2/2012. (I. 20.) AJB utasítás

az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 30. §-ában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének f) pontjára a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

Alapelvek

1. § Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos):

a) eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg;

b)[1] eljárása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az emberi méltósághoz fűződő alapjog, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint az Ajbtv.-ben meghatározott csoportok jogainak védelmére;

c) vizsgálata során alapvető követelmény a szakszerűség, az objektivitás, és az eljárás ésszerű határidőn belüli lefolytatása;

d) vizsgálatának célja a lehető legteljesebb mértékig megismerni és feltárni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek az alapjogi sérelem fennállásának tisztázásához szükségesek;

e) eljárása során a panaszos érdekeit messzemenőkig figyelembe véve azt a vizsgálati módszert, illetve a törvényben biztosított azon intézkedést kell választani, amely a leginkább szolgálja az ügyfél problémájának megoldását, az alapjogi sérelem orvoslását;

f) eljárása során a vizsgálati módszertanban foglaltakat rugalmasan, az adott ügy sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

II. Fejezet

Az ügyek előzetes vizsgálata

2. § (1) A Biztoshoz érkezett panaszokat előzetesen vizsgálni kell annak megállapítása érdekében, hogy az ügy alkalmas-e érdemi vizsgálatra (a továbbiakban: befogadható). Az országgyűlési biztosok korábbi döntéseire is támaszkodó előzetes vizsgálatnak ki kell terjednie a befogadhatóság valamennyi törvényi feltételére.

(2) Ha az ügy az Ajbtv.-ben meghatározott feltételeknek eleget tesz, érdemi vizsgálatra alkalmasságát meg kell állapítani.

(3) A beadvány befogadhatósága esetén késedelem nélkül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.

3. § A befogadhatóság megállapítása során az Ajbtv.-ben meghatározott feltételeket különös gondossággal és méltányosan kell vizsgálni.

4. § (1) Ha az előzetes vizsgálat megkezdésekor rendelkezésre álló adatok nem elégségesek az eljárási feltételek meglétének vagy hiányának eldöntésére, akkor előkészítő eljárás során be kell szerezni ezeket. Az előkészítő eljárás során a beadványt benyújtó személy megkereshető. Amennyiben az érintett hatóság írásbeli megkeresése szükségessé válik, akkor az eljárás a vizsgálat keretében folyik tovább.

(2) Ha a hatáskör fennállása, vagy az eljárási feltétel teljesülése kétséges, és az előzetes vizsgálat során nem tisztázható - e körülmény jelzése mellett -, az ügyet a Biztos elé kell terjeszteni.

5. § A beadványozót tájékoztatni kell arról, ha beadványa nem felel meg az Ajbtv.-ben meghatározott feltételeknek.

6. § (1) Ha a beadvány nem jogosulttól származik, a beadványt benyújtó személyt fel kell hívni képviseleti meghatalmazásának pótlására. Ha a felhívott személy a meghatalmazást nem csatolja, a beadványt el kell elutasítani, kivéve, ha annak hivatalbóli vizsgálatát - az Ajbtv. rendelkezései alapján - a Biztos elrendeli. Indokolt esetben az elutasító levélben tájékoztatni szükséges a beadványozót annak lehetőségéről, hogy a jogosult nyilatkozhat a beadvány fenntartásáról.

(2) A névtelen beadvány elutasításáról rövid feljegyzést kell készíteni. A névtelen beadvány esetén az Ajbtv. rendelkezései alapján hivatalbóli vizsgálatnak lehet helye.

7. § (1) Az Ajbtv. rendelkezései alapján a nem vizsgálható beadványt, ha van olyan hatóság, amely a vizsgálatra, vagy intézkedésre jogosult, és a beadványt benyújtó személy nem kérte neve elhallgatását, továbbá alapos okkal feltételezhető, hogy ez akaratával megegyezik, a Biztos, vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a hatáskörrel rendelkező hatósághoz átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a címzett hatóság értesítse intézkedéséről.

(2) Abban az esetben, ha az áttételre az (1) bekezdés alapján nem kerül sor, a Biztos a beadványt elutasítja, és a beadványt benyújtó személyt tájékoztatja a jogérvényesítés további lehetőségeiről.

8. §[2] Ha a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz, és ebben olyan új tényeket vagy adatokat közöl, amelyek lehetővé teszik a további eljárást, a beadványt befogadhatóvá kell nyilvánítani. Ennek hiányában a beadványt az Ajbtv.-ben meghatározottak alapján el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.

