A Debreceni Ítélőtábla Gf.30695/2015/6. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 18. §, 93. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Madarász Anna, Riczu András

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék G.40080/2015/10., Debreceni Törvényszék G.40080/2015/12., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30695/2015/6.*, Kúria Gfv.30779/2016/1. (BH 2017.8.268)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf. III. 30.695/2015/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Gondola Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Gondola Zsolt Zoárd ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Tatár László Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Tatár László ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 2015. szeptember 29. napján kelt, a 2015. november 18. napján kelt 3.G.40.080/2015/12. számú kijavító végzéssel kijavított 3.G.40.080/2015/10. számú ítélete ellen a felperes részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a 2016. március 08. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy a fellebbezésen le nem rótt 48 000 (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6350 (Hatezer-háromszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság a 10. sorszámú, a 12. sorszámú kijavító végzéssel kijavított ítéletével elutasította a felperesnek az alperessel szemben, jognyilatkozat pótlása iránt előterjesztett keresetet, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek bruttó 12 700 Ft perköltséget.

Megállapította, hogy a feljegyzett 36 000 Ft összegű eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint a perben nem álló J-B. Betéti Társaság beltagja és egyben üzletvezetője a felperes, kültagja pedig az alperes. A Bt. 2009. december 29. napjától hatályos létesítő okiratának 9. pontja értelmében a tagok gyűlésén a felperest 99, az alperest 1 szavazat illeti meg, míg a szerződés 12. pontja szerint a társaság nyereségéből is ugyanilyen arányban részesednek a tagok.

A felperes 2015. február 13. napjára, majd 2015. március 13. napjára, legutóbb 2015. május 22. napjára összehívta a tagok gyűlését annak érdekében, hogy a betéti társaság társasági szerződését módosítsák az új Ptk. hatálya alá való áttérés érdekében.

A taggyűléseken a tagok nem tudtak megállapodni a társasági szerződés módosításában. Az alperes módosítani szerette volna a társasági szerződés 9. és 12. pontjainak a rendelkezéseit akként, hogy a vagyoni betéte arányában (50 %-ban) kívánt részesedni a szavazati jog gyakorlása és a nyereség felosztása körében is, a felperes viszont ragaszkodott a korábbi részesedési arányhoz.

Az alperes 2015. március 18. napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a betéti társasággal szemben, a felperes pedig keresetet terjesztett elő, amelyben a 2015. május 22-ei tagok gyűlésén előterjesztett társasági szerződésmódosítás kapcsán kérte az alperes, mint kültag aláírásának a pótlását, illetve a társasági szerződésmódosításhoz szükséges alperesi nyilatkozat pótlását.

Keresetében előadta, hogy a társasági szerződés módosítása a Ptké. 12. §-a szerint kötelező, annak elmaradása esetén a cégbíróság megszünteti a betéti társaságot.

Az alperes azonban a szavazati és a nyereség felosztási arányok megváltoztatásához kötötte a szavazatát és aláírását, ezzel arra kényszeríti a felperest, hogy a társaság fennmaradása érdekében a gazdasági érdekeivel ellentétes változtatásokat is elfogadjon. Az alperes visszaél azzal, hogy a törvény a társaság megszüntetését helyezi kilátásba az új Ptk. hatálya alá való áttérés elmaradása esetén, jogait jogellenesen gyakorolja, aláírási és szavazati jogával visszaél a Ptk. 1:5. § (1) bekezdése szerint. Az alperes magatartásával különös méltánylást igénylő magánérdeket sért, mert a felperest akarata ellenére fosztja meg a szavazati jogától és a nyereségfelosztás módjának változtatásával a tulajdonától is.

Mivel más úton az érdeksérelem nem hárítható el - ugyanis kétszemélyes társaságnál a kizárás jogintézménye sem alkalmazható -, ezért az alperes nyilatkozata a bíróság által pótolható.

Az alperes ellenkérelme a felperesi kereset elutasítására, és a felperes perköltségviselésére kötelezésére irányult.

Álláspontja szerint a társasági jogi jogviszonyokban kizárt a Ptk. 1:5. § (2) bekezdése alapján a jognyilatkozat pótlása. Erre csak a jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása esetén kerülhet sor, a perbeli esetben pedig a jogszabály nem kívánja meg az alperestől a felperes által kívánt tartalmú szerződésmódosítást.

Hivatkozott a bírósági gyakorlatra, amely szerint a bíróság szerződéskötési akaratot nem pótolhat, és a szerződéskötés megtagadása nem minősül joggal való visszaélésnek. A jognyilatkozat pótlásának általános szabályaival szemben a betéti társaság speciális szabályainak kell érvényesülniük, a társasági szerződés módosítása pedig betéti társság esetében csak valamennyi tag egyhangú szavazatával történhet meg.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant utasította el.

Az elsőfokú bíróság a keresetet az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) és a 2006. évi IV. törvény (Gt.) 2014. március 14. napján hatályos rendelkezései szerint bírálta el, tekintettel arra, hogy a betéti társaság nem tért át az új Ptk. hatálya alá.

A 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 9. § (3) bekezdésének és 12. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján megállapította, hogy a peres feleknek 2015. március 15. napjáig együttműködve kellett volna módosítaniuk a társasági szerződésüket akként, hogy az tartalmilag megfeleljen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásainak. Mivel a jogszabály nem tartalmaz speciális jogkövetkezményt az áttérést elmulasztó társaságokkal szemben, ezért a Ctv. rendelkezései szerint a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni ebben az esetben, amely jelenleg az alperes kérelmére folyamatban is van.

A törvényességi felügyeleti eljárás alatt a feleknek együtt kell működniük a betéti társaság társasági szerződésének az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módon történő módosítása érdekében, ellenkező esetben végső soron a cég megszűntnek nyilvánítására és kényszertörlésére kerül sor.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 18. § (1) bekezdése, valamint a 93. § (5)-(6) bekezdései szerint betéti társaság esetében valamennyi tag egyhangú határozatával meghozott határozattal kerülhet sor a társasági szerződés módosítására, és a szerződésmódosítást valamennyi tagnak alá kell írnia.

Az elsőfokú bíróság a BH 1994/610. számú eseti döntésben kifejtett, következetes bírósági gyakorlatot követve kifejtette, hogy a gazdasági társaság társasági szerződésének módosítása nem tartozik bírósági hatáskörbe, mivel a társasági szerződésmódosítás szabályait a Gt. rendezi, és így a Ptk., mint háttér jogszabály rendelkezései nem irányadóak az adott kérdés rendezésére. A bíróság szerződéskötési akaratot nem pótolhat, ezért fel sem merülhet a szerződéses jognyilatkozatnak a Ptk. 5. § (1) és (3) bekezdései alapján történő, ítélettel való pótlása.