A Kúria Jpe.60023/2022/7. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. § (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Bartal Géza, Bartkó Levente, Csák Zsolt, Darák Péter, Domonyai Alexa, Dzsula Marianna, Farkas Attila, Fekete Ildikó, Hajnal Péter, Harangozó Attila, Kovács András, Kovács Zsuzsanna, Kurucz Krisztina, Nyírőné dr. Kiss Ildikó, Patyi András, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tánczos Rita, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

A bérbeadó hibásan teljesíti a bérleti szerződést, ha a bérelt dolog a bérlő részére történő átadásakor, illetve a bérleti jogviszony fennállása alatt nem rendelkezik a szerződésben és a jogszabályokban meghatározott kellékekkel, a szerződésszerű használatra nem alkalmas.

***********

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.I.60.023/2022/7.

A felperes: a felperes neve

(a felperes címe.)

A felperes képviselője: Dr. Sarkadi Erika ügyvéd

(a felperes képviselőjének címe)

Az alperes: az alperes neve

(az alperes címe.)

Az alperes képviselője: Dr. Nagy Gabriella Katalin ügyvéd

(az alperes képviselőjének címe.)

A per tárgya: kártérítés megfizetése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma:

Pfv.III.21.020/2021/8. számú közbenső ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az alperes jogegységi panaszát elutasítja.

A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Indokolás

A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek 2005. január 17-én határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződést kötöttek egymással, amelynek alapján az alperes a tulajdonát képező helyiség neve-i helyrajzi szám helyrajzi számú, ténylegesen a cím alatti ingatlanban elhelyezkedő üzlethelyiséget havi 40.000 forint bérleti díj ellenében bérbe adta a felperesnek. Az épület további helyiségei (számítógépüzlet, szerviz, műhely, raktár stb.) a tulajdonos alperes használatában maradtak. A felperes az általa bérelt helyiségben 2015. június 28-ig fehérneműüzletet működtetett.

[2] 2015. június 28-án az épületben, a számítógépüzlet szervizhelyiségében tűz keletkezett, amelynek következtében a többi helyiségben, köztük a felperes bérleményében a koromlerakódás és a füst károsodást okozott.

[3] A megye neve Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyiség neve-i Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a 2016. február 5-én kiállított tűzvizsgálati jelentésében a tűz keletkezésének helyeként a számítógépüzlet szervizhelyiségét jelölte meg azzal, hogy a tűz keletkezésének oka ismeretlen.

[4] A felperes módosított keresetében 8.458.381 forint kártérítés és annak 2015. június 28-tól számított késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az általa bérelt üzlethelyiségben tárolt árukészlet az alperesnek felróható okból keletkezett tűz miatt károsodott. Keresetének jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 318. § (1) bekezdését, 339. § (1) bekezdését és 424. § (1) bekezdését jelölte meg. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta kártérítési felelősségének fennállását, érvelése szerint a tűz ismeretlen okból keletkezett.

[5] Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a tulajdonát képező fenti ingatlanban 2015. június 28-án keletkezett tűzeset következtében a felperes által bérelt üzlethelyiségben keletkezett kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

[6] A határozat indokolása szerint a tűz kialakulásához vezető okok feltárása olyan szakkérdésnek minősült, amely tűzvizsgálati és épületvillamossági szakértői kompetenciába tartozott. A perben kirendelt szakértő neve1 igazságügyi tűzvédelmi szakértő és szakértő neve2 igazságügyi épületvillamossági szakértő a tűz keletkezési helyeként egyaránt a szervizhelyiséget jelölte meg. A szakértők következtetését nem cáfolta az sem, hogy a füst először a fehérneműüzletben, nem pedig a szervizhelyiségben jelent meg, erre ugyanis a szakértők megfelelő magyarázatot adtak. A szakvélemények aggályossá tételére az elsőfokú bíróság az alperessel szerződéses kapcsolatban álló biztosítótársaság által beszerzett szakvéleményt és az alperes megbízásából készült magánszakértői véleményt sem találta alkalmasnak, melyek szerint a tűz a fehérneműüzletben keletkezett. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság által közvetlenül a tűzeset után végzett helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv szerint ugyanis a fehérneműüzletben tűz nem volt. Az elsőfokú bíróság rámutatott, az igazságügyi tűzvédelmi szakértő megállapítása szerint a tűz elektromos meghibásodásból alakult ki, az épületvillamossági szakértő szakvéleményéből kitűnően pedig a szervizhelyiség fogyasztásmérőjének áteresztő képességére figyelemmel az elektromos vezetékek keresztmetszete nem volt megfelelő. Az alperes 2010-ben az épület bővítésekor anélkül alakította ki a villamoshálózat új szakaszait, hogy az eredeti vezetékrendszert felújította és az addigi teljesítményt bővítette volna. A tűzeset következtében a felperes által bérbe vett üzlethelyiség a rendeltetésszerű használatra időlegesen alkalmatlanná vált, az üzlethelyiségben tárolt áru, berendezések sérültek. A bekövetkezett kárt a bérbeadó alperesnek a régi Ptk. 424. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel meg kell térítenie.

[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet helyesen, tartalmának megfelelően bírálta el, azon nem terjeszkedett túl. A megállapított tényállást is helytállónak ítélte és osztotta az abból levont jogi következtetéseket is. Hangsúlyozta, hogy a vezetékrendszer üzemeltetése, karbantartása az alperes kötelezettsége volt, a villamosenergia-szolgáltatás biztonságának feltételeiről neki kellett gondoskodnia. A perben kirendelt szakértők aggálytalan szakvéleményei szerint azonban az elektromos rendszer bővítése során az alperes nem kellő gondossággal járt el. A felperes mindezekre figyelemmel a régi Ptk. 310. §-a és 318. § (1) bekezdése alapján alappal tarthat igényt a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítésére.