A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20777/2011/4. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Pfv.VII.20.777/2011/4.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek, a dr. Feldmájer Lea ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 12.G.41.311/2009. szám alatt indult perében a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.630/2010/3. számú részítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A felek 2006. november 25-én két vállalkozási szerződést kötöttek. Az egyik szerződés az alperes által meghatározott egyes internetes portálok megvalósítására, míg a másik internetes portálok üzemeltetésére irányult. Az üzemeltetési szerződést a felek határozott - 2007. február 1-től 2009. január 31-ig terjedő - időtartamra kötötték. A szerződés 3.3. pontja szerint a szerződés a hatályának lejártát követően automatikusan határozatlan idejűre módosul, ha a szerződő felek bármelyike a szerződés hatályának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal írásban nem értesíti a másik felet, hogy nem kívánja a szerződést meghosszabbítani. A szerződés értelmében a felmondási idő a szerződésnek határozatlan idejű szerződéssé alakulása estén 90 nap. A szerződés 4.4. pontja rendelkezik arról, hogy a felek a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozataikat írásban kötelesek megtenni. Írásban tett nyilatkozatnak számít a postai küldeményként a másik fél értesítési címére juttatott levél, továbbá a személyesen vagy futár útján átadott küldemény is akkor, ha azt a címzett igazoltan átvette.

Az alperes 2008. október 20-án kelt - október 22-én postára adott - levelében közölte a felperessel, hogy nem kívánja a szerződést meghosszabbítani. A levél kézbesítését a postai kézbesítő 2008. október 28-án megkísérelte, azonban a felperes a székhelyén nem volt nyitva, így a postás csupán értesítőt hagyott a kézbesítés megkísérléséről. A letéti idő alatt a felperes kérte a küldemény ismételt kézbesítését, amely - a szerződésben előírt, a szerződés lejártát megelőző 90 napos határidőn (2008. november 1-jén) túl - 2008. november 6-án került kézbesítésre. Az alperes 2008. október 31-én futárszolgálat segítségével is megkísérelte a felperes részére kézbesíteni a nyilatkozatát, azonban a kézbesítő 2008. október 31. napján 11.51 perckor a felperes székhelyén átvételre jogosult személyt nem talált, ezért a küldeményt a postaládába helyezte. Az alperes ugyanezen a napon e-mail útján is jelezte a felperes felé, hogy a szerződést meghosszabbítani nem kívánja.

A felperes kereseti kérelmében az üzemeltetési szerződés alapján 5.985.000 forint + ÁFA és járulékai, míg a megvalósítási szerződés alapján 4.000.000 forint + ÁFA megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a szerződésben megjelölt módon a szerződés lejártát 90 nappal megelőzően nem közölte, hogy a szerződést nem kívánja meghosszabbítani, így az határozatlan időtartamúvá alakult, és a 90 napos felmondási időre a vállalkozói díj őt megilleti.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy a szerződést a megfelelő időben felmondta.

A bíróság jogerős részítéletével a felperesnek az üzemeltetési szerződéssel kapcsolatos kereseti kérelmét elutasította. A bíróság nem fogadta el a felperes azon előadását, miszerint az alperesnek a szerződés megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát a szerződésben kikötött határidőn túl vette át, így a szerződésük automatikusan átalakult határozatlan idejűvé. A jogerős ítélet indokolása szerint az, hogy a felperes csupán 2008. november 6-án vette át - az egyébként kellő időben részére megküldött küldeményt - az alperes terhére nem eshet.

A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes kellő módon - a posta által kiadott igazolással - bizonyította, hogy a felperes részére a szerződés meghosszabbítási szándékának hiányát tartalmazó küldeményt a posta 2008. október 28-án, vagyis a szerződésben megjelölt határidő előtt megkísérelte kézbesíteni, csupán a felperes székhelyén átvevő személy hiányában ez sikertelen maradt. A jogerős ítélet értelmében az a körülmény, hogy a felperes még a határidő lejárta előtt nem vette át a küldeményt, hanem annak ismételt kézbesítését kérte, a felperes érdekkörébe eső ok.

A bíróság megállapította, hogy az alperes futárszolgálat útján is megkísérelte a nyilatkozatát eljuttatni a felpereshez, amely azért nem járt sikerrel, mert a felperes székhelyén a futár nem talált olyan személyt, aki a küldeményt átvette volna. A másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésére utalva kifejtette, hogy a gazdálkodó szervezettől elvárható gondosság, hogy a székhelyén mindig legyen olyan személy, aki a gazdálkodó szervet részére szóló küldemény átvételére jogosult. Az a körülmény, hogy a felperes erről nem gondoskodott, nem eredményezheti azt, hogy az egyébként kellő időben, a szerződésben előírt módon, az alakiságok megtartása mellett részére megküldött küldemény kézbesítésének sikertelensége miatt az alperes által meghosszabbítani nem kívánt szerződés határozatlan idejűvé váljon. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy e körben nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felperesi gazdasági társaság ügyvezetőjének - aki egyben a társaság többségi irányítását biztosító befolyással rendelkező tagja - F. Zs.-nak egyben a lakóhelye is a cég székhelyeként megjelölt cím. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy a felek a szerződéses nyilatkozataik megtételére a szerződésükben szigorú alakiságokat kötöttek ki. Erre figyelemmel mindegyik félnek - így a felperesnek is - gondoskodnia kellett volna arról, hogy a szerződésben előírt alakiságok megtartása mellett a nyilatkozatok átvételére mindenkor készen álljon.

A jogerős részítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, elsődlegesen a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását, míg másodlagosan a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős részítélet sérti a Ptk. 4. § (4) bekezdését, a 200. § (2) bekezdését, a Ctv. 7. § (1) bekezdését, a 79/2004. (IV.19.) Kormány rendeletet, a Pp. 253. § (3) bekezdését, a 163. § (1) bekezdését, és a 3. § (3) bekezdését.

Érvelése értelmében a vállalkozási szerződés 3.4. pontja értelmében a nyilatkozatokat írásban kellett előterjeszteni postai úton, futár útján vagy személyesen, és azok az átvételi elismervényen szereplő időpontban minősülnek kézbesítettnek. Szerinte az alperes kizárólag azt állította, hogy a nyilatkozatát a határozatlanná alakulás feltételül szabott időpontot megelőzően postára adta, illetve futár útján is megkísérelte a részére eljuttatni, amire azonban a szerződés által előírt határidőn belül nem került sor. Idézte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. §-át, amely a székhely fogalmát határozza meg. Szerinte egy társaságnak nem kötelessége, hogy kizárólag a székhelyén működjön állandó jelleggel, folyamatos jelenlét mellett. Előadta, hogy a székhelye a törvényi feltételeknek megfelel, a levelek átvétele a székhely címén biztosított, és a vezető tisztségviselője a küldemény átvételéről gondoskodott is. Arra hivatkozott, hogy a törvény rendelkezéseinek megtartásával járt el, és részére sem jogszabály, sem szerződés nem írt elő olyan kötelezettséget, amely szerint a nyilatkozatok átvételére mindenkor készen kell állnia. Szerinte a bíróság a Ptk. 4. § (4) bekezdésének alkalmazásával olyan többlet-kötelezettséget kíván a terhére róni, amely aránytalan.