A Kúria Kfv.37462/2020/8. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 84. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Deutschné dr. Kupusz Ildikó, Farkas Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben az ítélet indokolása a Pp. 346. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, általában hatályon kívül helyezésnek van helye.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.VII.37.462/2020/8.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Deutschné dr. Kupusz Ildikó

előadó bíró

Dr. Farkas Katalin

bíró

A felperes:

Az alperes: ...Megyei Kormányhivatal...Járási Hivatala

Az alperes képviselője: ...kamarai jogtanácsos

A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat:

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 67.K.32.572/2018/25.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 67.K.32.572/2018/25. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Az elsőfokú bírósági és a felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A 2016. szeptember 13. napján kezdeményezett egyeztetési eljárás során az elsőfokú hatóság a 2017. szeptember 1. napján kelt .... számú határozatában megállapította, hogy a felperes 39 év 119 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, 39 év 30 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 36 év 361 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási, illetve azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik.

[2] Az elsőfokú hatóság határozata ellen beterjesztett fellebbezésben a felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú határozat mellékletét képező kimutatás I/A. táblázata nem tartalmazza teljeskörűen a biztosítással járó jogviszonyait. Kifogásolta, hogy a ... 1975. június 9 - július 5. között fennállt munkaviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához jogosultsági időként nem került elismerésre, a II/C. táblázat 15-18. soraiban tévesen, kétszerezve szerepelnek a táppénzellátások időtartamai, továbbá a levont nyugdíjjárulékok összegeinél nem jelenik meg, hogy 2011. március 1. napjával magánnyugdíj pénztári tagsága megszűnt.

[3] A másodfokon eljárt közigazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 96/B. §-a, 18. § (2b) és (2c) bekezdései, a Tny. végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet (Tnyvhr.) 12. § (1) bekezdése, 29. § (1) bekezdése felhívásával a 2018. február 21. napján kelt .... számú határozatában a felperesnek a nők kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító idejét 39 év 57 napra módosította. A ... 1975. június 9-től július 5-ig fennálló felperesi munkaviszonyt a másodfokú határozat elismerte, a II/B táblázat adatait a foglalkoztatók megnevezésével kiegészítette. Az elsőfokú hatóság által megállapított 39 év 119 nap szolgálati időt, valamint a 37 év 23 nap kereső tevékenységgel járó, vagy azzal egy tekintet alá jogviszonnyal szerzett szolgálati időt 1973. augusztus 8. és 2016. december 31. közötti időszakra helybenhagyta.

A másodfokú hatóság kiemelte, hogy az öregségi nyugellátás meghatározott mértékű szolgálati idő szerzése esetén állapítható meg a Tny. 18. §-a alapján, ezért a kimutatás I/A. táblázatában csak azok a biztosítási jogviszonyok adatai kerülnek feltüntetésre, amelyek alapján a hatóság szolgálati időt ismert el, ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni, akkor is, ha párhuzamosan több biztosítással járó jogviszony áll fenn. A Tny. 96/B. § (3) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek hatósági nyilvántartásában 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó a nyugdíjjárulék köteles kereset, jövedelem bejegyzésére és kimutatásban való rögzítésére van mód. Kifejtette, hogy a munkáltatói 1988-1989-ben kiadott jövedelemigazolások adóköteles, de nem nyugdíjjárulék köteles jövedelmeket is tartalmaznak (pl. táppénz, terhességi gyermekágyi segély), így az azokon szereplő kereseti adatoknak a nyilvántartásban levő nyugdíjjárulék alapokkal szembeni bejegyzésre nincs mód. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset számítás során a Tny. 22. § (1) bekezdése értelmében csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek, az 1996. december 31-ig a főfoglalkozásból származó nyugdíjjárulék köteles keresetek vehetők figyelembe. A magánnyugdíj pénztári adatokat a határozat - jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem tartalmazza, ezért a kimutatás "levont és befizetett nyugdíjjárulék" oszlopaiban csak az adott időszak nyugdíjjárulék címén levont összegei tüntethetők fel, amelyekről a foglalkoztatók a nyugdíjbiztosítási szervek felé adatszolgáltatást teljesítettek.