BH+ 2001.12.591 Az ápolói ügyeleti szolgálat tevékenysége a munkáltatónál nem jóléti jellegű. A munkavállalóknak az előírt kötelezettségen felül nyújtott valamilyen szolgáltatás önmagában nem minősül jóléti intézménynek. Ebből következően az üzemi tanács nem fordulhat a bírósághoz a szolgálat megszüntetése vagy szűkítése miatt, és a szakszervezet sem hivatkozhat sikerrel az együttdöntési jog megsértésére [Mt. 23. § (1) bek., 65. § (1) bek., 67. §].

A kérelmezett tájékoztatta a kérelmezőt, hogy megváltozott gazdasági körülményei miatt 1999. június 1. napjával megszünteti az üzemi ápolói ügyeletet. A kérelmező kifogást nyújtott be, mert a kérelmezett nem az üzemi tanáccsal együtt döntött, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat így megmaradó létszáma nem felel meg a jogszabályban előírtnak és romlik a szakszerű elsősegélynyújtás lehetősége.

A kérelmezett a kifogással nem értett egyet, de egyeztetésre nem került sor, emiatt a kérelmezett a munkaügyi bírósághoz fordult az intézkedés hatályon kívül helyezése iránt.

A munkaügyi bíróság a végzésével elutasította a kérelmet. Álláspontja szerint a kérelmező akkor sem élhetett volna kifogással az üzemi tanács együttdöntési jogának megsértése miatt, ha az adott kérdésben az Mt. szerint valóban együtt kellett volna dönteni a szolgálat megszüntetéséről. Az együttdöntési jog sérelme miatt az Mt. 67. §-a értelmében csak az üzemi tanács fordulhat bírósághoz, ez kifogás alapja nem lehet. A szolgálat egyébként sem jóléti célú volt, hanem a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos, ehhez képest együttdöntési joga az üzemi tanácsnak nem is volt. A létszámra és annak foglalkozás-egészségügyi osztályokba sorolására tekintettel egy orvos és egy ápolónő elegendő, ezzel a kérelmezett a jogszabály szerinti kötelezettségét teljesíti.

A végzés ellen a kérelmező fellebbezett.

A megyei bíróság a végzésével az elsőfokú végzést - annak helyes indokaira történt hivatkozással - helybenhagyta.

A jogerős végzés és a kérelmezett intézkedésének hatályon kívül helyezése iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Lényegében megismételte a kifogásában, illetőleg a kérelmében foglaltakat, de vitatta az együttdöntési jog megsértése miatt a kifogásolási jogának kizárását is. Változatlanul állította, hogy a megszüntetett szolgálat jóléti intézmény volt, mivel az ellátást a jogszabály szerinti mértéket meghaladóan, önként biztosította a kérelmezett. A csökkentett létszámú foglalkozás-egészségügyi szolgálat nem felel meg a kérelmezett létszámának és megoszlásának.

A kérelmezett ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az Mt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.