A Fővárosi Ítélőtábla Bf.168/2013/6. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 282. §, 361. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 372. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sárecz Szabina Martina

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.168/2013/6.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2014. év február hó 6. napján I. r. vádlott távollétében megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt az I.r.vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2013. év február hó 19. napján kelt 8.B.397/2010/53. számú ítéletét I. r. vádlottal szemben megváltoztatja.

A vádlott kereskedelmi és birtoklási típusú cselekményeit a 2012. évi C. tv. 176. § (1) bekezdésének III. tételébe ütköző, és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének minősíti, a halmazatra utalást mellőzi.

A vádlott a büntetése kétharmad részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r. vádlottal szemben helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült 8.880 (nyolcezer-nyolcszáznyolcvan) forint bűnügyi költséget I. r. vádlott köteles megfizetni az államnak.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Törvényszék a 2013. február 19. napján kelt 8.B.397/2010/53. számú ítéletében I. r. vádlottat a Btk. 282/A. § (1) bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntette és a Btk. 282. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pontja szerinti kábítószerrel visszaélés vétsége miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt azzal, hogy egy napi szabadságvesztésnek négy napi házi őrizet felel meg. Rendelkezett a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, azok elkobzásáról, valamint az ugyancsak lefoglalt 4 db 100 Euro-s bankjegy vagyonelkobzásáról. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 773.717 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, ellen I. r. vádlott védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentés és téves minősítés, egyebekben enyhítés végett. Az elsőfokú bíróság ítélete a jogorvoslattal nem érintett II. r. vádlott tekintetében a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.458/2010/3. számú átiratában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást megalapozottnak, abból a bűnösségre vont következtetést okszerűnek fogadta el. Indítványozta azonban a védelem által az elsőfokú eljárásban becsatolt véleményt jegyző két szakértő meghallgatását a másodfokú tárgyaláson a vádlott kábítószer-függősége tekintetében.

A másodfokú bíróság nem tartotta indokoltnak az indítvány teljesítését, ezért a Btk. 361. §-a szerinti nyilvános ülésen bírálta el a védő fellebbezését, aki a jogorvoslatot enyhítés végett tartott fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletét megalapozottnak fogadta el, azonban álláspontja szerint a büntetés kiszabása körében felmerült, a vádlott javára szolgáló körülményekre figyelemmel enyhébb büntetés kiszabása indokolt.

Perbeszédében az ügyész annyiban indítványozta megváltoztatni az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy a vádlott cselekményét az új Btk. rendelkezéseinek megfelelően, a 2012. évi C. törvény szerint minősítse a másodfokú bíróság.

----- o -----

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt a Be. 348. § (1) és 349. § (1) bekezdése alapján csupán a fellebbezéssel érintett I. r. vádlott tekintetében bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárását. Ennek során figyelemmel volt a Be. XXV. fejezetében szabályozott, a távollevő terhelttel szemben folytatott eljárás bírósági szakára irányadó speciális rendelkezésekre.

A Fővárosi Törvényszék az ügy felderítési kötelezettségének is eleget tett, az elsőfokú tárgyalás keretében foganatosított bizonyítási eljárásban feltárta és értékelési körébe vonta mindazokat a bizonyítékokat, melyek a történeti tényállás megállapítása szempontjából relevánsak. E körben nem tévedett, amikor I. r. vádlott védője által beszerzett, e vádlott függőségét - legalábbis a védelmi álláspont szerint - alátámasztó szakértői véleményt okirati bizonyítékként értékelte. Helytállóan került sor az okiratot elkészítő "szakértők" tárgyalásra történő értesítésére (elsőfokú ítélet 15. oldal első bekezdés), valamint a nyomozóhatóság által bevont szakértőknek az okiratra történő nyilatkoztatására. Szemben a fellebbviteli főügyészség álláspontjával a másodfokú bíróság nem látott okot az okirati bizonyítékot jegyző szakértők másodfokú meghallgatására, mivel véleményüket az elsőfokú bíróság helytálló indokok alapján nem fogadta el és mellőzte a vádlott függőségének megállapítását. Erre tekintettel a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a jogorvoslati eljárásban tárgyalás kitűzését és nyilvános ülésen bírálta el az ügyet. Tekintettel arra, hogy a másodfokú nyilvános ülésen az ügyész nem tartotta fenn a bizonyítási indítványát, így annak elutasításáról sem határozott a másodfokú bíróság.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem csupán a vádlott függősége, hanem a tényállás egyéb részében sem tévedett, amikor mind a forgalmazási, mind a fogyasztási típusú elkövetési magatartását rögzítette I. r. vádlottnak (1 - 2. pontok). Az 1. pontban írt tényállás tekintetében helytállóan rendelte el a lefoglalt kábítószer ún. totál THC tartalmának vizsgálatát, melyre figyelemmel a hatóanyag-tartalom módosulása folytán a tényállás és a minősítés is I. r. vádlott javára változott a vádhoz képest.

Az előbbi indokokra is figyelemmel az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozottan, a Be. 351. § (2) bekezdés a - d) pontjában írt hibáktól és hiányosságoktól mentesen állapította meg.

----- o -----

A helyesen megállapított tényállásból okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság I. r. vádlott bűnösségére és cselekményeit - az ítélete meghozatalakor - helyesen minősített a bűncselekmény elkövetése idején hatályos Btk. szerint. Tévesen hivatkozott ugyanakkor az elsőfokú bíróság arra, hogy csupán a kábítószer "átadása" lenne megállapítható a cselekmény minősítésekor (18. oldal 2. bekezdés). Ezzel szemben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a kábítószernek nem csupán a fogyasztás céljából történő átadása valósult meg, hanem az egyszerre nagyobb tételben átadott kábítószer forgalomba hozatala történt a vádlott részéről. E helyes megállapításhoz szükséges tényeket az elsőfokú bíróság maga rögzíttette a tényállás 1. pontjának utolsó mondatában: