A Szegedi Ítélőtábla Gf.30157/2007/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 207. §, 234. §] Bírók: Kemenes István, Mányoki Zsolt, Szűts Károlyné

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.157/2007/5.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Vitári Jenő ügyvéd ) által képviselt (felperes neve, címe) szám alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Rácsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Rácsai Lajos ügyvéd) által képviselt (I.rendű alperes neve, címe)szám alatti székhelyű I. rendű, az (II.rendű alperes neve, címe)szám alatti székhelyű II. rendű és a Dr. Mészáros Judit Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Mészáros Judit ügyvéd) által képviselt (III.rendű alperes neve, címe) szám alatti székhelyű III. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb követelés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2007. február 15. napján kelt 3.G.40.018/2006/34. számú ítéletével szemben a felperes részéről 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

R É S Z Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes színleltség miatti érvénytelenségre irányuló keresetét elutasító rendelkezését helybenhagyja.

Ezt meghaladóan a szerződés fedezetelvonó természete miatt előterjesztett kereseti kérelmet elutasító részében - a perköltségre és az illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat meghozatalára utasítja.

A felperes és az I-II. rendű alperesek másodfokú eljárási költségét 350.000-350.000,- (Háromszázötvenezer-Háromszázötvenezer) Ft-ban, a III. rendű alperesét 10.000,- (Tízezer) Ft-ban állapítja meg.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál Cg.(nyilvántartási szám) szám alatt bejegyzett, 3.000.000,- Ft jegyzett tőkéjű és főtevékenységként ingatlanforgalmazással foglalkozó I. rendű alperest 2001. április 20-án alapította a közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező (személy 1. neve) és (személy 2. neve). A társaság ügyvezetői önálló cégjegyzési joggal (személy 3. neve), illetve (személy 1. neve). Az ugyancsak ingatlanforgalmazás főtevékenységű és 3.000.000,- Ft jegyzett tőkével rendelkező II. rendű alperes 2005. november 21-én alakult, tagjai (személy 2. neve) és (személy 1. neve), ügyvezetője (személy 2. neve).

Az I. rendű alperes a 2004. július 15. napján kelt, majd 2004. október 1-jén módosított adásvételi szerződéssel vásárolta meg (település neve) Város Önkormányzatától a (település neve) belterület (helyrajzi szám) helyrajzi számú, (cím) szám alatti társasház ingatlant 5.000.000,- Ft + ÁFA vételárért. A vételt követően az I. rendű alperes nyomban üzlet és irodaház építésébe kezdett a megvásárolt ingatlanon, a készültségi fok 2005. december elején kb. 60-70 %-os volt.

A felperes 2005. november 28-án keresetlevelet terjesztett elő a Békés Megyei Bíróságnál az I. rendű alperessel szemben, keresetében 6.797.674,- Ft vállalkozói díj és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni. Az I. rendű alperes a keresetlevelet a tárgyalásra szóló idézéssel együtt 2005. december 2. napján vette át. A 3.G.40.095/2005. szám alatti eljárás jelenleg is folyamatban van.

Az I-II. rendű alperesek között 2005. december 6-án vállalkozási szerződés jött létre, amelyben az I. rendű alperes a II. rendű alperes megrendelésére vállalta a (cím) szám alatti ingatlanon létesülő DM üzlet és bankfiók kivitelezését, a vállalkozói díjat bruttó 95.000.792,- Ft-ban határozva meg. Az ezt követő napon - 2005. december 7-én - az I. és II. rendű alperesek adásvételi szerződést kötöttek, amellyel az I. rendű alperes az ingatlant - a beépítetlen telket - bruttó 6.250.000,- Ft vételárért eladta a II. rendű alperesnek. A szerződés 1.4. pontjában rögzítették, hogy a szerződés tárgya az ingatlan tulajdoni illetősége, valamint az ingatlanon végezhető beruházás megvalósításának joga, a 2.3. pontban pedig abban állapodtak meg, hogy az építési jogosultsággal összefüggésben elvégzett addigi tevékenység vonatkozásában külön okiratban számolnak el egymással. Az adásvételi szerződés alapján az illetékes földhivatal a II. rendű alperes tulajdonjogát 2005. december 8-án bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba. A III. rendű alperes a II. rendű alperes részére hitelt folyósított, ennek biztosítékaként az ingatlanra 2005. december 28-án 40.000.000,- Ft erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztek be. Az I-II. rendű alperesek által becsatolt számlák és nyugták szerint a vételár kifizetése 2005. december 15-én megtörtént, a vállalkozói díjból több részletben 86.250.000,- Ft-ot fizetett meg állítása szerint a II. rendű alperes az I. rendű alperesnek.

A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I-II. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés színlelt, ezért semmis, az eredeti állapot helyreállításával az I. rendű alperes tulajdonjogának visszajegyzését és a II-III. rendű alperesek mindezek tűrésére kötelezését kérte. Másodlagos kereseti kérelme a szerződés fedezetelvonó jellegének és vele szembeni hatálytalanságának

- 3 -

Gf.I.30.157/2007/5.szám

megállapítására, a követelése kielégítésének tűrésére irányult. Előadta, hogy az I. rendű alperes a vele szemben 6.797.674,- Ft és járulékai megfizetésére irányuló keresetlevelét 2005. december 5-én vette kézhez és az ezt követően 3 napon belül kötött adásvételi szerződést a II. rendű alperessel, amelynek célja a peres eljárás során érvényesített követelés kielégítési alapjának elvonása volt. Álláspontja szerint a szerződési nyilatkozatok valós ügyleti akarat nélküli megtételére kizárólag azért került sor, hogy az I. rendű alperes egy későbbi igényből származó végrehajtás alól mentesüljön. Hangsúlyozta, a vételár kiegyenlítése nem történt meg, a szerződést kötő gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezete azonos, és az I. rendű alperes a követelése kielégítését biztosító további vagyonelemmel nem rendelkezik.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I-II. rendű alperesek vitatták, hogy az általuk megkötött adásvételi szerződés színlelt és fedezetelvonó lenne. Előadták, a szerződés megkötésekor mindkét fél szándéka az ingatlan tulajdonjogának átruházására, illetve megszerzésére irányult, melynek eredményeként a szerződés megkötését követően a II. rendű alperes az építési engedélyeztetési eljárásban bejelentette a jogutódlás tényét, az ingatlan vételárát pedig az I. rendű alperesnek megfizette, tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert. A másodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatosan kifejtették, hogy a hatálytalan szerződésre hivatkozásnak csak akkor lenne helye, ha a szerződés megkötésének időpontjában fennállott igény kielégítésére a szerződés tárgya fedezetül szolgált volna, és elvonása miatt az átruházóval szembeni követelések teljesítése részben vagy egészben lehetetlenné válna. Az I. rendű alperes ügyvezetőjének nyilatkozata szerint a társaság egy budapesti üzlet határozatlan idejű bérleti jogával, az üzlethez tartozó termelőeszközök, áru és alapanyagkészletével, 2 db tehergépkocsival és 1 db személygépkocsival rendelkezik, kintlévőségeivel együtt vagyonának értéke hozzávetőleg 90.000.000,- Ft.