III. Fejezet

A vizsgálatok általános szabályai

9. § (1)[3] Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket az előzetes vizsgálat alapján befogadott panaszügyekben, a hivatalból indított, valamint az OPCAT Iroda által lefolytatott vizsgálatok során kell alkalmazni.

(2) A hivatalbóli eljárás megindításáról a Biztos az ügy körülményeinek mérlegelésével dönt. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos helyettes (a továbbiakban együtt: Biztos Helyettes) a Biztos hivatalbóli eljárásának megindítását javasolhatja.

10. §[4] (1) A vizsgálat megkezdésekor a panaszost késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálat megindításáról, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az eljárás lefolytatása nincs határidőhöz kötve.

(2) A panaszos a vizsgálat során felkérhető beadványának pontosítására, kiegészítésére, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok megküldésére, egyidejűleg tájékoztatni szükséges arról, ha a válaszadás elmulasztása a Biztos eljárását akadályozza.

(3) A vizsgálati módszert a Biztos választja meg, és erre az ügy tárgya alapján érintett Biztos Helyettes is javaslatot tehet. A biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes maga választja meg a vizsgálat módszerét.

(4) A Biztos a vizsgálata során az Ajbtv.-ben meghatározott általános vizsgálati módszereken túl igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek feltárásához.

(5) A Biztos a vizsgálati módszert a Biztoshelyettesek által kidolgozott szempontrendszerekre és elvi állásfoglalásokra is figyelemmel választja meg.

(6) Egy eljárás keretében több vizsgálati módszer alkalmazására is lehetőség van, az általános és az egyéb vizsgálati cselekmények indokolt esetben több alkalommal is megismételhetőek.

11. § A Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes az Ajbtv.-ben meghatározottak szerint jogosult eljárása során személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, továbbá minősített adatokat kezelni.

12. § (1) Adatkérésre a Biztos, a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes, illetve általános vagy egyedi utasítás alapján az erre feljogosított munkahelyi vezető jogosult.

(2) A válaszadásra megadott határidő nem lehet rövidebb az Ajbtv.-ben meghatározott időtartamnál.

(3) Az írásbeli megkeresésnek tartalmaznia kell:

a) a tájékoztatást a vizsgálat megindításáról;

b) a vizsgálat jogalapjának és a Biztos hatáskörének megjelölését;

c) a tájékoztatást arról, hogy a vizsgálat panasz alapján, vagy hivatalból indult;

d) szükség szerint a panaszos személyére való utalást vagy azt, hogy nevének elhallgatását kérte;

e) a feltett kérdéseket, a beszerezni kívánt dokumentumokat;

f) a válaszadási kötelezettségre való felhívást, valamint a válaszadásra megállapított határidőt;

g) szükség szerint arra vonatkozó törvényi szabály ismertetését, hogy a panaszost a Biztoshoz fordulás miatt nem érheti hátrány;

h) az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapjogot érintő vizsgálatok során felhívást az alkalmazandó - a megosztott bizonyítást elrendelő - eljárási szabályokra.

(4)[5] Az (1)-(3) bekezdés tartalmi elemeit a rövid úton történő megkeresés esetén alkalmazni kell.

13. § Vizsgálat tartására a Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes kérheti fel a hatóságot.

14. § Az adatkérés, illetve a vizsgálat tartására való felkérés írásban, kivételesen rövid úton (telefonon, szóban vagy elektronikus levélben) történhet. A vizsgálat menetével kapcsolatban rövid úton beszerzett információkat írásban rögzíteni kell.

15. § (1) A helyszíni ellenőrzésről, valamint a közmeghallgatáson való részvételről (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálati módszerek) a Biztos vagy a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes dönt. Az ügyintéző indokolt javaslata alapján a főosztályvezető is engedélyezheti a helyszíni ellenőrzés folytatását és a közmeghallgatáson való részvételt a Biztos vagy a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes döntése alapján a helyszíni ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is lefolytatható.

(3) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásával és a közmeghallgatáson való részvétellel az eljárás objektivitása, és a feltárt tények bizonyíthatósága érdekében legalább két munkatársat kell megbízni. Kivételesen indokolt esetben a Biztos vagy a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes - akár rövid úton beszerzett - jóváhagyásával egy munkatárs is megbízható ezen eljárási cselekmények elvégzésével.

