rendű terhelt segítségét vette igénybe, akitől többek között a cég daruinak kíséréséhez, őrzéséhez pénzért aktív, szolgálaton kívüli rendőrök biztosítását kérte. Az I. rendű terhelt a kérésnek megfelelően az ismertségi körébe tartozó rendőröket - köztük II. rendű terheltet, a Rendőrkapitányság beosztottját - bízott meg a feladat végrehajtásával. A felkérésre közreműködő rendőrökkel I. rendű terhelt számolt el, a pénzt a megrendelő cég biztosította.

III. rendű terhelt 2008. május 15-én azzal kereste meg I. rendű terheltet, hogy egy utcai építkezés érdekében az utca - területfoglalási engedély hiányában történő - esetleges lezárása miatt, 2008. május 16-án egy rendőr helyszíni jelenlétére lenne szüksége. I. rendű terhelt vállalta, hogy a Rendőrkapitányság állományából odaküld valakit. A munkával II. rendű terheltet bízta meg, aki szabadnapján vállalta a feladatot. Az I. rendű terhelttel rendszeresen elszámolásban lévő II. rendű terhelt helyszíni jelenlétének célja és feladata az volt, hogy az építési területen kívül engedély hiányában tervezett munka zavartalanságát biztosítsa, az esetleges intézkedéseket vagy büntetéseket elhárítsa.

A R.Sz. gépkocsizó járőrszolgálatot ellátó három beosztottja 2008. május 16-án 8 óra körül egy B. építkezésen ellenőrzést végezett, annak megállapítása céljából, hogy a daruval munkát végző M. Gy., illetve az építkezést irányítók a közút forgalom elöl történő elzárásához rendelkeznek-e a szükséges engedélyekkel. Az ellenőrzés során a III. rendű terhelt által az I. rendű terhelten keresztül kilátásba helyezett - jelen eljárás során pontosan fel nem derített - jogtalan előnyért a II. rendű terhelt a fent megnevezett rendőrök előtt önmagát rendőrségi igazolvánnyal igazolta és annak érdekében, hogy az intézkedő rendőröket az intézkedéstől való eltekintésre rábírja, munkaként vállalt jelenlétére, szolgálati helye illetékességi területére utalva közölte, hogy nincs engedély, ő éppen azért van jelen, hogy a hiányzó engedélyt pótolja.

Az ítélet ellen a II. rendű terhelt tekintetében az ügyész a büntetés súlyosítása, lefokozás alkalmazása és az előzetes bírósági mentesítés mellőzése végett, míg a védő elsősorban felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2011. június 15-én kihirdetett 6.Bf.74/2011/4. számú ítéletével az első fokú ítéletet a terhelt vonatkozásában részben megváltoztatta, és őt katonai mellékbüntetésként lefokozásra is ítélte, az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést pedig mellőzte. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős határozatok ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással, a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt felmentése érdekében.

Indítványában arra hivatkozott, a terhelt csupán a K-W. Kft. alkalmazásában lévő III. rendű terhelttel állt kapcsolatban, a cégnek pedig a terület lezárásához, magához a területhez semmilyen köze nem volt, csak a munkagépet és a gépkezelőt biztosította a munka végzéséhez. A terheltnek csupán azért kellett a helyszínen lennie, hogy a munka végeztével a munkagépet a baleset, vagy károkozás elkerülése végett segítsen kivezetni az adott utcából. Az engedély beszerzéséhez a kérdéses cégnek köze nem volt, így a terheltnek sem azért kellett a helyszínen tartózkodnia, hogy valamilyen engedély hiányát pótolja a jelenlétével.

Az pedig, hogy a terhelt a tevékenységéért pénzt kapott, vagy azért neki pénzt ígértek, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem lett volna megállapítható.

A terheltnek a szabadidejében végzett munka ellátásához az állomány illetékes parancsnok engedélyével kellett volna rendelkeznie. Miután azt nem kérte meg, a feltárt cselekmény legfeljebb fegyelmi eljárás megalapozására lett volna alkalmas. Ugyanakkor az sem a hivatali vesztegetés bűntettének, sem esetlegesen a Btk. 225. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettének törvényi tényállási elemeit nem valósította meg.

A Legfőbb Ügyészség BF. 781/2012. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta.

Az átiratban kifejtettek lényege szerint az indítvány abban a részében törvényben kizárt, amelyben a Be. 423. §-ának (1) bekezdésében írtak ellenére a megállapított tényállást támadja.

Nem alapos a terhelt bűnösségének, illetve a cselekmény minősítésének vitatása sem.

Kétségtelen, hogy a II. rendű terhelt nem volt szolgálatban, azonban az ígért jogtalan előnyért rendőrségi szolgálati viszonyát felhasználva, igazolványát felmutatva rendőrként lépett fel. Az előny ígéretét működésével összefüggésben fogadta el és cselekménye arra irányult, hogy megpróbálja megszakítani az egyébként törvényes intézkedést. Ezzel a hivatali helyzetével súlyosan visszaélt.