A Gyulai Törvényszék G.40095/2005/78. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 76. §, 164. §, 177. §, 206. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 312. §, 389. §] Bíró: Wlassits Gábor

A CC Megyei Bíróság, Gyula.

3.G.40.095/2005/78. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A CC Megyei Bíróság a Vitári Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vitári Jenő ügyvéd) által képviselt .................. felperesnek - a Dr. Rácsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rácsai Lajos ügyvéd) által képviselt .................... alperes ellen 6.979.674,- forint megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 407.900,- (négyszázhétezer-kilencszáz) forint eljárási illetéket, valamint

15 napon belül az alperesnek 697.967,- (hatszázkilencvenhétezer-kilencszázhatvanhét) forint perköltséget.

Az ítélet ellen - a kézbesítéstől számított 15 nap alatt - írásban és 3 példányban a Szegedi Ítélőtáblához címzett, és a CC Megyei Bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, illetve kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, azt a másodfokon eljáró bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, azonban a fellebbező fél fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben a felek az ítélet bármely rendelkezése ellen irányuló fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az ügyben a következő

t é n y á l l á s t :

állapította meg.

A BB szám alatti ingatlan és az abban üzemelő "AA" mozi CC Város Önkormányzatának tulajdonát képezte. Az önkormányzat a fenti ingatlant nem kívánta moziként üzemeltetni, ezért arról döntött, hogy az ingatlant átalakítja és a későbbiekben DD Központként hasznosítja. Miután az átalakításhoz szükséges pénzügyi fedezettel csupán korlátozott mértékben rendelkezett, mindezt oly módon képzelte el, hogy az ingatlan tulajdonjogának 50 %-át értékesíti az alperesnek, aki ennek ellenében az önkormányzat tulajdonában maradó részen kialakítandó DD Központ munkálatait elvégzi, mégpedig akként, hogy a munkálatok költségviselője 15 millió forintig az önkormányzat, ezt meghaladóan pedig az alperes lesz. A fentiek érdekében megtörtént az ingatlan társasházzá alakítása, és az annak eredményeként létrejött aa. helyrajzi szám alatti ingatlant az önkormányzat a 2004. július 15-én kelt szerződéssel az alperesnek értékesítette, az alperes pedig vállalta, hogy a vételár ellenében - adott költségviselés mellett - az önkormányzat tulajdonában maradó bb. helyrajzi számú ingatlan felújítását a szerződés mellékletét képező műszaki tartalommal elvégzi.

2004. szeptember 2-án a peres felek között építési szerződés jött létre, mely a CC-i DD Központ építési munkái tárgyában kiírt pályázatban részletezett építőmesteri, szakipari felújítási és átalakítási kivitelezési munkák elvégzésére vonatkozott a pályázati kiírásban és a kiviteli tervekben meghatározott feltételek szerint. A vállalási ár 22.050.956,- forint volt, mely az Áfa-t nem tartalmazta. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat is költségviselő, és ilyen értelemben társberuházó volt, 2004. október 29-én a felperessel ő is építési szerződést kötött, melyben a felperes a DD Központ kialakításával kapcsolatos munkálatok elvégzésére vállalkozott, mégpedig a szerződés mellékleteként csatolt árajánlati összesítőben meghatározott munkanemeknek megfelelően, az árajánlat szerinti bontásban 15.050.956,- forint vállalási ár megfizetése mellett. Az utóbbi összeg az Áfa-t ugyancsak nem tartalmazta.

A munkálatok megkezdése után kiderült, hogy az épület szerkezete nem olyan homogén, mint gondolták, a vegyes szerkezetű felmenő falak szétnyíltak és a beszerzett statikai szakvélemény ismeretében nyilvánvalóvá vált, hogy az épület az elképzelt módon nem újítható fel. A beruházók ekkor az épület lebontásáról és a tervezett építési funkciók újjáépítés folytán történő megvalósításáról döntöttek, s egyidejűleg tárgyalásokba kezdtek a DD Központ kialakításával felmerülő többletköltségek viseléséről, illetőleg kompenzálásáról.

A megváltozott helyzetre tekintettel a felperes új költségvetést és új szerződéstervezeteket készített. Az önkormányzat irányában - kinek szerepe a kötött költségvetési fedezet folytán formális volt - a vállalási ár nem változott, az alperes irányában azonban a korábbiakhoz képest - Áfa nélkül - 37.400.000,- forintra módosult. Az új szerződést az önkormányzat aláírta, az alperes azonban nem. Mindezek mellett is a továbbiakban a felperesi munkavégzést elfogadta, az új vállalkozói díjról a felperessel egyeztetett, a vállalkozói díjat ennek során alku pozícióba hozta, a költségvetésben nem szereplő további munkák iránti igényét is kifejezte és megbízottja a munkavégzést változatlanul felügyelte. Az építési tevékenységgel összefüggésben az önkormányzat Áfa-val együtt 18.813.695,- forintot, az alperes, illetőleg a GG Bt. pedig 8,5 millió forintot a felperesnek megfizetett azzal, hogy az utóbbi összeget a felperes EE alperesi ügyvezető kérelmére a GG Bt-nek számlázta le. A vállalt munkálatok azonban nem kerültek teljes körűen elvégzésre, mivel 2005. február végén a felperes az építkezésről levonult. 2005. március 3-án a munkák műszaki átadás-átvétele megtörtént, majd a felperes 6.979.674,- forintról 2 db számlát állított ki (cc. és dd.), melyet teljesítés végett megküldött, de annak kifizetésétől az alperes elzárkózott.

A f e l p e r e s keresetében 6.979.674,- forint és a fenti összeg 2005. évi április hó 22. napjától a kifizetésig járó minden naptári félév teljes idejére, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű késedelmi kamata megfizetésére, valamint a perrel felmerült költségei megtérítésére kérte az alperes kötelezését. Ennek során előadta, hogy a felek között vállalkozási szerződés jött létre, mely eredetileg a BB szám alatt lévő épület átalakítására, később pedig annak bontására és új épület létesítésére vonatkozott. A szerződésben foglaltaknak eleget tett, az elvégzett munkákkal kapcsolatosan kibocsátott cc. sorszámú, 5.000.000,- forint összegű rész-számlát és a dd. sorszámú, 1.979.674,- forint összegű végszámlát azonban az alperes felszólítás ellenére nem fizette meg. Álláspontja az volt, hogy az általa bejelentett és érvényesített bizonyítékok a követelést kellően megalapozzák, függetlenül attól, hogy anyagi helyzete a szakértői díj kiegészítését és ennélfogva a szakértői bizonyítás lefolytatását nem tette lehetővé. E körben kiemelte, hogy a bekövetkezett időmúlás folytán érdemi szakvizsgálatra valószínűsíthetően nem került volna sor, és az eljáró szakértő is csupán a becsatolt okiratokra tudott volna hagyatkozni. Hangsúlyozta, hogy az ügyben rendelkezésre áll FF peren kívül beszerzett szakértői véleménye, a felek által felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv, melyeknek a per egyéb adataival való együttes értékelése az összegszerűségre tett hivatkozását is alátámasztja, annál is inkább, mivel az alperes kezdetben védekezését a jogalap hiányára alapította és az összegszerűséget csupán később tette kifogás tárgyává. A fenti tényre tekintettel kérelmét kiegészítette azzal is, hogy a jogalap tárgyában közbenső ítélet meghozatalát kérte.