(4) Egyes hatóságok esetében - így különösen nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekek miatt - a helyszíni ellenőrzést megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező munkatárs végezheti.

16. § (1) A helyszíni vizsgálati módszerek alkalmazása esetén szükséges a Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes által aláírt megbízólevél kiállítása. A megbízólevél kiállításának mellőzésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a visszásság feltárása, vagy az azzal szembeni fellépés azonnali vizsgálatot igényel. Ebben az esetben a megbízólevelet az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala által kiállított fényképes vizsgálói igazolvány pótolja.

(2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ügyszámot;

b) a helyszíni vizsgálati módszert alkalmazó munkatárs nevét;

c) a hivatali igazolványának számát;

d) az ügy rövid megjelölését;

e) a vizsgálat, illetve a részvétel dátumát.

(3) A megbízólevélen szükség szerint általános jelleggel fel lehet tüntetni a Biztos, valamint a megbízása alapján a nevében az ellenőrzést folytató munkatársat megillető vizsgálati jogosultságot.

(4) A megbízólevelet - amennyiben erre mód van - át kell adni a vizsgálattal érintett szerv képviselőjének. A megbízólevél átadásának időpontját úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálatot ne akadályozza. A vizsgálatban résztvevő munkatárs e minősége felfedéséig nem gyakorolhatja a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó törvényi jogosultságokat. A vizsgálat során azok a tények is felhasználhatók, amelyeket a megbízólevelének bemutatása előtt ismert meg az ellenőrzést végző, illetve a közmeghallgatáson résztvevő munkatárs.

17. §[6] A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálatban részt vevő munkatárs gyakorolhatja az Ajbtv.-ben meghatározott jogosultságokat, valamint a helyszínen - az adatvédelmi szabályok betartásával - kép- és videofelvételt készíthet.

18. § (1) A hatóság munkatársának meghallgatását megelőzően tájékoztatni kell a válaszadás megtagadásának az Ajbtv.-ben meghatározott eseteiről.

(2) A helyszíni ellenőrzésről készült feljegyzésben megfelelően dokumentálni kell annak lefolyását, azonosítható módon fel kell sorolni a meghallgatott személyeket, rögzíteni kell a válaszadás fenti esetben történő megtagadását, valamint össze kell foglalni a tapasztaltakat.

19. § (1) A vizsgált hatóság a vizsgálat során együttműködésre köteles, és elő kell segítenie a Biztos intézkedéseit, valamint a Biztos Helyettes tájékozódását.

(2) Az Ajbtv. szerint hatóságnak nem minősülő szervezet, annak munkatársa, vagy más személy, valamint a vizsgálattal nem érintett hatóság közreműködési kötelezettsége körében írásbeli magyarázat, nyilatkozat, felvilágosítás vagy vélemény (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) közlésére köteles.

(3) Abban az esetben, ha a fenti hatóságok, szervek, személyek az együttműködéssel, illetve közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségeiket megalapozott indok nélkül nem, vagy késedelmesen teljesítik, a Biztos e tényt jelentésében rögzíti és arról az éves beszámolójában tájékoztatja az Országgyűlést és a nyilvánosságot.

20. §[7]

21. §[8]

22. § (1) A panaszos hozzájárulása nélkül beadványa vagy annak másolati példánya hatóság részére - az áttétel kivételével - nem adható át.

(2) Az iratbetekintési jog gyakorlásáról külön szabályzat rendelkezik.

23. § A vizsgálatot meg kell szüntetni, ha azt a panaszos kéri. Az eljárás megszüntetéséről a panaszost a megszüntetés tényét tartalmazó levélben tájékoztatni kell.

IV. Fejezet

A kivételes vizsgálatok szabályai

24. § (1) Az Ajbtv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenységét vagy mulasztását kivételesen vizsgálhatja (a továbbiakban: kivételes vizsgálat).

(2) A kivételes vizsgálat folytatása esetén az előzetes és az általános vizsgálatra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25. § Ha a beadvány névtelen, vagy olyan személy az előterjesztője, akit a sérelem nem érint, meg kell vizsgálni, hogy az ügy - az összes körülményre tekintettel - indokolja-e a hivatalból induló kivételes vizsgálatot. Az eljárás különösen akkor indokolt, ha természetes személyek olyan nagy csoportját érte sérelem a hatóságnak nem minősülő szervezet részéről, akik maguk nem képesek jogvédelmet kérni. Indokolt az eljárás akkor is, ha alapos okkal lehet tartani a sérelem megismétlődésétől, illetve a tevékenység vagy mulasztás folytatásától, vagy ha a sérelem olyan jellegű, amely jogorvoslati eljárásban nem orvosolható.

