BH 2006.11.355 Nem ütközik a súlyosítási tilalomba, ha a magánlaksértés vétsége és tartás elmulasztásának vétsége miatt tárgyalás mellőzésével kiszabott pénzbüntetés helyett a bíróság a tárgyalás alapján - a tárgyalás mellőzésével hozott végzés hatályon kívül helyezése mellett - hozott ítéletben közérdekű munkát alkalmaz, olyan új tények megállapítására tekintettel, amelyek folytán jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni [Be. 549. § (4) bek.; Btk. 176. §, 196. §].

A K.-i Városi Bíróság a 2003. február 28. napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott végzésével R. J. terhelttel szemben magánlaksértés vétsége és tartás elmulasztásának vétsége miatt (a halmazati büntetésre történő utalás nélkül) 150 napi tétel pénzbüntetést szabott ki. Egy napi tétel összegét 200 forintban határozta meg, s rendelkezett az összességében 30 000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére is.

A végzés indokolásából megállapíthatóan a vádindítványnak a tartás elmulasztására vonatkozó tényállása szerint a terhelt 2002. március 1. és 2002. október 10. napja közötti időben nem tett eleget két kiskorú gyermeke után járó - gyermekenként havi 9000 forint összegű, s (számítási hiba folytán) 108 000 forintban megjelölt tartásdíj-fizetési kötelezettségének. Ezért és a még terhére róható magánlaksértés vétsége miatt az ügyész - a tárgyalás mellőzésével - próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés kiszabását indítványozta.

A fentebb megjelölt végzésében a városi bíróság a következő tényállást állapította meg:

A terhelt elvált, két kiskorú gyermeke van, alkalmi munkás, havi nettó jövedelme 60 000 forint, szakképzettsége központi fűtésszerelő, vagyontalan, büntetve nem volt.

1. A terhelt 2001. június 6-án volt felesége tiltakozása ellenére bement annak nyitott lakásába és csak rendőri intézkedéssel sikerült onnan eltávolítani. Ezt követően a terhelt 22-23 óra körüli időben visszament volt felesége lakásához. A bezárt nagykapun átmászott és a lakás ajtaján, ablakain kopogott. H. M. sértett a lakásba nem engedte be. A terhelt ennek ellenére reggelig - a rendőrjárőr odaérkezéséig - az udvarban maradt. A sértett törvényes határidőn belül magánindítványt terjesztett elő.

2. A terhelt és a sértett házasságából 1992-ben és 1994-ben közös gyermekek születtek.

A K.-i Városi Bíróság jogerős ítéletével a terheltet arra kötelezte, hogy 1998. május 1. napjától kezdődően havonta és gyermekenként 9000 forint gyermektartásdíjat fizessen a jogosult részére.

A terhelt - aki jelenleg alkalmi munkákból él - 2002. március l-jétől 2002. október 10. napjáig összesen: 144 000 forint gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Indokolásában a bíróság utalt arra, hogy a büntetlen előéletű terhelttel szemben eltúlzottnak találta szabadságvesztés kiszabását, ezért alkalmazott pénzbüntetést.

A végzés ellen az ügyész - törvényes határidőn belül -tárgyalás tartását kérte.

A határozatot a tartás elmulasztása vonatkozásában megalapozatlannak tartotta, minthogy a bíróság csak a vád szerinti, azaz a 2002. március 1-jétől 2002. október 10. napjáig terjedő elkövetési időszakot bírálta el. Tárgyalás tartására irányuló kérelmében - a büntetés mértékére kiható módon - tisztázandónak tartotta, hogy a terhelt a nyomozás befejezésétől kezdve a fizetési kötelezettségének mennyiben tett eleget és jelenleg mennyi a tartozása.

A városi bíróság a 2003. november 7. napján megtartott tárgyalás alapján meghozott ítéletével a tárgyalás mellőzésével hozott végzését hatályon kívül helyezte. A terheltet magánlaksértés vétsége és tartás elmulasztásának vétsége miatt - halmazati büntetésül - 40 nap - fizikai munkakörben letöltendő - közérdekű munkára ítélte.

Az ítélet első fokon, 2003. november 17-én jogerőre emelkedett; a bíróság - a Be. 259. § (1) bekezdésére utalással - a részletes indokolást mellőzte.

Az ítéleti tényállás a személyi körülményeket érintő változásként rögzíti, hogy a terhelt Budapesten él és dolgozik. Próbaidős üzletkötő egy magazinnál. Havi jövedelme pontosan nem állapítható meg, albérletben lakik. Egyik gyermeke autista. A terhelt büntetve volt. Bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette, csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt 1 év börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették.

Az l. pont alatti tényállást a bíróság a korábbival azonosan állapította meg.

A 2. pont alatti pedig a következőképpen módosult:

A terheltet 2002. március 1-jétől 2003. november 7. napjáig összesen 360 000 forint tartásdíj-fizetési kötelezettség terhelte. E fizetési kötelezettségének - önhibájából adódóan - csak részben és természetben tett eleget. A terhelt 2002. március 1-jétől kezdődően ruhákat és különböző tárgyakat vásárolt a gyermekeknek, a kisebbiket nyaralni is elvitte, és ezzel kb. 125 000 forinttal - a sértett által elismerten - hozzájárult a gyermekek tartásához. Erre tekintettel a hátraléka hozzávetőleg 235 000 forint.

A városi bíróság ítélete ellen, a terhelt javára, a Be. 405. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

Indokai szerint az ítélet meghozatalára a Be. 549. § (4) bekezdésében foglalt súlyosítási tilalom megsértésével került sor, miután annak feltételei a jelen ügyben nem állottak fenn.