BH 1996.4.196 I. A szomszéd építkezésével kapcsolatos kártérítés megállapítása [Ptk. 100. §, 339. § (1) bek.].

II. A szakértői vélemények között mutatkozó lényeges eltérés feloldásának elmulasztása az ítéletet megalapozatlanná teszi [Pp. 177. § (1) bek., 182. § (3) bek.].

A peres felek két teljesen önálló ingatlan-nyilvántartási egységet alkotó ingatlanai H. belterületén a fürdőtől 300 méterre, frekventált környezetben helyezkednek el. Az ingatlanok, azok utcafronti szélességének elégtelen volta miatt szabadon álló családi házas beépíthetőségre nem voltak alkalmasak, így a közös telekhatár szerinti választóvonallal azokon ikerlakásos építés történt az 1960-as években. Az ikerépület mindegyike kétszintes, az alapterületük közötti különbség 4 m2, a felépítménnyel a telkek kialakult beépítettsége hozzávetőlegesen 14%-os volt. A jelenlegi beépíthetőségi százalék az érvényben lévő városrendezési terv szerint 30%-os.

A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy az alperesek engedélyezett építési terv alapján a meglévő felépítményüket úgy bővítették, hogy a bővítményt változatlanul két szint kialakításával a közös telekhatár mellett tűzfal emelésével hozták létre, az engedélyezett tervtől részben eltérő módon és mintegy 4%-kal túllépve az ingatlanuk beépíthetőségét. A bővítményre a fennmaradási engedélyt megkapták.

Megállapította továbbá a bíróság, hogy az alpereseknek ez az építkezése a felperesek ingatlan ikerfelépítményének a bővítését nem akadályozza, annyiban befolyásolja azonban, hogy az esztétikai hatás megőrzése, az ikerjelleg megtartása az alperes tűzfalához kapcsolódó kétszintes építkezést feltételez.

A másodfokú bíróság az általa kirendelt V.-i Igazságügyi Szakértői Iroda által előterjesztett szakvélemény megállapításainak elfogadása mellett az alperesi épület tűzfalával kialakított szélzug- és porzughatás kiküszöbölési költségét 150 000 forintban, az építkezés miatt megbontott csatornarendszer károsító hatásának javítási költségét 50 000 forintban, míg a felperesi ingatlan értékcsökkenését a megállapított forgalmi érték 15%-aként 825 000 forintban határozta meg. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a környék beépítettsége családi ház jellegű, az országos üdülőkörzetben a környék jellege meghatározó. Az alperesi toldaléképület olyan magasságú és mértékű, amely mellett az eredeti épület ikerjellege teljesen megszűnt, az alperesi toldaléképület tömeghatása teljesen megszűnt, az alperesi toldaléképület tömeghatása pedig a felperesi épület jellegét teljesen megváltoztatta, a felperesi udvar használatát, beépíthetőségét rendkívüli mértékben hátrányosan befolyásolja. Ehhez képest a Ptk. 100. §-ára figyelemmel a Ptk. 339. §-a alapján az alpereseket a fenti három tétel összegzéseként 1 025 000 forint megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet megváltoztatása és a felperesi kereset teljes elutasítása iránt.

A felperesi ellenkérelem a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem részben és a következők szerint alapos.