26. § (1) A Biztos és a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes nem alkalmazhatja az általános vizsgálati módszereket.

(2)[9]

27. § (1) A Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes a hatóságnak nem minősülő szervezet környezetet károsító tevékenysége esetén a helyszíni ellenőrzés során a környezetkárosító tevékenységgel kapcsolatos valamennyi környezeti információt megismerheti, függetlenül azok rögzítésének, kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

(2) A környezetbe történő kibocsátással kapcsolatban az információ megismerésének nem akadálya az, hogy a személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat.

V. Fejezet

A jelentés készítése és tartalmi elemei

28. §[10] A vizsgálat az Ajbtv.-nek megfelelően jelentéssel zárul.

29. § (1) A jelentés szerkezetét és tartalmát rugalmasan, a vizsgálat sajátosságaira tekintettel kell kialakítani.

(2) A jelentés a következő szerkezeti elemekből áll:

a) az eljárás megindítása;

b) az érintett alapvető jog(ok);

c) a tényállás megfogalmazása;

d) a vizsgálati megállapításai;

e) a megállapított visszásság orvoslása érdekében javasolt intézkedések.

30. § Az eljárás megindításáról szóló jelentésrészben ki kell térni arra, hogy az eljárás beadvány alapján vagy hivatalból indult-e, milyen hatóság milyen intézkedése miatt szükséges az alapvető jogok biztosának eljárása. Ismertetni kell továbbá a biztos hatáskörét megalapozó eljárási feltételeket is.

31. § Az érintett alapvető jogokra vonatkozó jelentésrészben ismertetni kell, hogy a beadványt benyújtó személy által megjelölt vagy egyébként vélelmezett sérelem melyik alapvető jog sérelmével vagy sérelmének közvetlen veszélyével függ össze. Ehhez kapcsolódóan az Alaptörvény vonatkozó rendelkezését is idézni kell.

32. § (1) A tényálláshoz tartoznak mindazok a tények és adatok, amelyekre a Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes a vizsgálati eljárás eredményeként tett megállapításait és intézkedéseit alapozza.

(2) A tényállás része a beadványt benyújtó személy által megjelölt, vagy az ügyből egyébként kiolvasható sérelem, vagy a sérelem veszélyének leírása, illetve más szervektől, valamint a közreműködőtől beszerzett, a szakszerű és objektív megállapítások megalapozásához szükséges adatok ismertetése.

(3) Ebben a részben a tényállási elemek nem értékelhetők, az alkalmazott vizsgálati módszereket azonban meg kell jelölni.

33. § (1) A vizsgálat megállapításai körében fel kell tárni az összefüggést a tényállás, a jogszabályi háttér és az érintett alapvető jog vagy jogok között.

(2) A feltárt összefüggés alapján rögzíteni kell, hogy a vizsgált hatóság vagy szerv alapvető joggal összefüggő intézkedése vagy mulasztása megvalósított-e alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot vagy nem.

34. § (1) Az intézkedéseket tartalmazó jelentésrészben meg kell fogalmazni az Ajbtv. rendelkezéseinek megfelelő javaslatokat a vizsgálat során feltárt alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslása érdekében.

(2) Az egyes intézkedéseket úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű legyen, melyik alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságra vonatkoznak.

(3) Minden intézkedésnek vagy intézkedéscsoportnak tartalmaznia kell az Ajbtv. azon rendelkezésére vonatkozó utalást, amely az intézkedést lehetővé teszi. Ennek az intézkedés elnevezésében is tükröződnie kell.

(4) Az intézkedést úgy kell megfogalmazni, hogy a különböző címzetteknek szóló intézkedések, illetve az egy címzettnek szóló különböző intézkedések elkülönüljenek.

35. § (1) Abban az esetben, ha a vizsgálat nem tár fel az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot, lehetőség van egyszerűsített jelentés készítésére.

(2) Az egyszerűsített jelentésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a visszásság megállapítására miért nem került sor.

