31996D0413[1]

A Tanács 96/413/EK határozata (1996. június 25.) az európai ipar versenyképességét erősítő közösségi cselekvési program végrehajtásáról

A Tanács 96/413/EK határozata

(1996. június 25.)

az európai ipar versenyképességét erősítő közösségi cselekvési program végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 130. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

(1) mivel az állam- vagy kormányfők az Európai Tanács 1993. december 10-i és 11-i brüsszeli ülésén jóváhagyták a "Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatottság" elnevezésű Fehér könyvet, mint az Európai Unió és tagállamai cselekvéseire vonatkozó feladatmeghatározást, amely támogatja a globális versenyképességen alapuló ipari fejlődésre irányuló megközelítést, a növekedés és a foglalkoztatottság tényezőjét;

(2) mivel 1994. április 22-én a Tanács az említett Fehér könyv alapján elfogadta az európai ipar versenyképességének fejlesztéséről hozott következtetéseket;

(3) mivel a 1994. szeptemberi bizottsági közlemény alapján a Tanács elfogadta az 1994. november 21-i állásfoglalást [4] a közösségi ipar versenyképességének erősítéséről, amely különösen azt hangsúlyozta, hogy a tartós gazdasági növekedésnek és az új munkahelyek teremtésének előfeltétele a Közösség versenyképes innovatív ipara; mivel a versenyképesség keretfeltételeit és a versenyt úgy kell tökéletesíteni, hogy az Európai Unió továbbra is olyan vonzó üzleti helyszín maradjon, amely új cégek alapításához és új munkahelyek teremtéséhez vezet;

(4) mivel a Tanács 1994. október 10-én elfogadta a Bizottságnak a kis- és középvállalkozások, valamint a kézművesipari ágazat érdekében készült integrált programját támogató állásfoglalást;

(5) mivel az Európai Tanács 1995. június 26-án és 27-én cannes-i ülésén nagy érdeklődéssel fogadta a versenyképességi tanácsadó csoport (Ciampi-csoport) jelentését;

(6) mivel az Európai Parlament 1995. június 29-én állásfoglalást fogadott el az Európai Unió ipari versenyképességi politikájáról szóló bizottsági közleményről;

(7) mivel az ipari termelés és szolgáltatások növekvő mértékben egészítik ki egymást; mivel ennek következtében nélkülözhetetlen a versenyképes ipari ágazat létrehozása a szolgáltatási ágazatban történő munkahely-teremtési lehetőségek teljes kiaknázása érdekében;

(8) mivel az energia és távközlés egységes belső piacait ezen ágazatok és általában az ipar versenyképességének gyors megerősítése céljából létre kell hozni;

(9) mivel a gazdasági és társadalmi kohézió és az európai ipar versenyképessége abban kapcsolódik össze, hogy Európa versenyképes piaca hozzá tud járulni a kohézióhoz és a kohézió szélesebb kereskedelmi és földrajzi alapokkal járhat az ipar számára;

(10) mivel az ipari versenyképesség fenntartása és fejlesztése elsősorban üzleti feladat, míg a szükséges feltételek meglétének biztosítása a Közösség és a tagállamok feladata; mivel a Közösségnek és a tagállamoknak, hatáskörükön belül, rendkívül sürgősen meg kell tenniük az ilyen célt szolgáló intézkedéseket;

(11) mivel a műszaki fejlődés felgyorsítása, a piacok világméretűvé tételének növelése, a nemzetközi verseny fokozása és a környezetvédelem fontosságának növekedése nagyobb erőfeszítéseket igényel a gazdasági, politikai és társadalmi felelősök mindegyikétől a szükséges szerkezeti módosítások előmozdítása, többek között a fenntartható fejlődés biztosítása és új munkahelyek teremtése érdekében;

(12) mivel a piac szükségleteinek fokozottabb figyelembevétele a kutatási politika vonatkozásában, valamint az információs társadalom létrehozása területén meghatározó hatással lesz az Európai Unió minden ipari tevékenységére;

