BH 2008.4.87 I. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés folytán közvetlenül jogot szerzett féllel szemben a törlési kereset alapos, a bíróság az ítéletében - érvénytelenség címén - a bejegyzés törlését és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását rendeli el; az érvénytelenség okának megjelölése az ítélet indokolására tartozik.

II. A további jogszerzők esetében a törlés elrendelésének alapja az ingatlan-nyilvántartási elődjük javára szóló bejegyzés érvénytelensége, melynek folytán a javukra szóló bejegyzés is megdől, ezért az általuk kötött jogügylet érvényességét a bíróság a törlési perben nem vizsgálja. A további jogszerzők - külön perben - a saját jogelődjük ellen általában a teljesítés lehetetlenné válásának szabályai szerint érvényesíthetik igényeiket.

III. Ha a további jogszerzés az érvénytelen bejegyzéstől független, az Inytv.-nek a közvetlen szerzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptk. 237. §, 312. §, Inytv. 62. §, 63. §].

A perbeli ikerházas ingatlan 6/24 tulajdoni illetősége 1987 óta a felperes tulajdona, az ingatlan 6/24 részét az I. r. alperes az 1996. április 2-ai árverésen vásárolta meg és abból 3/24 eszmei hányadot 1996. június 30-án eladott a II-IV. r. alpereseknek. Az V-VII. r. alperesek különböző arányokban az ingatlan további 12/24 részének tulajdonostársai, és az évtizedes megosztás alapján az ikerépület másik felét az ahhoz tartozó kertet és melléképületeket használták.

A felek között korábban folyamatban volt közös tulajdon megszüntetése iránti perben a bíróság másodfokon hozott ítéletével a felperes 6/24 illetőségét - általa lakott értéken - az ingatlan egészéhez viszonyított 5/24 részben az I. r. alperes, 1/24 részben pedig a II. r. alperes tulajdonába adta 8 118 559, illetve 1 623 712 forint megváltási ár ellenében. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetése a jogerős ítélet alapján megtörtént.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban azonban a jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a per ottani felperesei a keresettől elálltak és a bíróság a pert megszüntette anélkül, hogy rendelkezett volna az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításáról.

Eközben, illetőleg mindezek után az I-IV. r. alperesek egymással és a jelen perbe bevont további alperesekkel csereszerződést kötöttek, a közös tulajdonú ingatlant társasházzá alakították, majd azt megszüntették, a szomszédos ingatlan bevonásával telekalakítást végeztettek, az ingatlant részben értékesítették, majd a társak egy része a tulajdoni illetőségeit elcserélte.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság rendelje a hatályon kívül helyezett jogerős ítéleten alapuló és azt követő ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlését. Keresetét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §-ának (1) bekezdésére alapította.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította; a másodfokú bíróság az ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a korábbi per megszüntetése következtében alapját vesztette az az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, amellyel a földhivatal a felperes illetőségére közös tulajdon megszüntetése jogcímén az I. és II. r. alperesek tulajdonjogát bejegyezte. A felperes azonban a keresetében nem kérte a további jogszerző alperesekkel szemben a 2001. június 20. napján kelt csereszerződés és az azt követően megkötött valamennyi szerződés, illetve megállapodás érvénytelenségének megállapítását, jóllehet a földhivatali bejegyzések ezeken a további szerződéseken alapultak. A bejegyzés törlésére irányuló kereset jogalapját annak a szerződésnek az érvénytelensége teremti meg, amelynek alapján a bejegyzésre sor került, ezért a felperesnek keresetet kellett volna előterjesztenie a későbbi jogügyletek érvénytelenségének megállapítására és amelynek függvényében kerülhetett volna sor a bejegyzések törlésére. A jogi képviselővel eljáró felperes azonban ilyen tartalmú keresetet nem terjesztett elő, ezért önmagában a földhivatali bejegyzések törlésére irányuló keresetet nem találta alaposnak.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint a korábbi per megszüntetése következtében nincs olyan jogerős döntés, amely szerint a felperes nem tulajdonosa a perbeli ingatlannak, ezért a jelen perben nem kellett vizsgálni az alperesek rosszhiszeműségét, ugyanakkor a felperes a jogügyletek érvénytelensége címén kérhette a törvénysértő bejegyzések törlését. Kétség nem férhet ahhoz, hogy lehetetlen szolgáltatásra irányultak az alperesek közötti megállapodások, így azok semmisek. Mindezekre figyelemmel mindkét fokú ítéletének hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte.

Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.