(3) Az egyszerűsített jelentés követi a jelentés szerkezetét, azonban a vizsgálat sajátosságaira figyelemmel az egyes jelentésrészek összevonhatóak, illetve elhagyhatóak.

36. § (1) Ha a vizsgálat végleges befejezése előtt szükséges, részjelentés készíthető, amely tartalmazhatja a már megvizsgált ügyrészekre vonatkozó megállapítást, de készíthető az alapjogi sérelmek orvoslása érdekében is.

(2) A részjelentés tartalmi elemei megegyeznek a jelentésével, azzal a megkötéssel, hogy utalni kell a további ügyrészekre vonatkozóan várható végleges jelentésre.

(3) Ha az ügyben részjelentés készült, a vizsgálat befejezésekor készített jelentésben erre utalni kell.

37. § Ha a jelentés kiadása után a vizsgálat továbbfolytatása vagy kiegészítése vált szükségessé, ennek eredményéről kiegészítő jelentés készíthető. A kiegészítő jelentés egyszerűsített jelentés formájában is elkészíthető, de az előzményekre, illetve a kiegészítő jelentés kiadását szükségessé tevő körülményekre ebben az esetben is utalni kell.

38. § Az utóelemzés során a Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes a vizsgálat során feltárt alkotmányos visszáság orvoslására tett intézkedés teljesítését, annak eredményeit, illetve további eljárásuk szükségességét vizsgálhatja. Utóelemzést lehet tartani, ha az intézkedés címzettje a rendelkezésére álló határidőben nem válaszol.

39. § (1) A jelentés nyilvános. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a jelentéseket.

(1a)[11] A jelentést az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala legkorábban a címzetteknek való megküldést követő negyedik munkanapon teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. Indokolt esetben a Biztos ettől rövidebb határidővel is rendelkezhet a jelentés hozzáférhetővé tételéről.

(2) A jelentést kiadásától számított harminc napon belül kell az elektronikus gyűjteményben közzétenni.

(3) Amennyiben a már közzétett jelentést javítani szükséges, vagy annak tartalma a kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével öt munkanapon belül át kell vezetni.

V/A. Fejezet[12]

A közérdekű bejelentések intézése

39/A. §[13] (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Pkbt. szerinti közérdekű bejelentések vizsgálata során a II. Fejezet, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak.

1. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetése[14]

39/B. §[15] (1) A Biztoshoz az elektronikus rendszeren keresztül érkezett beadványokat előzetesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül-e.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a Pkbt. szerinti eljárási feltételek megállapításához, akkor az eljárás során a szükséges adatokat be kell szerezni. Ennek érdekében a beadványt benyújtó személy megkereshető.

39/C. §[16] (1) Ha a beadvány közérdekű bejelentésnek minősül, el kell készíteni és a Hivatal honlapján közzé kell tenni a bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát, valamint ügyintézésének státuszát, továbbá el kell végezni a bejelentő azonosítását.

(2) A bejelentő azonosítása a papír alapú, postai kézbesítésű levélben megküldött ügyazonosító szám bejelentő általi átvételével, a személyesen megjelent ügyfélnél a személyazonosításra alkalmas okmányok bemutatásával történik. Az ügyfélkaput használó bejelentők - a benyújtás módjára tekintettel - további ügyintézés nélkül is azonosítottnak tekintendőek.

39/D. §[17] A beadványt el kell utasítani, ha az nem minősül közérdekű bejelentésnek, ha a bejelentő azonosítása sikertelen, valamint ha a bejelentés kivizsgálására hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg. Az elutasító levélben információt kell nyújtani az ügyfélnek a jogérvényesítés további lehetőségeiről.

39/E. §[18] (1) Ha a beadvány a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül és a bejelentő azonosítása sikeres, meg kell állapítani az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervet. Ezt követően az eljáró szervet az elektronikus rendszerben rögzíteni kell és a bejelentést 8 napon belül hozzáférhetővé kell tenni számára.

(2) Ha az ügyfél kéri, hogy személyes adatai kizárólag a Biztos és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek, a bejelentést kivonatolni kell, és a kivonatot kell hozzáférhetővé tenni az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv számára.

39/F. §[19] (1) A Biztos és hivatala az elektronikus rendszer útján biztosítja a kapcsolattartást a bejelentő és az eljáró szerv között; erre irányuló kérelem esetén az eljáró szerv közbenső és érdemi intézkedéseit postai úton is továbbítja a bejelentő részére.

