A Kúria Kfv.37297/2020/6. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 97. §, (4) bek., Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (Koordinációs Rendelet) 12. cikk, (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek., 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (Tbj. Vhr.) 27/A. § (6) bek.] Bírók: Bérces Nóra, Farkas Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Ha a hatóság döntése a beszerzett bizonyítékokon és azok értékelésén alapul, a felperes tisztességes hatósági ügyintézést sérelmező állításait a bíróságnak vizsgálnia kell, és nem lehet az ügy érdemében dönteni mindaddig, amíg e lényeges eljárási kérdéseket nem tisztázza.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.VII.37.297/2020/6.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke

Dr. Bérces Nóra előadó bíró

Dr. Farkas Katalin bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Erdei Zoltán ügyvéd

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma:

Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.267/2019/10.

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.267/2019/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékét 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja meg.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A 2004. december 8-án bejegyzett felperesi társaság tevékenységi körében különböző kereskedelmi tevékenység mellett fényképészet és több építőipari tevékenység is szerepel. Az építőipari tevékenységek folytatására a felperes Németországba küldött munkavállalókat az .... A kiküldetéshez igazolta kapcsolt vállalkozásként a jelentős belföldi tevékenységet, és az egyes munkavállalókhoz az A1 jelű nyomtatványokat igényelte meg.

[2] A német hatóság a munkavállalók helyi foglalkoztatásának körülményei tárgyában ellenőrzést végzett, melynek során megállapította, hogy a kiküldött munkavállalók Németországban továbbküldésre kerültek a ...-hoz, és hogy az utasítási jogot nem a kiküldő cég, hanem az ... gyakorolta. A német hatóság a cég által benyújtott könyvelési adatokból megállapította, hogy az ... az egyedüli megrendelő építőipari tevékenységre, belföldön a felperes csak fotós munkákat végez, és a vállalkozás az adott időszakban nem rendelkezett olyan magyarországi tevékenységgel, amely alapján a kiküldetés a szociális rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004. EK rendeletnek (a továbbiakban: EKr1.) és az A1 jelű nyomtatványban rögzített feltételeknek megfelel. A német hatóság az eljárás folytatása mellett jelzéssel élt Magyarország felé a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (a továbbiakban: NEAK), mely szerv 2017. január 5-én értesítette a ...Megyei Kormányhivatalt és javasolta az A1 jelű nyomtatványok kiállítása jogszerűségének felülvizsgálatát, mivel álláspontja szerint megállapítható, hogy az EKr1. 12. cikke szerinti kiküldetés feltételei nem teljesültek, így a munkavállalók biztosítási kötelezettsége Németországban áll fenn.

[3] Az eljárás során a ...Megyei Kormányhivatal ...i Járási Hivatala, mint elsőfokú közigazgatási szerv felhívta a felperest, hogy igazolja a magyarországi építőipari tevékenységéből származó 2014-2016. évi bevételeit, csatolja az ezt alátámasztó iratokat, valamint meghallgatásra került ... ügyvezető is. Az eljárás eredményeként a 2017. május 17. napján kelt ... számú határozatában a ...Megyei Kormányhivatal ... Járási Hivatala megállapította, hogy a felperesi társaság Magyarországon csak fotós munkát végez, építőpari tevékenységet nem, az egyedüli építőipari megrendelője az ..., erre tekintettel a 2014-2016. években kiadott 72 darab A1 jelű nyomtatvány visszavonásáról rendelkezett, és kötelezte a felperest, mint foglalkoztatót, hogy a határozatban felsorolt személyek vonatkozásában kiállított nyomtatványokat - ... és ... kivételével - 15 napon belül eredetben küldje meg.

[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes neve, mint másodfokú közigazgatási szerv a 2017. július 20. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] A felperes a másodfokú közigazgatási határozattal szemben keresettel fordult a bírósághoz, melyben kérte az első- és másodfokú határozatok megsemmisítését. Arra hivatkozott, hogy a határozat a hivatalvezető helyett kiadmányozó személy nevét és hivatali beosztását nem tartalmazta, emellett a határozat érdemi részét is támadta.

[6] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2018. március 13-án kelt 1.M.659/2017/16. számú határozatában a alperes neve által meghozott határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat indokolása szerint a közigazgatási hatóság az eljárása során nem tartotta meg az eljárásjogi rendelkezéseket és olyan súlyos jogszabálysértést követett el, melyet a másodfokú hatóságnak is észlelnie kellett volna, hiszen ahhoz - mivel nem derült ki belőle, hogy ki volt a kiadmányozó - mint semmis, érvénytelen döntéshez semmiféle joghatás nem fűződhetett. E súlyos eljárási szabálysértés miatt nem kerülhetett sor a határozat érdemi részének vizsgálatára. A bíróság felhívta az elsőfokú szerv figyelmét, hogy a megismételt eljárás során a kiadmányozó személyének megfelelő meghatározásával hozza meg új döntését.

[7] A megismételt eljárásban a ... Megyei Kormányhivatal... Járási Hivatala a 2018. május 4. napján kelt ... számú határozatával visszavonta a felperes részére a 2014-2016. közötti időszakban kiadott, a határozatban felsorolt 72 darab A1 jelű nyomtatványt, és kötelezte a felperest arra, hogy a kiállított nyomtatványokat - ... és ... kivételével - a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül eredetben küldje meg. A határozat indokolása utalt a német hatóság ellenőrzésére, mely szerint a vizsgálat során meghallgatott személyek egyike sem tudta leírni a felperesi cég magyarországi tevékenységét, és egy kivétellel német munkaszerződéssel is rendelkeztek. Hat foglalkoztatottról megállapították, hogy külföldi munkavállalásuk előtt a felperesnél építőipari munkát nem végeztek. A NEAK nyilvántartása alapján megállapításra került az is, hogy a kiküldött munkavállalók jelentős részben heti 10 óra munkaidővel kerültek bejelentésre az állami adóhatóság felé, majd a kiküldetés megkezdését követően munkaidejüket heti 40 órára módosították. A kiküldött munkavállalók továbbfoglalkoztatása nem valósult meg, amely ellentétes a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tbj.vhr.) 24. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakkal. A határozatban megnevezett munkavállalókat kizárólag németországi kiküldetés céljából vette fel a felperes, így az EKr1. 12. cikk (1) bekezdése, valamint a 987/2009. EK rendelet (a továbbiakban: EKr2.) 14. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a kiküldetés feltétele nem teljesült. A felperes Magyarországon a vizsgált időszakban elsősorban fotós munkákat végzett, építőipari tevékenységére vonatkozóan 2014-2016. évi számlákat nem tudott bemutatni. Bár a felperes kapcsolt vállalkozásként igazolta a jelentős belföldi tevékenységet az A1 jelű nyomtatványok igénylése során, azonban ez nem mentesíti őt az azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó belföldi tevékenység alól, amelyről a foglalkoztató nyilatkozni köteles a Tbj.vhr. 24. § (2) bekezdés f) pontja értelmében. Ezen felül a német hatóság megállapítása szerint a kiküldött munkavállalók a kiküldetés szerinti ...-tól más céghez, a ...-hoz továbbküldésre kerültek Németországban, amely ellentétes a Tbj.vhr. 25. § (6) bekezdés bd) pontjával, és az utasítási jogot sem a kiküldő cég, hanem az ... gyakorolta. A továbbküldés megállapítása a német hatóságok kompetenciája, melyet helyszíni szemlék során vizsgálnak, a megállapításokat a küldő ország hatóságainak el kell fogadniuk az európai rendeletek szabályai szerint.