(13) mivel a verseny torzulásait el kell kerülni és támogatni kell új piacok feltárását mind a Közösségen belül, mind azon kívül;

(14) mivel az emberi erőforrások, főként szakmai képzés segítségével történő fejlesztése azon szerkezeti módosítások lényeges elemét alkotja, amelyek az ipar versenyképességének fokozásához szükségesek;

(15) mivel tisztázni kell az ipari szférában tett intézkedések jogalapját az Európai Unió ipari versenyképességének politikájáról szóló közleményben bejelentett intézkedések megvalósítása érdekében;

(16) mivel a befektetések stratégiai szerepet játszanak az ipari együttműködés erősítésében, amely - megsokszorozó hatását tekintve - elsődleges eszközt nyújt a társadalmi és gazdasági fejlődésben és a nemzetek egymáshoz közelítésében,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A mellékletben meghatározott cselekvési program iránymutatásait elfogadták az európai ipar versenyképességének erősítése érdekében, amely előfeltétele a tartós gazdasági növekedésnek és új munkahelyek teremtésének, és amely hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézióhoz; a program célkitűzései a következők:

a) a hatóságok ipari szerepének korszerűsítése a vállalkozásokat, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat terhelő kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedések kiküszöbölése érdekében;

b) a zavartalan verseny biztosítása mind a Közösségen belül, mind azon kívül;

c) az ipari együttműködés erősítése;

d) versenyképességi tényezők támogatása az immateriális javak területén.

2. cikk

A Bizottság minden évben jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, amelyben értékeli a kapott eredményeket - ha szükséges - a megfelelő javaslatokkal együtt.

Kelt Luxembourgban, 1996. június 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. Pinto

[1] HL C 308., 1995.11.20., 470. o.

[2] HL C 39., 1996.11.12., 1. o.

[3] HL C 100., 1996.4.2., 14. o.

[4] HL C 343., 1994.12.6., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ IPARI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

Alapvető iránymutatások

1. Az Európai Unió ipari versenyképességi politikájáról szóló közleményben bejelentett kezdeményezések megvalósítása az alábbi területeken:

- immateriális befektetések,

- ipari együttműködés,

- a verseny ipari vonatkozásai,

- a hatóságok szerepének modernizálása.

2. A tanuló társadalom kialakulásának elősegítése, főleg a folyamatos képzés támogatása útján.

3. Az ipari együttműködés fejlesztése a

- közép- és kelet-európai, a balti és a FÁK-,

- a mediterrán és latin-amerikai,

- ázsiai,

- az AKCS- és a dél-afrikai

országokban, az ott kialakult különleges helyzet figyelembevételével.

4. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolat erősítése és elmélyítése főleg a transzatlanti üzleti párbeszéd számára nyújtott támogatás útján.

5. Az illetékes kereskedelempolitikai bizottsággal, a nemzeti kormányzatokkal és az iparral együttműködésben adatbázis létrehozása azon akadályokról, amelyekkel az európai országok szembesülnek harmadik országokban, piaconként.

6. Az ipar és szolgáltatások áttelepítési kérdésének vizsgálata és jelentés ennek eredményéről az ipari főigazgatóknak.

7. A belső piac működésének javítása, különösen a szabványosítási eljárás felgyorsítása és a nemzeti kezdeményezések összehangolására irányuló erőfeszítések felerősítése tekintetében annak érdekében, hogy segítsék a társaságokat az Európai Unióban lévő kereskedelmi korlátok leküzdésében.

8. Az ipari tevékenységek és a kapcsolódó szolgáltatások komplementaritásának vizsgálata és javítása.

9. Éves beszámoló az európai ipar versenyképességének fejlődéséről, különösen a "Panorama of European Industry" számára szerzett információk alapján.

10. Rendszeres jelentések az ipari főigazgatóknak e cselekvési program fejleményeiről és a programon a következő években végrehajtandó esetleges módosításokról.

--------------------------------------------------