(2) Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és - ha az nem ugyanaz - az eljárásra jogosult szerv elnevezését, valamint az eljáró szerv érdemi intézkedéseiről szóló tájékoztatást a Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

39/G. §[20] Az elektronikus rendszeren kívülről érkező közérdekű bejelentéseknél a bejelentő figyelmét fel kell hívni arra, hogy közérdekű bejelentésének intézése csak a rendszer igénybevételével lehetséges. Amennyiben a bejelentő az elektronikus rendszer használatát mellőzni kívánja, de kifejezetten kérte ügye kivizsgálását, a Biztos vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a bejelentést a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a bejelentőt a címzett szerv értesítse intézkedéséről. Az áttételre irányuló kérelem hiányában a bejelentést el kell utasítani.

39/H. §[21] Amennyiben a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz és ebben olyan új tényt vagy adatot közöl, amely lehetővé teszi a további eljárást, a beadvány intézését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennek hiányában a beadványt el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető.

2. A közérdekű bejelentések vizsgálata[22]

39/I. §[23] (1) A Biztos a bejelentő kérelemére vizsgálatot indít, ha a bejelentő véleménye szerint a bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljes körűen, a vizsgálat eredményével nem ért egyet, valamint ha a bejelentését az eljáró szerv megalapozatlannak tartotta.

(2) A Biztos hivatalból vizsgálhatja az Ajbtv. 38/A. §-a szerinti hatóságok Pkbt. szerinti eljárásának gyakorlatát. 39/J. § A Hivatalnak a közérdekű bejelentések közvetlen vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve látják el e feladataikat.

VI. Fejezet

Jogszabályok véleményezésének általános követelményei

40. § A Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes az Ajbtv. rendelkezései szerint az előterjesztő megkeresésére vagy saját észlelése alapján véleményezheti a társadalmi vitára bocsátott jogszabályok tervezetét (a továbbiakban: tervezet).

41. § (1) A Biztos, illetve a biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztos Helyettes maga dönti el, hogy kíván-e észrevételt tenni a tervezetre.

(2) Abban az esetben, ha a részére megküldött tervezetre nem kíván észrevételt tenni, nemleges álláspontról lehetőség szerint tájékoztatja az előterjesztőt.

(3) A vélemény elmaradása nem jelenti azt, hogy a Biztos egyetért az előterjesztésben foglaltakkal, és azt sem zárja ki, hogy a jogszabály elfogadását követően jelezze az azzal kapcsolatos alapjogi aggályokat, vagy a jogi szabályozás hiányos, nem megfelelő voltát.

(4) A Biztost nem kötik az előterjesztő által megadott véleményezési határidők. Amennyiben erre a szűk időkeret vagy a normaszöveg jelentősége, terjedelme miatt nincs lehetőség, a megadott határidőn belül tájékoztatja az előterjesztőt arról, hogy mely későbbi időpontra fogja elkészíteni a véleményt.

42. § (1) A véleményezésre megküldött tervezetek kapcsán elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az adott jogszabály összefüggésben áll-e valamely alapjoggal, vagy érdemben érintheti-e az Ajbtv. 1. § (2) bekezdésében kiemelt védett csoport helyzetét.

(2) A tervezetet tartalmi szempontból kell áttekinteni, de kodifikációs, stiláris hiányosságokra, valamint hatáskörébe nem tartozó szakkérdésekre való felhívás is belefoglalható a véleménybe.

43. § A véleményezés során kiemelt szempontok:

a) a normaszöveg kapcsolódik-e korábbi vizsgálatok során megfogalmazott jogalkotási javaslatokhoz;

b) megfelelően orvosolja-e a korábban feltárt visszásságokat;

c) alkalmas-e az észlelt jogi hiányosságok jövőbeni kiküszöbölésére;

d) olyan átfogó szempontokat is figyelembe kell venni a véleményezés során, mint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése, a fenntartható fejlődés elve, a feszültségmentes társadalmi viszonyok megvalósítása, valamint a jogszabály hatása az egyes védett csoportok helyzetére.

44. § Ha a Biztos kifogást, javaslatot kíván megfogalmazni az előterjesztéssel összefüggésben, annak során rögzíti:

a) a szükség szerinti általános észrevételeket;

b) elemzi a vitatott rendelkezéseket, összeveti az esetleges korábbi tapasztalatokkal, jogalkotási javaslatokkal, alapjogi, társadalmi problémákkal;

c) az előterjesztés módosítására, átdolgozására irányuló javaslatot tesz, szükség szerint az ennek alapjául szolgáló szempontok bemutatása mellett;

d) visszajelzést kér az előterjesztőtől;

e) fenntartja a jövőben észlelt visszásság jelzésére vonatkozó jogát.

