A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21890/2009/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 343. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.890/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kárpáti Miklós (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Karas Monika (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. január 13. napján kelt, 19.P.26.575/2008/3. számú ítélete ellen az alperes részéről 6. és 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperes által szerkesztett honlapot üzemeltető ...-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperes által szerkesztett ... internetes újság belpolitikai fórumában "..." cím alatt ...-tól szereplő bejegyzésekben olvasható valótlan állítások híresztelése miatt kérte az alperes helyreigazítás közzétételére kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes által sérelmezett közlés a fórumozók által feltett magánjellegű tartalom, amely esetben nem a szerkesztőség tevékenységéről van szó. A hozzászólás nem minősül sajtótevékenységnek, arra a szerkesztőségnek nincs ráhatása, a moderálás keretében a bejegyzések tartalma sem kontrollálható teljes mértékben. Az adott esetben a sajtó-helyreigazításra nincs jogszabályi lehetőség.

Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.419/2008/3. számú határozata folytán megismételt eljárásban meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... internetes újság "..." címszó alatt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt:

"Helyreigazítás: Honlapunk fórumán ...-i kezdettel valótlanul híreszteltük, hogy a ..., vagy annak tagjai, munkavállalói 100 milliós megrendeléseket kaptak volna a ...-tól vagy ...-től. Valótlanul híreszteltük, hogy a ... pénzmosodaként működne".

Kötelezte az alperes által szerkesztett honlap üzemeltetőjét, hogy fizessen meg a felperesnek 25.000 forint perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 21.000 forint illetéket.

Az ítélet indokolásában hivatkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, a 8. § (1) bekezdésére, a 61. § (1) és (2) bekezdésére, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 3. § (1) bekezdésére, a 20. § a) és b) pontjára.

A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az alperes sajtó-helyreigazítás szempontjából önálló szerkesztőségnek minősül. Úgy ítélte meg, hogy a felperesi igény elbírálásakor az elektronikus szolgáltatásokról, kereskedelmi tevékenységről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak, s miután nem észlelt olyan kizáró rendelkezést, amely a sajtó-helyreigazítás hatályát ne tenné kiterjeszthetővé az internetes újságok fórumaira, a sajtó-helyreigazítás általános szabályait alkalmazva járt el.

A Ptk. 79. § (1) bekezdése, a Ptk. 85. § (1) bekezdése, a PK. 12. és 13. számú állásfoglalás alapján megállapította, hogy a felperes kereshetőségi joga fennáll, mert a sérelmezett részben név szerint megemlített személyek a felperes munkavállalói, illetve vezetői, ezen kívül a felperes működésére vonatkoztak a kifogásolt kitételek. Annak állítása, hogy a felperes pénzmosodaként működik, valamint hogy 100 milliós megrendeléseket kapott volna ...-től, vagy a ...-tól, az elsőfokú bíróság megítélése szerint tényállítás, amelynek valóságtartalmát az alperes nem igazolta. Miután a mástól szerzett értesülés tovább adása, híresztelése is helyreigazítási felelősséget alapoz meg, az elsőfokú bíróság szerint nincs jelentősége annak, hogy az alperes részéről a közölteket másoktól szerzett értesülésként adták tovább, ezért a Pp. 345. § (3) bekezdése alapján a helyreigazítást elrendelte.

Az első fokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Hibásnak tartotta az elsőfokú bíróságnak a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése azon értelmezését, amely szerint a perbeli eset elbírálására kizárta a 2001. évi CVIII. törvény alkalmazhatóságát amiatt, hogy az Ektv. 1. § (4) bekezdése szerint az ítélőtábla értelmezésének megfelelően a törvény hatálya a magánjellegű kommunikációra nem terjed ki. Kiemelte, hogy a magánjellegű közlés az elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű, egyéni közlésre alkalmas kommunikációs eszköz útján tett közlés. Értelmezése szerint ez az email-fiók használatával azonos közlési mód, amikor a közlésnek meghatározott számú, de meghatározható számú címzettje van. A perbeli esetben azonban nem ilyen magánjellegű közlésről van szó, hanem a fórumozók által a tárhely-szolgáltató biztosította felületre bejegyzett közlésről, amelyeket egyértelműen a nyilvánosságnak szántak. Ennek elbírálására az alperes álláspontja szerint az Ektv. előírásait kell alkalmazni. Mivel azonban jelen pert a sajtó-helyreigazítás szabályai szerint kell lefolytatni, az Ektv. alkalmazása nem jöhet szóba. Az alperes kifejtette, hogy a per tárgyát képező közlés helyreigazítási kötelezettség alóli kivonását épp a Ptk. 79. § (1) bekezdése teszi lehetővé. A felperes által sérelmezett tartalom egyértelműen elkülöníthető attól a szerkesztett tartalomtól, amelyet az időszaki lap kritériumával rendelkező internetes újság szerkesztősége előállított. Köztudomású tény, hogy a "..."-on bárki elmondhatja saját véleményét, amelyet szélsőséges esetben a tárhely-szolgáltató köteles moderálni. Ez azonban nem egyenlő azzal a tevékenységgel, amelyet a sajtószerv az időszaki lap szerkesztése és kiadása tekintetében végez.

A sajtóról szóló törvény értelmében csak az tekinthető a sajtó tevékenysége által előállított tartalomnak, amelyek tekintetében a sajtószerv valamilyen tevőleges magatartást tanúsít. A jogsértő tartalomról az alperesi sajtószerv is csak a felperes kérelméből értesült, amikor az már nyilvánosságot kapott, éppen azért, mert az alperesi szerkesztőség magatartásán kívül esett a nyilvánosságra kerülése. Ebben a tekintetben a "híresztelés" klasszikusan vett fogalma sem állapítható meg, ezért a helyreigazítási kötelezettség is kizárt a sajtó-helyreigazítási perek szabályai szerint, figyelemmel arra, hogy az alperes a kifogásolt szöveggel összefüggésben nem végzett szerkesztési tevékenységet.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.

A fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban a tényállást helyesen állapította meg és az arra alapított érdemi döntése is helytálló.