A Gyulai Törvényszék G.40018/2006/34. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. Bíró: Wlassits Gábor

Békés Megyei Bíróság, Gyula.

3.G.40.018/2006/34. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt ... felperesnek - a Dr. Rácsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rácsai Lajos ügyvéd) által képviselt ... I. rendű, a ... II. rendű és a Dr. Mészáros Judit Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mészáros Judit ügyvéd) által képviselt ... III. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyebek iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 900.000,- (kilencszázezer) forint eljárási illetéket, valamint

15 napon belül az I. - II. rendű alpereseknek 600.000,- (hatszázezer) forint, a III. rendű alperesnek pedig 10.000,- (tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen - a kézbesítéstől számított 15 nap alatt - írásban és 5 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címzett, és a Békés Megyei Bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, továbbá kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, azt a másodfokon eljáró bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, de fellebbezésében a fellebbező fél tárgyalás tartását kérheti.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben a felek az ítélet bármely rendelkezése ellen irányuló fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az ügyben a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg.

Az I. rendű alperes a 2001. április 20-án kelt társasági szerződéssel alakult, cégbírósági bejegyzésére 2001. szeptember 27-én került sor. A cég textilipari termékek gyártásával és forgalmazásával, valamint építőipari munkálatokkal foglalkozik, de tevékenységi körébe tartozik - többek között - az ingatlan-beruházás, eladás, és az ingatlanforgalmazás is. A társaság közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tulajdonosa AA kisebbségi tulajdonosa BB., és a céget CC., illetve AA jegyzi. A II. rendű alperes 2005. november 21-én alakult, és 2005. november 30-án került bejegyzésre. Fő tevékenységét az ingatlanforgalmazás jelenti, többségi tulajdonosa BB., kisebbségi tulajdonosa AA ügyvezetője BB..

A felperes 2005. november 24-én pert kezdeményezett az I. rendű alperessel szemben, mely a Békés Megyei Bíróság előtt 3.G.40.095/2005. szám alatt van folyamatban. A kereseti követelés 6.797.674,- forint vállalkozói díj és járulékainak megfizetésére irányul. A keresetlevél 2005. november 28-án érkezett be a megyei bírósághoz, és azt a tárgyalásra szóló idézéssel együtt az I. rendű alperes 2005. december 2-án vette át.

A keresetlevél kézbesítésének időpontjában a b-i belterület ... helyrajzi szám alatt felvett, természetben B. ... szám alatt lévő társasházi ingatlan az I. rendű alperes tulajdonát képezte. A fenti időpontban az ingatlan építkezés alatt állt, melynek befejezésére még nem került sor, bizonyos ingatlanrészek azonban már megvalósultak.

2005. december 6-án a II. rendű alperes, mint beruházó és az I. rendű alperes, mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre, melynek tárgya a fenti ingatlannál létesülő ... üzlet és bankfiók építési kivitelezése volt, B. ... Város Építésügyi Hatósága által kiadott építési engedély alapján. A vállalkozói díjat a felek a szerződésben Áfa-val együtt 95.000.792,- forintban rögzítették.

2005. december 7-én az I. rendű alperes, mint eladó és a II. rendű alperes, mint vevő között adásvételi szerződés jött létre, melynek során az I. rendű alperes a fenti ingatlant 5.000.000,- forint + Áfa vételárért eladta a II. rendű alperesnek. A szerződés 1.4. pontjában kikötést nyert, hogy a szerződés tárgyát az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdoni illetőség, valamint az ingatlanon eszközölhető beruházás megvalósításának joga képezi, és a 2.3. pontban a szerződést kötő alperesek megállapodtak abban is, hogy az építési jogosultsággal összefüggésben elvégzett addigi tevékenység vonatkozásában külön okiratban számolnak el egymással.

Az adásvétel tárgyát képező ingatlant az I. rendű alperes a 2004. július 15-én kelt, majd 2004. október 1-én módosított adásvételi szerződéssel B. Város Önkormányzatától 5.000.000,- forint + Áfa vételárért vásárolta meg. Az ezzel kapcsolatos szerződés 10. pontjában rögzítésre került, hogy a vevő főtevékenységként ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság, melyre figyelemmel a szerződés 13. pontjában az illeték mértékeként az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 23/A. §-a alapján az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 %-át kérték az illetékkiszabás körében figyelembe venni.

Az I. és II. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés alapján a II. rendű alperes javára a tulajdonjog 2005. december 8-án az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. A vételár kiegyenlítésére és a beruházás finanszírozására a II. rendű alperes hitelt vett fel, mellyel kapcsolatosan 40.000.000,- forint erejéig a III. rendű alperesként eljáró ... Rt. javára 2005. december 28-án keretbiztosítéki jelzálogjog került az ingatlanra bejegyzésre. A telek 6.250.000,- forintos vételárát a II. rendű alperes az I. rendű alperesnek még 2005. decemberében megfizette, míg a vállalkozási (beruházási) szerződésben megjelölt 90.000.792,- forint összegű ellenértékből több részletben, igazoltan 86.250.000,- forint került megfizetésre.

A f e l p e r e s keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az I. - II. rendű alperesek között létrejött adásvételi szerződés színlelt, ezért semmis és az eredeti állapot helyreállításának van helye, melynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzését és az alpereseknek a fentiek tűrésére kötelezését kérte. Másodlagos - eshetőlegesen előterjesztett - kereseti kérelme a szerződés fedezetelvonó jellegének és vele szembeni hatálytalanságának megállapítására, és a tulajdoni korlátozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének tűrésére irányult. Ennek során előadta, hogy az I. rendű alperessel szemben a megyei bíróság előtt 6.797.674,- forint és járulékai megfizetése iránt pert kezdeményezett, mellyel kapcsolatosan a keresetlevelet az I. rendű alperes 2005. december 5-én vette kézhez. Ehhez képest a II. rendű alperes a vitatott ingatlan tulajdonjogát az ezt követően megkötött szerződés alapján, 3 napon belül - 2005. december 8-án - megszerezte, melynek célja a peres eljárás során érvényesített követelés kielégítési alapjának elvonása volt. Álláspontja szerint a kölcsönös szerződési nyilatkozatok valós ügyleti akarat nélküli megtételére kizárólag azért került sor, hogy az I. rendű alperes egy későbbi igényből származó végrehajtás alól mentesüljön. Hangsúlyozta, hogy a vételár kiegyenlítése nem történt meg, a szerződést kötő gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezete azonos, és az I. rendű alperes a követelés kielégítését biztosító további vagyonelemmel nem rendelkezik. Perköltségigénye is volt.