A Zalaegerszegi Törvényszék Bf.139/2010/11. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó ÜZLETSZERŰEN elkövetett csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 20. §, 21. §, 289. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 335. §, 348. §, 352. §, 353. §, 372. §] Bírók: Németh Mária, Pápainé dr. Deés Erzsébet, Turopoli Tibor

Kapcsolódó határozatok:

Nagykanizsai Járásbíróság B.462/2007/28., *Zalaegerszegi Törvényszék Bf.139/2010/11.*, Kúria Bfv.1093/2010/7. (BH+ 2011.12.511), Győri Törvényszék P.20849/2012/36., Pécsi Törvényszék P.21392/2012/60., Győri Ítélőtábla Pf.20010/2015/1., Pécsi Ítélőtábla Pf.20010/2015/10., Kúria Pfv.21038/2015/3. (BH 2016.9.244)

***********

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

Bf. 139/2010/11. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Zalaegerszegen, 2010. június 22., július 6. és július 9. napjain megtartott nyilvános tárgyalásokon meghozta a következő

Í T É L E T E T

A jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Nagykanizsai Városi Bíróság 2009. szeptember 25. napján kihirdetett 5. B. 462/2007/28. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a .

A vádlott csalási cselekményeit társtettesi minőségben elkövetettként minősíti.

A 10 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét (tá. 7, 8, 9, 24, 28, 29, 30, 31, 32, 33 pont) valamint az 1 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét (tá. 41. pont) folytatólagosan elkövetettnek, míg az 1 rb folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntettét 3 rb bűntettnek minősíti.

A börtönbüntetés tartamát 3 (három) évre felemeli.

1, 2, 3, 4 és 5 sértettek kárigényét egyéb törvényes útra utasítja.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

I N D O K O L Á S :

A Nagykanizsai Városi Bíróság 5. B. 462/2007/28. számú 2009. szeptember 25. napján kihirdetett ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki 28 rb. a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés b.) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, a Btk. 21. § (2) bekezdése alapján mint bűnsegéd, 14 rb. a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés b.) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, a Btk. 21. § (2) bekezdése alapján mint bűnsegéd, és 1 rb. folytatólagosan elkövetett a Btk. 289. § (1) bekezdés a.) és b.) pontjába ütköző és a (4) bekezdés b.) pontja szerint minősülő számvitel rendjének megsértése bűntettében.

Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától 4 évre és a gazdálkodó szervezet vezetésével járó foglalkozástól 4 évre eltiltotta.

3 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentette.

Kötelezte a vádlottat, hogy a jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül A sértettnek 1.530.000,- forintot, B sértettnek 700.000,- forintot, C sértettnek 16.000.000,- forintot, D sértettnek 2.079.000,- forintot, E sértettnek 500.000,- forintot, F sértettnek 1.400.000,- forintot, G sértett részére 970.000,- forintot fizessen meg, és ezen kártérítési összegeknek az elkövetési idejétől számítottan az ítélet rendelkező részében konkrétan meghatározott időponttól járó kamata megtérítésére.

H sértett részére 988.000,- forint, I sértett részére 1.040.000,- forint, J sértett részére 500.000,- forint, K 1.300.000,- forint, L sértett részére 3.000.000,- forint, M sértett részére 10.588.000,- forint kártérítés megtérítésére kötelezte polgári jogi igény címén. Az ezt meghaladó polgári jogi igényeket a sértettek részéről egyéb törvényes útra utasította.

N, O, Ö, P, R, S, Sz, Q, T, U, Ü, V, Z, ZS, TY, LY sértettek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.

1 és 2 által előterjesztett polgári jogi igényeket elutasította.

A büntetőeljárás során lefoglalt és részben a nyomozati iratok mellékletét képező, részben pedig a Zalaegerszegi Városi Ügyészségen Bny. 76/2008. tételszám alatt bevételezett és a Zala Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának átadott iratok, mint bűnjelek lefoglalást megszüntette és azokat az E Gazdasági Ellenőrző és Vagyonértékelő Kft. képviselőjének kiadni rendelte.

Kötelezte a vádlottat az adóhatóság felhívására 243.570,- forint le nem rótt illeték megfizetésére.

A büntetőeljárás során felmerült 395.772,- forint bűnügyi költségből kötelezte az állam javára 266.664,- forint megtérítésére, a fennmaradó 129.108,- forint bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott részfelmentése miatt, elítélése érdekében, ezen túlmenően pedig bűnsegédi magatartás helyett társtettesi minőség megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében, melyet a Zala Megyei Főügyészség Bfel 21028/2009. számú átiratában módosítva, de változatlanul a vádlott terhére tartott fenn. A részfelmentés miatt bejelentett fellebbezést visszavonta és indítványozta a felmentéssel érintett 3 és 4, valamint 5 sértettek kárigényének egyéb törvényes útra utasítását és 1, és 2 sértettek polgári jogi igényét is egyéb törvényes útra utasítani indítványozta.

A vádlott csalási cselekményeit társtettesként elkövetettnek indítványozta minősíteni, ezen túlmenően 10 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét, és 1 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét folytatólagosan elkövetettnek indítványozott minősíteni. Ezzel egyidejűleg a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát súlyosítani indítványozta.

A Zala Megyei Főügyészség képviselője a másodfokú tárgyaláson lefolytatott bizonyítást követően a fentiek szerint bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta.

Az első fokú ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be felmentés végett. Az első fokú ítélet kihirdetését követően beadott védői indítvány a fellebbezést módosította annyiban, hogy a bűnsegédi magatartás megállapítását helytállónak ítélve, annak helybenhagyását indítványozta a csalási cselekmények vonatkozásában és ezzel egyidejűleg az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának enyhítésére és annak próbaidőre felfüggesztésére tett indítványt.

A másodfokú eljárásban a vádlott védője a csalási cselekmények vonatkozásában bizonyítás felvételét indítványozta, igazságügyi ingatlanszakértő kirendelését, hivatkozva arra, hogy a sértettek által befizetett összegek a vádlotti nyilatkozat értelmében az építkezésre felhasználásra kerültek, így jogtalan haszonszerzési célzat nem állapítható meg, ennek tisztázása azonban csak szakértő kirendelésével és vélemény beszerzésével kerülhet sor e nélkül az ítéleti ténymegállapítások hiányosak. Ezen túlmenően indítványozta KM tanúkénti kihallgatását.

A másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítást - vádlott kihallgatását követően - a védő megalapozatlanságra hivatkozva a csalási cselekmények vonatkozásában indítványt tett a vádlott felmentésére, másodlagosan pedig az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az első fokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítására. A védő hivatkozott perbeszédében arra, hogy a jogtalan haszonszerzési szándék vádlott terhére nem állapítható meg, a sértettek nem lakásokat vásároltak a szerződés megkötésekor, hanem előleget fizettek a hitelszerzésekért vádlott illetőleg a férje mindent megtettek, amely azonban nem realizálódott, a társasházi lakások felépítésének befejezése így vádlott és elhunyt férje tevékenységén kívül eső körülmények miatt hiúsult meg, amely büntetőjogilag nem értékelhető vádlott terhére.