A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21326/2017/9. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.21.326/2017/9/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek, az alperesi képviselő neve (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék 2017. szeptember 20. napján meghozott 20.P.20.187/2017/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 20.000 (Húszezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes a C. és társával szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 27.G.303.075/2010. szám alatt terjesztett elő keresetet. Ebben I. rendű alperest 1.000.001 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni szerződésen kívül okozott kár alapján. Kérte annak megállapítását, hogy az árverésen vásárolt különböző festmények a tulajdonát képezik. I. rendű alperest ezek kiadására, a jogellenes magatartás abbahagyására kérte kötelezni. A magyar bíróság joghatóságát elsődlegesen a 44/2001/EK rendelet 5. cikk 1. és 3. bekezdésére, másodlagosan a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 56/A. §-ára alapította. A kárfelelősség alapjául azt jelölte meg, hogy I. rendű alperes a képeket ismeretlen helyre vitte, tulajdonosi jogát megsértette. Ezen felül I. rendű alperes a már megvásárolt műalkotást összetörte, elvette a megbízottól, jogellenesen magánál tartja. A felperes kára M-n következett be, mert a javítás költségét itt kell állnia. A kár bekövetkeztének helye a védett vagyon helyén, M-n van, a rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerint ez a magyar joghatóságot alapozza meg. A károsodását a Szentendrei Városi Bíróság 6.P.20.933/2009/8. számon meghozott jogerős ítéletével kívánta alátámasztani. I. rendű alperes ezen kívül a műtárgyak jogellenes megszerzésével jogalap nélkül gazdagodott, a jutalékot neki fizette ki.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 27.G.303.075/2010/19. számú végzésével I. rendű alperessel szemben a pert megszüntette, felperest 62.500 forint elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A felperes látszólagos keresethalmazatot képező követeléseit joghatóság fennállása szempontjából egyenként tette vizsgálat tárgyává. A Brüsszel I. rendelet 5. cikk 3. bekezdése szerint az előtt a bíróság előtt lehet perelni, ahol a káresemény bekövetkezett, vagy bekövetkezhet. Kimerítő részletességgel idézte az Európai Unió Bíróságának e tárgyban kialakult gyakorlatát, majd arra az álláspontra helyezkedett, hogy a műtárgyak ismeretlen helyre szállítása, az egyik műalkotás megrongálása N-ben következett be. Rámutatott, hogy a károsult vagyonának helyszíne, a felperes lakóhelye a joghatóságot nem alapozza meg, mert a rendelet alapvető célja az alperes lakóhelye szerinti joghatósági szabályok érvényesülése. A Szentendrei Városi Bíróság ítélete kizárólag közvetett károkat támaszt alá, amelyek a joghatóság megalapozására nem alkalmasak. Részletesen állást foglalt a jogalap nélküli gazdagodás iránt előterjesztett kereset tekintetében a joghatóság kérdésében. Rámutatott, hogy a kártérítési keresethez járulékos kereseteket kapcsolni még akkor sem lehet, ha a deliktuális kárfelelősség tekintetében a rendelet a joghatóságot megalapítja. A jogalap nélküli gazdagodás a rendelet 5. Cikk (3) bekezdésének hatálya alá nem vonható, a magyar bíróság joghatóságát ez a kereset sem alapozza meg. A dologi jogi igényekre a végzés szerint a Brüsszel I. számú rendelet II. fejezet 2-7. szakasza különös illetékességi szabályt nem nevesít, ekként az általános szabályok alkalmazandóak, amely szerint viszont a magyar bíróságnak joghatósága nincsen, mert a Brüsszel I. számú rendelet 5. cikk 1. bekezdés b) pontja dologi jogi perekben nem, kizárólag szerződéses igény esetén alkalmazandó. A fent kifejtett indokok alapján egyetlen felperes által előterjesztett kereset sem alapozza meg a magyar bíróság joghatóságát, ezért a pert megszüntette.

A felperes fellebbezése nyomán eljáró alperes neve, mint másodfokú bíróság a 2.Gf.76.161/2011/2. számú 2012. február 28. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokai alapján helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen döntött a joghatóság hiányáról, az elsőfokú bíróság jogi érvelését mindenben osztotta. Felperest 31.750 forint másodfokú perköltség és 30.000 forint illeték megfizetésére kötelezte.

A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet Pfv.III.21.320/2012/5. számú végzésével 2012. október 17. napján hivatalból elutasította, felperest 5.000 forint mérsékelt felülvizsgálati illeték megfizetésére kötelezte.

A felperes és dr. B.M. között a alperes neveen 28.P.21.236/2015. ügyszámon per volt folyamatban. A bíróság 6. sorszám alatt kibocsátott bírósági meghagyásában a felperesi keresettel megegyezően állapította meg az alperes által elkövetett személyiségi jogsértést.

A felperes keresetében az alperest 180.000 forint kártérítés és 70.000 forint sérelemdíj megfizetésére, valamint perköltségei megtérítésére kérte kötelezni. A kereset jogalapjaként a Ptk. 349. §-át, a Pp. 2. § (3) bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint az alperesi bíróság joghatóságát az alapeljárásban csupán a Brüsszel I. rendelet, a 44/2001/EK. rendelet 5. cikke alkalmazásával utasította el. Ugyanakkor elmulasztotta észlelni az eljárás során, hogy a felperes mint fogyasztó, az alperes mint aukciós értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó kereskedő vett részt az ügyben. Mindezek figyelembevételével pedig joghatóságát meg kellett volna állapítani a rendelet 16. cikk (1) bekezdése alapján. Alperes elzárta a felperest attól a lehetőségtől, amelyet számára a Brüsszel I. rendelet, mint fogyasztó számára biztosít, a hazai bíróság előtt jogát nem érvényesíthette. A tényállást nem állapította meg, a jogviszonyt kötelessége ellenére nem minősítette, nem észlelte, hogy fogyasztói szerződésről van szó, ami a joghatóságot megalapozza. Emiatt alperes a felperest jogellenesen kötelezte perköltség viselésére, amelyet álláspontja szerint alperesnek meg kell térítenie.

Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Perköltségét a tárgyaláson való megjelenésenként 6.000 forintban kérte megállapítani.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 12.000 forint perköltséget és külön felhívásra az államnak 10.000 forint kereseti illetéket.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 27.G.303.075/2010. számú iratai alapján megállapította, hogy az alperes a keresettel érvényesíteni kívánt jogról, a magyar bíróság joghatóságának fennállásáról részletes vizsgálódást folytatott. Megítélése szerint a felperesnek a vitatott peres eljárásban tett nyilatkozatai alapján az alapügyben eljárt PKKB és a alperes neve mindenben a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott, a felperes által a bíróság rendelkezésére bocsátott tényadatokból csak és kizárólag arra a következtetésre juthatott, hogy a magyar bíróságnak nincsen joghatósága. Érvelése szerint a korábban meghozott jogerős döntés a kártérítési perben nem bírálható felül. Nem lehet sikeresen keresetet alapítani arra, hogy a bíróság a fél számára nem kedvező döntést hozott, emiatt állítása szerint kár érte.