A Kúria Mfv.10299/2017/11. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.299/2017/11.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Borbás Péter ügyvéd

Az alperesek:

Az alperesek képviselői:

Dr. Zilahy és Társa Ügyvédi Iroda I. rendű

Dr. Orbán Zsolt ügyvéd II. rendű

A per tárgya: rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.677/2016/11.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.753/2010/72.

Rendelkező rész

A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.677/2016/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek - tizenöt nap alatt - 80.000 (nyolcvanezer) forint és 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1997. szeptember 1-jén létesített általános sebész szakorvosként közalkalmazotti jogviszonyt a D.SZ.P.K.-ban, ahol osztályvezetői feladatokat is ellátott. A közalkalmazotti jogviszonya 2005. december 31-éig állt fenn ezen intézménynél. 2006. január 1-jétől a szakfeladatot átvevő Sz.P.K.K.T. - jelen per I. rendű alperesének jogelődje - foglalkoztatta a Kjt. 25/A. § rendelkezései alapján.

[2] 2006. évtől a felperes megbízás alapján ellátta a kórház minőségbiztosítási feladatait is. A felperes cége, a Sz. Bt. is részt vett a kórház minőségbiztosítási feladatainak teljesítésében, amellyel kötött szerződést 2010-ben dr. P.T. önkormányzati biztos felmondta. A bt. a kórházzal szembeni követelése teljesítésére konkrét határidőt szabott jelezve, hogy annak eredménytelensége esetén felszámolási eljárás kezdeményezését is megfontolja. A tartozás rendezése végett az önkormányzati biztos intézkedett, de rosszallását fejezte ki a felperesnek a felszámolási eljárás kilátásba helyezése miatt.

[3] Az I. rendű alperesnél feltárt helytelen kódolási gyakorlat miatt az OEP 31.662.400 forint egészségügyi finanszírozást vont el. Az akkori ügyvezető főigazgató főorvos 2010. április 29-én fegyelmi eljárást kezdeményezett emiatt a felperessel szemben, amely 2010. június 2-án a felperes felelősség alóli tisztázásával zárult.

[4] A sebészeti osztály dolgozói több alkalommal szóban, majd írásban is jelezték az osztályon tapasztalható hiányosságokat kiemelve a felperes vezetői tevékenységével összefüggően felmerülő problémákat. A munkavállalók panaszlevelét a kórház főigazgatóságának adminisztrációján 2010. szeptember 8-án érkeztették először, amelyet dr. M.G. főorvos írt alá, „... az intézetünk és a sebészeti osztályunk működési lehetőségének jobbító szándéka miatt”. Az ugyanezen napi érkeztetéssel más iktatószámon 2010. szeptember 14-én az utolsó oldal kivételével ugyanazon tartalmú panaszlevelet nyújtott be dr. M.G. főorvos, dr. R.E. főorvos, dr. T.G. adjunktus, dr. R.E. szakorvos és dr. H.Á. szakorvos. E levél utolsó oldalán szerepel: „Jelenleg a meghatározó szakorvosok közül is többen foglalkozunk a távozás gondolatával, amennyiben elviselhető megoldás a változás irányában nem lesz az osztály működésében és személyzeti kérdésekben. Kérnénk az intézmény vezetését, hogy osztályunk működőképességének fenntartása érdekében hatékonyan intézkedjen”.

[5] Az irat a felperes által vezetett osztályon a munkaszervezéssel, az ellátás biztonságával, a felperes elérhetőségével kapcsolatos kifogásokat rögzítette. Aláírói sérelmezték, hogy az osztály vezetője a készenléti és ügyeleti feladatok ellátásában nem vett részt, és hivatkoztak a műtéti programok, a műtéti asszisztencia összeállításának zavaraira. Sérelmezték a műtéti beosztás, a betegelőjegyzés osztályon kialakított gyakorlatát. Írtak még a vezetői utasításokkal kapcsolatos kifogásokról, az információáramlás és a vezetői tájékoztatás hiányosságairól, az ügyeleti beosztás mellett a szabadságolások rendjének visszásságairól. Problémaként vetették fel a szakorvosok továbbképzésének kérdését, továbbá azt, hogy a vezető személyét illetően emberi, kommunikációs nehézségekkel kell az osztály dolgozóinak szembenéznie.

[6] A felperesnek osztályvezetői működése idején a sebészeti ellátást folyamatos létszámhiány, orvoshiány mellett kellett megszerveznie. Az I. rendű alperesnél gyakorlattá vált, hogy az osztályvezetők is vállalnak készenléti és ügyeleti feladatokat. E feladatoknál azonban a felperes csak a beosztott dolgozókkal számolt, maga készenléti feladatokat ritkán teljesített, ügyeletet nem vállalt.