VII. Fejezet

Az alkotmánybírósági indítványok előkészítése és előterjesztése

45. § (1) A Biztos kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát (utólagos normakontroll eljárás), illetve a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát:

a) konkrét ügyben - panasz alapján vagy hivatalból - lefolytatott vizsgálat alapján, intézkedésként;

b) konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nélkül, a hozzá forduló panaszos beadványa alapján;

c) konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nélkül, hivatalból;

d) konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nélkül, előzetes egyeztetés alapján a Biztos Helyettes javaslatára.

(2) Az (1) bekezdésben jogszabály alatt közjogi szervezetszabályozó eszközt, valamint a jogegységi határozatot is érteni kell.

(3) Amennyiben a Biztos a Biztos Helyettes indítványozási javaslatával nem ért egyet, akkor - az előzetes egyeztetést követően - az elutasítás indokáról a Biztos Helyettest, továbbá éves beszámolójában az Országgyűlést tájékoztatja.

(4) A Biztos a kizárólag egy adott jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek alaptörvény-ellenességét, vagy nemzetközi szerződésbe ütközését állító panasz esetében, az abban foglaltak, illetve az 46. §-ban meghatározott szempontok együttes mérlegelésével dönt arról, hogy kezdeményezi-e az Alkotmánybíróság eljárását.

(5) A Biztos a panaszost az alkotmánybírósági indítvány benyújtásáról tájékoztatja.

46. § (1) A Biztos kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, ha álláspontja szerint a jogszabállyal vagy jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben alkotmányossági aggály áll fenn.

(2) Különösen akkor indokolt az utólagos normakontroll indítvány benyújtása, ha

a) az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogok, alkotmányos elvek és követelmények érvényesülésével kapcsolatos alkotmányossági aggály merül fel;

b)[24] az Ajbtv. szerinti különösen védendő helyzetben lévő csoportba tartozó személyek alapvető jogainak, illetve az egészséges környezethez való jog sérelme áll fenn;

c) az alapjogsérelem kirívó súlyú;

d) a sérelmet szenvedett személyek száma indokolja.

(3)[25]

(4) A Biztos által benyújtott alkotmánybírósági indítvány nem irányulhat az Alaptörvényben meghatározott alapvető jog (további) korlátozására.

(5) Amennyiben a panaszos az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés kapcsán az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri a Biztostól az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, akkor a Biztos azt is mérlegeli, hogy az Alkotmánybíróság döntése óta a körülmények alapvetően megváltoztak-e.

(6) Amennyiben a panaszos önkormányzati rendelettel kapcsolatban kéri a Biztostól az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, akkor a Biztos azt is mérlegeli, hogy az önkormányzati rendelet közvetlenül az Alaptörvény valamely rendelkezésébe ütközik-e.

VIII. Fejezet[26]

Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló indítvány előkészítése és előterjesztése

46/A. § (1) A Biztos konkrét ügyben - panasz alapján vagy hivatalból - lefolytatott vizsgálat alapján, intézkedésként kezdeményezheti a Kúriánál önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, ha az más jogszabályba ütközik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezést a Biztos akkor teszi meg, ha a jogrendszer egységessége, vagy egyébként a jogsértő állapot helyreállítása egyéb módon nem biztosítható.

(3)[27] Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése különösen akkor indokolt, ha az önkormányzati rendelet az Ajbtv.-ben meghatározott csoportok jogait vagy az egészséges környezethez való jogot sérti vagy veszélyezteti.

(4) A Biztos Helyettes javasolhatja a Biztosnak az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés megtételét az ott meghatározott feltételek alapján.

(5) A Biztos egyedi utasításban kijelölheti a Hivatal jogi szakvizsgával rendelkező munkatársát a Kúria előtti képviseletre.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről a Biztos a panaszost értesíti, ha az eljárás panasz alapján indult.

Záró rendelkezések

47. § Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2012. január 2. napjától - a folyamatban lévő ügyekben is - alkalmazni kell.

Dr. Szabó Máté s. k.,

alapvető jogok biztosa