A Fővárosi Törvényszék Bf.10131/2017/5. számú határozata testi sértés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. §, 164. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 352. §, 361. §, 372. §] Bírók: Albertné dr. Lackner Gertrúd, Balázs Márta, Vizin Anita

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

22.Bf.10.131/2017/5.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. december hó 5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A testi sértés vétségének kísérlete miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. május hó 12. napján kelt 16.B.11.411/2016/20. számú ítéletét megváltoztatja.

A bíróság megállapítja, hogy a vádlott erőszakos többszörös visszaeső.

Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

A vádlott személyazonosító okmányának száma: ....

A vádlott tartózkodási helye: cím1.,

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

INDOKOLÁS:

A kerületi bíróság az ítéletében vádlott neve vádlottat a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 90 nap elzárásra és 312 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett a közérdekű munka esetleges átváltoztatásáról, továbbá kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést az indok megjelölése nélkül.

A Fővárosi Főügyészség ... számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva indítványozta az ítélet helyben hagyását.

A nyilvános ülésen a védő kifejtette, hogy álláspontja szerint erősen kétséges a sértetti vallomás, és a sértetti oldalon felbukkanó személy1 tanúnak a vallomása, mert ő is a sértettel ellentétes nyilatkozatot tett, ennek felismerése után a bíró ezt nem oldotta fel. A sértettet ért bántalmazás tekintetében egy biccentés vagy egy arcra mért pofon, suhintás volt a vád tárgya. A két személy vallomása között különbség volt, hogy történt-e ilyen cselekmény, vagy sem.

A bűnösségi körülmények kapcsán hivatkozott arra, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. A vádlott előadása arról szólt, hogy csak meg akarta ijeszteni a sértettet, toppantott és biccentett a fejével. A vádlott védekezését támasztja alá az is, hogy mivel szemüvegben volt, nem akarta megfejelni a sértettet, mert akkor a betört üveg akár az ő szemét is megsérthette volna, amit nem tudott volna kivédeni. Kérte értékelni a vádlotti akaratot, amely legfeljebb a könnyű testi sérülésre terjedt ki, magatartása inkább a sértett megijesztésére irányult. Egy súlyosabb pénzbüntetést elegendő joghátránynak tartva a büntetés mértéknek enyhítését kérte.

A fellebbezések nem alaposak.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényes eljárás lefolytatását követően meghozott ítéletének tényállása felderített, irathű és helytelen ténybeli következtetéstől mentes volt, azt a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján az iratok, valamint a vádlottnak a nyilvános ülésen tett előadása alapján a vádlott személyi körülményei és előéleti adatai tekintetében az alábbiakkal kellett pontosítani, kiegészíteni.

A vádlott jelenleg az ... Étterem (cím2.) vezetője, ebből havi nettó: 80.000 forint jövedelme származik.