Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27299/2014/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (Tjr.) 7. §, 7/B. § (1) bek.] Bíró: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Kovács Krisztina (felperes címe szám alatti) jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti) felperesnek - a Dr. Sánta Ildikó (1088 Budapest, József krt. 6. szám alatti) jogtanácsos által képviselt alperes neve ( alatti) alperes elleni közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára a NAV Heves Megyei Adóigazgatóság külön felhívására 30.000 (Harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (Tízezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

T. S. atkári lakos 2014. május 27. napján a I fokú Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez fordult, melyben a Vodafone Zrt. csereigényével kapcsolatos eljárását kifogásolta. Előadta, hogy 2014. május 22-én a Vodafone Gy., Kossuth úton található üzletében vásárolt egy feltöltőkártyás telefonkészüléket, amelyet megpróbált feltölteni, de az nem töltött. A készüléket rögtön visszavitte az üzletbe, ahol megnézték és megállapították, hogy nem működik a töltés. Közölték, hogy kicserélik a telefont, de legalább 20 perc mire kinyomtatják az ehhez szükséges jegyzőkönyvet. A kérelmezőnek üzleti tárgyalása volt, ezért a készüléket otthagyta és úgy nyilatkozott, hogy később visszamegy a jegyzőkönyvet aláírni. Amikor az üzletbe visszament, olyan jegyzőkönyvet kapott, amin az állt, hogy a telefonkészülék sérült, ezért nem cserélik ki csak a kérelmező költségére javítást vállalnak.

A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége HEO/001/00883-0002/2014. számú határozatával a felperest 300.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta egyben kötelezte, hogy tegyen eleget a kötelező jótállás alá eső termék meghibásodása miatt a vásárlástól számított 3 munkanapon belüli fogyasztó által bejelentett csereigénynek.

A határozat hivatkozott a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban. Fgytv.) 45/A. § (1) bekezdésére, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) számú Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7/B. § (1) bekezdésére. Megállapította, hogy a készülék tényleges vételára bruttó 11.990 forint. A kérelmező a mobiltelefont kedvezménnyel vásárolta meg 5.490 forintért. A Korm. rendelet melléklete alapján annak hatálya kiterjed a 10.000 forint bruttó vételár feletti mobiltelefonra, tehát a kérelmező által vásárolt készülék kötelező jótállás alá esik.

Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.027/2007. számú ítéletére, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.206/2007. számú ítéletére. Megállapította, hogy a vállalkozás jogsértő módon utasította el a kérelmezőnek a termék meghibásodása miatti csereigényét, amelyet még a vásárlás napján bejelentett a vállalkozás felé, mert a termék adott hibája a rendeltetésszerű használatot akadályozza. A vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy a termék hibája a nem rendeltetésszerű használatból származik. A bejelentett csereigény jogosságát nem vizsgálhatja, hanem köteles a meghibásodott árut előzetes vizsgálat nélkül kicserélni.

Hivatkozott a Korm. rendelet 7. §-ára. A jogsértő magatartás folytatásának megtiltása során az Fgytv. 47. § (1) és (5) bekezdéseire volt figyelemmel. A vállalkozás azzal a magatartásával, hogy a hozzá csereigénnyel forduló fogyasztó minőségi kifogásait nem a jogszabályoknak megfelelően intézi, súlyosan sérti a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához és jogérvényesítéséhez fűződő érdekét és veszélyezteti vagyoni érdekét is. Megállapította, hogy a termék eladási ára 11.990 forint. A jogsértés egy fogyasztót érintett, a jogsértő magatartás kiterjedtségére és a jogsértő állapot időtartamával kapcsolatban adat nem állt rendelkezésére, ezért azt a határozat meghozatala során nem értékelte. Figyelembe vette, hogy korábban ugyanilyen jogszabályi rendelkezés megsértése miatt még nem vonta felelősségre és figyelembe vette a felperes éves beszámolóját.

A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt.

A alperes neve HAJ-2762-3/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A határozat ellen a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, melyben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a bírság alkalmazását mellőzze figyelemmel arra, hogy a határozat nem felel meg a Pp. 339/B. §-ában foglalt jogszerűségi kritériumoknak.

Hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 2. § (3), 3. § (2), 6. § (1), 50. § (1), 72. § (1) bekezdéseire. Előadta, hogy az alperes helytelenül alkalmazta a jogszabályokat, nem vizsgálta meg, hogy a Vodafone ténylegesen hibásan teljesített-e, amely a hibás teljesítés a jótállási igények érvényesíthetőségének előfeltétele. Az alperes kizárólag a Kormányrendeletet alkalmazta. A hierarchiában magasabb szinten álló új Ptk. nélkül, azzal ellentétesen, mikor kijelentette, hogy a vállalkozás 3 napon belül érvényesített csereigény vonatkozásában előzetes vizsgálatnak nem vetheti alá a terméket annak kapcsán, hogy a hibaok hibás teljesítésre vezethető-e vissza.

A Ptk., valamint a Ptk. felhatalmazása alapján a Kormányrendelet a hibás teljesítés alapján áll. Amennyiben a termék hibájának oka a teljesítés után keletkezett, akkor sem szavatossági, sem csereigény érvényesítése nem illeti meg a fogyasztót és a vállalkozás helytállásra nem köteles. Jelen esetben a fogyasztó hibátlan állapotban vásárolt készüléket, karcosan, a töltőt beletörve vitte vissza. Életszerűtlen, ha a jogalkalmazó nem csak a jogalkotó szándéka szerinti vélelemben részesített eseteket védi, hanem azokra az esetekre is kiterjeszti, amikor egyértelmű, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett és azokat nem a vállalkozás, hanem a fogyasztó érdekkörébe eső körülmény okozta. A kérelmező a készüléket 2014. május 22-én vásárolta, amely időszakban már az új Ptk. volt hatályban. Előadta, hogy az értékesítés folyamata a szerint zajlik, hogy amikor megtörténik a készülék kiválasztása, akkor a készüléket a raktárból kihozva, a felperes minden esetben az ügyfél szeme láttára felvágja a lezárt dobozt és a kártya a felperes által behelyezésre kerül és a készülék a kártyával együtt beaktiválásra kerül. Jelen esetben a külsérelmi nyom pontosan ott található, ahol szét kell szedni a készüléket ahhoz, hogy a felperes beaktiválja a készüléket, pont ahol el kell távolítani az akku fedelet. A készüléknek sem ezen a részén, sem más részén nem volt semmi hibája. Amennyiben sérülés a készüléken lett volna, nem csak a felperes, de a panaszos is szólt volna. Vitathatatlan, hogy a készüléken nem volt külsérelmi nyom a vásárláskor és a felperes nem teljesített hibásan.